+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. január 19. kedd, 10:27
Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Már április óta – kormányzati felvetésre – időnként felmerülő téma volt a török közéletben, hogy meg kéne valahogy regulázni az „erkölcstelen” közösségi médiumokat, ahol a posztok alatt egyes felhasználók például a török AKP-vezette, Erdoğan-párti kormányzat embereit és hozzátartozóit gyalázzák vállalhatatlan stílusban.

 

Az új közösségi médiatörvény végül meg is született, ami előírja az érintett portálok számára, hogy jelöljenek ki egy, a török kormány nevében eljáró képviselőt,

 

aki moderátorként – vagy ha durvábban akarunk fogalmazni, cenzorként – felel azért, hogy a „káros kontenteket” mielőbb töröljék az oldalról.

 

Amennyiben egy médium nem hajlandó kinevezni ezt a képviselőt, vagy amennyiben figyelmen kívül hagyja annak utasításait, úgy az adott céget öt lépésben bünteti a törvény: először 1,27 millió euró (átszámolva mintegy 444,7 millió forint), másodjára már 3,8 millió euró (1,3 milliárd forint) értékű bírságot kell befizetni.

 

Ha a cég ezt követően sem működik együtt, úgy harmadik lépésben három hónapra letiltják az oldal reklámjait. Végül a negyedik lépésben az oldal sávszélességét felére, az ötödik lépésben pedig már mindössze tíz százalékra csökkentik.

 

Kedden a Twitter a harmadik szakaszba lépett, miután megtagadta a helyi képviselő kijelölését

 

– de hasonló szankcióval néz szembe a Twitter élő streaming-szolgáltatásáért felelős appja, a Periscope, valamint a képmegosztásban utazó Pinterest is. Az érintett cégek egyelőre nem kommentálták a döntést.

 

Mint azt Ömer Fatíh Sayan közlekedési miniszterhelyettes – ironikus módon – Twitter-oldalán közzétette: amennyiben a három közösségi médium nem engedelmeskedik a törvénynek, úgy érvényesíteni fogják a negyedik és az ötödik lépést is: áprilisban jöhet a sávszélesség 50, májusban pedig a 90 százalékos megvágása. Ahogy Sayan fogalmazott: „Elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyünk mindent, ami szükséges a nemzetünk adatainak, magánéletének és jogainak védelmében. (…)

 

Soha nem fogjuk hagyni, hogy a digitális fasizmus és a szabályok figyelmen kívül hagyása uralkodjon el Törökországban!”

 

A médiatörvényt kritizálók viszont sokkal inkább Recep Tayyip Erdoğan török elnök hatalmi terjeszkedését látják a korlátozó lépésekben, aminek célja, hogy a tőle még független médiaplatformokat is ellenőrzése alá vonja.

 

Míg a Twitter, a Periscope és a Pinterest nem volt hajlandó eleget tenni Erdoğanéknak, addig a Facebook decemberben belement a helyi képviselő kinevezésébe, azzal a kikötéssel, hogy azonnal vissza is fogják hívni, ha azt tapasztalják, hogy képviselőjüket nyomás alá helyezik az oldal tartalmát illetően. A Google Alphabet tulajdonában álló YouTube is hasonlóképpen tett.

 

NYITÓKÉP: Recep Tayyip Erdoğan / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás