+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 30. péntek, 09:08
Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

Még három héttel az elhíresült sofagate után is felkapott téma a diplomáciai incidens. Április 7-én Törökország fogadta az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács belga elnökét, Charles Michelt, illetve az Európai Bizottság német elnökét, Ursula von der Leyent, azonban a házigazda török elnök, Recep Tayyip Erdoğan mindössze két székkel készült, így hármuk közül von der Leyen húzta a rövidebbet, és kényszerült végül a kanapéra.

 

Az ügynek hatalmas sajtóvisszhangja lett, és sorra jelentek meg a hírek, hogy ezzel Törökország megalázta az Európai Bizottság elnökét, illetve tiszteletlen volt az egész Európai Unióval szemben is. Az újdonsült olasz miniszterelnök, Mario Draghi szerint Erdoğan megalázta von der Leyent, és az olasz kormányfő egy sajtótájékoztatón diktátornak nevezte a török elnököt.

 

„Az ilyen – és nevezzük nevén őket – diktátorokkal mégis együtt kell működnünk, viszont őszintének kell lennünk a nézetek, vélemények, viselkedésmódok, a társadalmi elképzelések sokféleségének kifejezésében” – mondta az olasz miniszterelnök az incidens után. Nem sokat váratott a török válasz, akik elfogadhatatlannak minősítették Draghi szavait.

 

 

Úgy tűnt, hogy az incidens már lecsengőben van, amikor von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel a sofagateként elhíresült ügy kapcsán, és

 

a német EB-elnök elmondta, hogy megalázva érezte magát – és nemcsak a Bizottság elnökeként, hanem nőként is,

 

ezért szerinte még sok mindent kell tenni azért, hogy a nőket is egyenlő félként fogadják el mindenhol.

 

Másnap a török külügy szóvivője, Tanju Bilgiç reagált a Bizottság német elnökének szavaira, aki elmondta, hogy egyáltalán nem arról volt szó, hogy Ankarában nem nézik jó szemmel a női vezetőket, sőt: Törökország örül, hogy az Európai Bizottságot egy nő vezeti, ami szerintük egy fontos lépés a nők szerepvállalásának és az egyenlő jogaik eléréséhez. A szóvivő szerint az EU diplomáciai kéréseit követték, és hozzátette, hogy szerinte az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti harc miatt lett ilyen politikai visszhangja az incidensek.

 

Azonban mint arra a német konzervatív hetilap, a Junge Freiheit emlékeztet

 

nem von der Leyen az első EB-elnök, akinek nem jutott szék egy diplomáciai találkozón.

 

Egyrészt ha diplomáciai találkozón mind a Bizottság, mind az Európai Tanács elnöke jelen van, akkor nem a Bizottság elnöke az EU elsőszámú képviselője, hanem az Európai Tanács elnöke. Ilyenkor az ET elnökét úgy kell fogadni mint államfőt, míg a Bizottság elnökét úgy, mint egy kormányfőt – így pedig Törökországban Erdoğannal Michel volt egyenrangú, és nem a neme, hanem a betöltött pozíciója miatt.

 

Jean-Claude Juncker, korábbi luxemburgi miniszterelnök, illetve EB-elnök a Politiconak úgy nyilatkozott, hogy a protokoll szerint egyértelmű, hogy az ET-elnök az elsőszámú. Ezenkívül arra is emlékeztetett, hogy

 

EB-elnökként Juncker is többször foglalt helyet a kanapén, ha nem készítettek ki több széket, ha pedig igen, akkor az ET-elnök mellett foglalt helyet.

 

De akkor ki hibázott?

 

A protokoll szerint ugyan nem kell egyenrangú félként tekinteni az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökét, azonban így is illik, ha mindkét félnek felkínálnak helyet, és egyenrangú félként jelennek meg.

 

Így egyrészt a vendéglátó felelőssége felmerül, azonban emellett nem árt megjegyezni, hogy a diplomáciai találkozón elhangzottak helyett a politikusok, illetve a sajtó is azzal volt elfoglalva, hogy protokolláris hibát vétett Anakara.

 

NYITÓKÉP: Volt alkalom, amikor mindenkinek jutott hely. Az EP-elnöke David Sassoli (balra), Charles Michel (b2) és Ursula von der Leyen beszélget a német kancellárral, Angela Merkellel 2020. július 8-án. FOTÓ: Etienne Ansotte © European Union 2020 – Forrás: EC

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kalocsai Béla erről a Facebook-sztorijában posztolt a németekkel vívott történelmi 2-2-es döntetlen után.

Boris Palmer, Tübingen zöld polgármestere megint szembemegy a fősodrattal, és feltett pár kérdést a német-magyar focimeccs kapcsán.

Aki minőségi németezésre várt a meccs előtt, az ezt előbb kapja meg Svájcból, mint a magyar kormánypárt környékéről.

A Momentum így több jelöltjét is visszahúzva sorol be a például jobbikos Brenner Koloman, Csányi Tamás vagy Ander Balázs mögé, míg a Jobbik a Momentum által indított Szabó Szabolcsot vagy Szecsődi Andreát támogatja.

Közel 3 és fél évig tartották őket fogva, amiért megszervezték a spanyol kormány és legfelsőbb bíróság szerint illegális és alkotmányellenes függetlenségi népszavazást 2017-ben.

Bárki bármilyen ötletet bedobhat, és még egy
kis pénzt is kaphat érte.

A szocdemek bizakodóak: szerintük átmegy. A PNL belső harcai akár kapóra is jöhetnek.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás