+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 30. péntek, 09:08
Az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen szerint nemcsak EB-elnökként, hanem nőként is megalázták Ankarában. Elődje, Jean-Claude Juncker szerint azonban nem volt semmiféle protokolláris hiba a diplomáciai találkozón, hiszen EB-elnökként ő is többször ült kanapén.

Még három héttel az elhíresült sofagate után is felkapott téma a diplomáciai incidens. Április 7-én Törökország fogadta az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács belga elnökét, Charles Michelt, illetve az Európai Bizottság német elnökét, Ursula von der Leyent, azonban a házigazda török elnök, Recep Tayyip Erdoğan mindössze két székkel készült, így hármuk közül von der Leyen húzta a rövidebbet, és kényszerült végül a kanapéra.

 

Az ügynek hatalmas sajtóvisszhangja lett, és sorra jelentek meg a hírek, hogy ezzel Törökország megalázta az Európai Bizottság elnökét, illetve tiszteletlen volt az egész Európai Unióval szemben is. Az újdonsült olasz miniszterelnök, Mario Draghi szerint Erdoğan megalázta von der Leyent, és az olasz kormányfő egy sajtótájékoztatón diktátornak nevezte a török elnököt.

 

„Az ilyen – és nevezzük nevén őket – diktátorokkal mégis együtt kell működnünk, viszont őszintének kell lennünk a nézetek, vélemények, viselkedésmódok, a társadalmi elképzelések sokféleségének kifejezésében” – mondta az olasz miniszterelnök az incidens után. Nem sokat váratott a török válasz, akik elfogadhatatlannak minősítették Draghi szavait.

 

 

Úgy tűnt, hogy az incidens már lecsengőben van, amikor von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén szólalt fel a sofagateként elhíresült ügy kapcsán, és

 

a német EB-elnök elmondta, hogy megalázva érezte magát – és nemcsak a Bizottság elnökeként, hanem nőként is,

 

ezért szerinte még sok mindent kell tenni azért, hogy a nőket is egyenlő félként fogadják el mindenhol.

 

Másnap a török külügy szóvivője, Tanju Bilgiç reagált a Bizottság német elnökének szavaira, aki elmondta, hogy egyáltalán nem arról volt szó, hogy Ankarában nem nézik jó szemmel a női vezetőket, sőt: Törökország örül, hogy az Európai Bizottságot egy nő vezeti, ami szerintük egy fontos lépés a nők szerepvállalásának és az egyenlő jogaik eléréséhez. A szóvivő szerint az EU diplomáciai kéréseit követték, és hozzátette, hogy szerinte az Európai Bizottság és az Európai Tanács közötti harc miatt lett ilyen politikai visszhangja az incidensek.

 

Azonban mint arra a német konzervatív hetilap, a Junge Freiheit emlékeztet

 

nem von der Leyen az első EB-elnök, akinek nem jutott szék egy diplomáciai találkozón.

 

Egyrészt ha diplomáciai találkozón mind a Bizottság, mind az Európai Tanács elnöke jelen van, akkor nem a Bizottság elnöke az EU elsőszámú képviselője, hanem az Európai Tanács elnöke. Ilyenkor az ET elnökét úgy kell fogadni mint államfőt, míg a Bizottság elnökét úgy, mint egy kormányfőt – így pedig Törökországban Erdoğannal Michel volt egyenrangú, és nem a neme, hanem a betöltött pozíciója miatt.

 

Jean-Claude Juncker, korábbi luxemburgi miniszterelnök, illetve EB-elnök a Politiconak úgy nyilatkozott, hogy a protokoll szerint egyértelmű, hogy az ET-elnök az elsőszámú. Ezenkívül arra is emlékeztetett, hogy

 

EB-elnökként Juncker is többször foglalt helyet a kanapén, ha nem készítettek ki több széket, ha pedig igen, akkor az ET-elnök mellett foglalt helyet.

 

De akkor ki hibázott?

 

A protokoll szerint ugyan nem kell egyenrangú félként tekinteni az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság elnökét, azonban így is illik, ha mindkét félnek felkínálnak helyet, és egyenrangú félként jelennek meg.

 

Így egyrészt a vendéglátó felelőssége felmerül, azonban emellett nem árt megjegyezni, hogy a diplomáciai találkozón elhangzottak helyett a politikusok, illetve a sajtó is azzal volt elfoglalva, hogy protokolláris hibát vétett Anakara.

 

NYITÓKÉP: Volt alkalom, amikor mindenkinek jutott hely. Az EP-elnöke David Sassoli (balra), Charles Michel (b2) és Ursula von der Leyen beszélget a német kancellárral, Angela Merkellel 2020. július 8-án. FOTÓ: Etienne Ansotte © European Union 2020 – Forrás: EC

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás