Bezáratták Ausztriában a bécsi merénylő által is látogatott mecsetet

Az osztrák belügyminiszter egy mecset és egy iszlám vallási szervezet bezárását rendelte el a hétfői merénylet után. A problémára, hogy egyes mecsetekben radikális tanok vagy külföldi érdekek jelennek meg, már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet az osztrák Zöldek egyik korábbi politikusa.

Amint arról az Azonnali beszámolt: a hétfői bécsi terrortámadást egy olyan albán származású, de már Bécsben született fiatal férfi követte el, aki a szíriai Iszlám Állammal állt kapcsolatban. A merénylő emiatt egyébként börtönben is ült, de szabadon bocsátották. A szlovák hatóságok is figyelmeztették Bécset, és a belügyminisztériumnak is voltak információi – mégis elengedték a tettest.

Most az osztrák hatóságok megnézték,

Mint kiderült, a merénylő Bécs Meidling kerületében járt egy mecsetbe, amely az Ausztriai Iszlám Hitközségi Szövetség (IGGÖ) keretében működik. Pénteken Susanne Raab konzervatív integrációs miniszter az IGGÖ elnökével, Ümit Vorallal folytatott megbeszélést, majd utána jelentette be a belügyminisztériumi rendeletet – Vorallal egyetértésben –, miszerint

Erre az 2015-ös új osztrák iszlámtörvény ad lehetőséget. (Ausztriában, mivel az egykori Habsburg Monarchiának 1908-tól hivatalosan is része volt a muzulmán bosnyákok is lakta Bosznia-Hercegovina, már 1912 óta bevett vallás lett az iszlám, az ezt kimondó 1912-es iszlámtörvényt váltotta fel a 2015-ös, amely szigorúbban tiltja a külföldi finanszírozást.)

Emellett Raab egy Bécs tizenhetedik kerületében, Hernalsban működő vallási szervezet bezárását is elrendelte, mert a tettes oda is rendszeresen járt. A hernalsi szervezetben legalább két egykori IS-terrorista rendszeresen megfordulhatott, a feltételezések szerint a hétfői merénylő is

Az osztrák iszlám kapcsán többen megfogalmazták már azt a vádat, hogy radikális tanokat terjesztenek egyes mecsetekben, ahogy – főleg a törökök által látogatott imaházakban – Ankara befolyása is erős. Utóbbi azzal is összefügg, hogy az IGGÖ-n belül azon mecseteket képviselő ATiB a legerősebb „frakció“, amely eleve nem csak az osztrák jognak van alávetve, hanem az ankarai vallásügyi hivatalnak is.

Erre a problémára Peter Pilz, a balliberális Zöldek egykori politikusa hívta fel a figyelmet többször is, aki szerint a szociáldemokraták (SPÖ) és a konzervatívok (ÖVP) az ausztriai iszlám közéletet átengedték volna Ankarának – egyrészről azért, hogy pártpolitikai szempontból jó viszonyban legyenek a török származású szavazókkal, másrészről azon (láthatóan téves) vélemény alapján, hogy

Ez addig, amíg Ankarában szekuláris kormányok voltak hatalmon, akár még igaz is lehetett – bár az ATiB akkor is török nacionalista politikát folytatott a mecsetekben –, de amióta Recep Tayyip Erdoğan van hatalmon, az iszlamizmust megtűri az ankarai vallásügyi hivatal.

Peter Pilz, aki 2017-ben a Zöldektől kiszakadt saját baloldali pártjával került be a bécsi parlamentbe, 2019-ben már kezdeményezte, hogy a belügyminisztérium oszlassa fel az Ankara által ellenőrzött mecsetek szövetségét, az ATiB-ot. Noha a parlamentben az ÖVP és az FPÖ megszavazta a téma napirendre vételét, az ATiB-ot végül nem tiltották be. (Peter Pilz a 2019. októberi választásokon kiesett a parlamentből.)

FOTÓ: A merénylő rendőrségi fotója 2019 januárjából / Falter