Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.
A feministák szerint Charles Michel ráadásul szánalmasan beleesett a „diktátor” török elnök csapdájába, aki kevesebb széket készített ki a találkozóra. Az ügyet még rendkívüli uniós értekezleten is tárgyalják.
A 2013-as kormányellenes tüntetések ikonikus helyszínét, a Gezi parkot szemelte ki magának a török elnök, elvette azt Isztambul ellenzéki önkormányzatától, és egy vallásos muszlim alapítványnak adta oda. Régebben még oszmán hatású bevásárlóközpontot tervezett a ritka belvárosi zöldpark helyére, most felújíthatja ezt az álmot is.
Újabb kurd baloldali képviselőt ítéltek börtönre Ankarában, és megkezdődött pártja betiltása is. Miért pont egy kis kurd párt az, amit Erdoğan ilyen módon támad, és miért láthatja éppen bennük bukása lehetőségét? A HDP rövid története és jelene mindezt megmagyarázza.
„Nem akarok beteg lenni, nem szeretem a kórházakat, nincsen szükségem orvosra, hála neked, Tayyip” – éneklik a gyerekek az elnök tiszteletére.
Értékchartát íratna alá a franciaországi imámokkal Emmanuel Macron, hogy megszabadítsák a mecseteket a külföldi befolyástól. Ebben szerepelne például az állam és egyház szétválasztása és a nők egyenjogúsága is. A chartán a különböző franciaországi iszlám szervezetek máris összevesztek, a törökök inkább ki is hátrálnának az egészből.
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.
Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.
Hegyi-Karabahban többszáz éven át éltek egymás mellett békében örmények és azeriek. A múlt század vérgőzös nacionalizmusa, pogromok és kegyetlenkedések sorozata most újból egymásnak ugrasztotta a két népet. Ráadásul a balanszírozó Oroszország mellett a kaukázusi játszmába Törökország képében egy új szereplő is egyre nyíltabban beszállt. Elmagyarázzuk, miből ered a karabahi kérdés, és ki mit akar a régióban!