+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. november 6. péntek, 18:09
Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.

Amint arról az Azonnali beszámolt: a hétfői bécsi terrortámadást egy olyan albán származású, de már Bécsben született fiatal férfi követte el, aki a szíriai Iszlám Állammal állt kapcsolatban. A merénylő emiatt egyébként börtönben is ült, de szabadon bocsátották. A szlovák hatóságok is figyelmeztették Bécset, és a belügyminisztériumnak is voltak információi – mégis elengedték a tettest.

 

Most az osztrák hatóságok megnézték,

 

melyik mecsetbe járhatott, ahol esetleg a radikális tanokkal kerülhetett kapcsolatba.

 

Mint kiderült, a merénylő Bécs Meidling kerületében járt egy mecsetbe, amely az Ausztriai Iszlám Hitközségi Szövetség (IGGÖ) keretében működik. Pénteken Susanne Raab konzervatív integrációs miniszter az IGGÖ elnökével, Ümit Vorallal folytatott megbeszélést, majd utána jelentette be a belügyminisztériumi rendeletet – Vorallal egyetértésben –, miszerint

 

a meidlingi mecsetet bezáratják.

 

Erre az 2015-ös új osztrák iszlámtörvény ad lehetőséget. (Ausztriában, mivel az egykori Habsburg Monarchiának 1908-tól hivatalosan is része volt a muzulmán bosnyákok is lakta Bosznia-Hercegovina, már 1912 óta bevett vallás lett az iszlám, az ezt kimondó 1912-es iszlámtörvényt váltotta fel a 2015-ös, amely szigorúbban tiltja a külföldi finanszírozást.)

 

Emellett Raab egy Bécs tizenhetedik kerületében, Hernalsban működő vallási szervezet bezárását is elrendelte, mert a tettes oda is rendszeresen járt. A hernalsi szervezetben legalább két egykori IS-terrorista rendszeresen megfordulhatott, a feltételezések szerint a hétfői merénylő is

 

ott kerülhetett kapcsolatba a radikális iszlamizmussal.

 

Az osztrák iszlám kapcsán többen megfogalmazták már azt a vádat, hogy radikális tanokat terjesztenek egyes mecsetekben, ahogy – főleg a törökök által látogatott imaházakban – Ankara befolyása is erős. Utóbbi azzal is összefügg, hogy az IGGÖ-n belül azon mecseteket képviselő ATiB a legerősebb „frakció“, amely eleve nem csak az osztrák jognak van alávetve, hanem az ankarai vallásügyi hivatalnak is.

 

Erre a problémára Peter Pilz, a balliberális Zöldek egykori politikusa hívta fel a figyelmet többször is, aki szerint a szociáldemokraták (SPÖ) és a konzervatívok (ÖVP) az ausztriai iszlám közéletet átengedték volna Ankarának – egyrészről azért, hogy pártpolitikai szempontból jó viszonyban legyenek a török származású szavazókkal, másrészről azon (láthatóan téves) vélemény alapján, hogy

 

Ankara majd távol tartja az iszlamizmust a „mecsetjeitől”.

 

Ez addig, amíg Ankarában szekuláris kormányok voltak hatalmon, akár még igaz is lehetett – bár az ATiB akkor is török nacionalista politikát folytatott a mecsetekben –, de amióta Recep Tayyip Erdoğan van hatalmon, az iszlamizmust megtűri az ankarai vallásügyi hivatal.

 

Peter Pilz, aki 2017-ben a Zöldektől kiszakadt saját baloldali pártjával került be a bécsi parlamentbe, 2019-ben már kezdeményezte, hogy a belügyminisztérium oszlassa fel az Ankara által ellenőrzött mecsetek szövetségét, az ATiB-ot. Noha a parlamentben az ÖVP és az FPÖ megszavazta a téma napirendre vételét, az ATiB-ot végül nem tiltották be. (Peter Pilz a 2019. októberi választásokon kiesett a parlamentből.)

 

FOTÓ: A merénylő rendőrségi fotója 2019 januárjából / Falter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Radikális programmal vág neki a szélsőjobboldali párt az ősznek: kilépni az EU-ból, betiltani a környezetvédő tilalmakat, fizikai akadályokat a határokra.

A külsőségekre sem ügyelve esett egymásnak a jelenlegi román jobbközép kormánykoalíció két legerősebb pártja. Az ürügy egy hétvégi Covid-kórház körüli botrány volt.

A szétszakadt szlovák szélsőjobb parlamenten kívül maradna.

Bojko Boriszov elmondása szerint 2022-ben és 2023-ban az EU már majdnem hétezer forintos áron fogja beszerezni a német-amerikai oltóanyagot.

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás