Török nemzeti legenda volt, most Erdoğan ellenségeként uberezik az USA-ban

Az egyik valaha élt legnagyobb török focista ma Törökország ellenségének számít, pedig maga Recep Tayyip Erdoğan hívta korábban a pártjába. Az Azonnali elmeséli, hová tűnt Hakan Şükür.

„Most kezdek el dolgozni” – ezt mondta Hakan Şükür a német Welt am Sonntag vasárnapi napilap interjújában az első kérdésre, miszerint hol is tartózkodik most éppen. A 48 éves török focistaikon egy, a pályafutásához képest egészen váratlan dolgot csinál: Washingtonban Uber-sofőrködik. És nem azért, mert ez lenne a hobbija. „Semmim nincs már, sehol a világon” – mondja az interjúban. Ha valaki azt gondolná, azért van ez, mert elkártyázta vagy elitta a pénzét, téved.

De hogyan került össze Hakan Şükür és Erdoğan?

A török legenda vesszőfutása 2011-ben kezdődött azzal, hogy belépett a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan pártjába, az AKP-ba. „Maga a párt hívott meg, hogy csatlakozzam hozzájuk, hogy profitálni tudjanak a népszerűségemből.” Mint Şükür mondja, ez neki tanulópénznek jó volt, hiszen ha nem lett volna parlamenti képviselő AKP-s színekben, soha nem értette volna meg, hogyan is mennek igazából a dolgok Törökországban. A 2013-as focibotrány és az azzal kapcsolatos korrupciós jelentéseket követően azonban visszavonult a politikától, de az sem tett jót az AKP-vel folytatott viszonyának, hogy Erdoğan bezáratta a gülenista iskolákat. Şükür ugyanis bevallottan jóban volt a hitszónökkal, aki egyébként Erdoğan szövetségese is volt.

Szerinte ekkor kezdett el ellenséges lenni vele szemben az elnök és pártja: kővel dobták be felesége butikjának kirakatát, a gyerekeit az utcán zaklatták, a nyilvános kijelentéseit követően pedig rendre megfenyegették. A lakásait sem tudta kiadni, a potenciális bérlőket ugyanis fenyegetések érték. 

2016-ban ebből annyira elege lett, hogy átköltözött az Egyesült Államokba, ezért a puccskísérletet már onnan nézte végig, viszont onnan üzente meg, hogy Gülen támogatójának vallja magát. Ezzel csak még rosszabb lett a helyzet: „Amint elmentem, börtönbe dugták az apámat. Majd elkobozták mindenemet.” Şükür apját végül csak azért engedték ki a börtönből, mert rákot diagnosztizáltak nála, így házi őrizetbe kerül. Ekkor lesz rákos az anyja is.

Szóval a híres Hakan Şükür ezért ül most egy uberes kocsiban Washingtonban. De a török vezetés itt is utolérte. „Egy ideig egy kávézót üzemeltettem itt. Aztán egyszer csak mindenféle fura emberek telepedtek meg a bejárata előtt, és dombrát kezdtek el játszani.” (A dombra egy zenei műfaj, ami az AKP szerint a török nép igazi zenéje, ebben a műdalban például nemes egyszerűséggel a török elnök neve a refrén.) Ettől annyira megijedt aztán Şükür, hogy rendőri védelmet kapott, és biztonságára az FBI figyelt. „Így most már szerencsére jobb” – mondja Şükür. De csak neki. Şükür az interjúban felidézi, mi történt azzal a török diákkal, aki szelfit készített vele az Egyesült Államokban, amit aztán a török hatóságok megtaláltak a hazatartó repülőgépének leszállását követően a mobilján: 14 hónapra börtönbe dugták.

„Amikor beléptem az AKP-ba, Törökország egy olyan ország volt, ami igazodott az Európai Unió normáihoz, és beruházások is jöttek Európából. De Erdoğan politikája aztán egy egészen más irányt vett, Európa helyett a Közel-Kelet felé orientálódott” – magyarázza Şükür, hogy szerinte miért lett belőle Törökország ellensége mára. Az AKP-sok azzal vádolják Şükürt, hogy gülenista, és hogy részt vett a 2016-os, Erdoğan elleni sikertelen puccsban, amit a török elnök arra használt, hogy a gülenizmus vádjával minden ellenfelével leszámoljon. 

Şükür állítja: ő nem gülenista, mindössze élt azokkal a szabadságjogokkat, amik a rendelkezésére álltak, ráadásul a nyilvánosság előtt. Szerinte Erdoğan azért akart példát statuálni rajta, hogy megfélelemlítse a társadalmat: ha a török labdarúgóikont tönkreteheti, mást is. „Fel tudnak sorolni akár csak egyetlen egy bűncselekményt, amit elkövettem? Nem. Annyit mondanak csak, hogy áruló és terrorista vagyok.” Şükür hozzáteszi: „A kormány ellensége vagyok, nem Törökországé, nem a török nemzeté. Szeretem a török zászlót, szeretem az országunkat.” Ám az nem viszonozza ezt a szerelmet. 2017-ben még az isztambuli Galatasaray-beli klubtagságától is megfosztják – Şükür szerint az elnök nyomására –, a klubétól, amelynek színeiben Hakan Şükür 13 éven át játszott.

De nem csak kizárták, hanem még az emlékétől is megpróbálnak megszabadulni: az isztambuli futballmúzeumból és a Galatasaray képgyűjteményéből is töröltek minden róla szóló képet. Eközben a kormánypárti média is támadta: a Daily Sabah például 2017-ben még arról cikkezett, hogy az USA-ban luxuskörülmények között élt, havi 7000 dollárért bérelt házat, három luxusautót tart, és persze nála szoktak találkozni néha az amerikai gülenisták.

Mindezek ellenére Hakan Şükür állítja: még ma is kapcsolatban áll olyan török politikusokkal, akik tagjai a kormánynak, egyesek ráadásul szívesen találkoznának is vele titokban.

„Azt mondják nekem: kényszerhelyzetben vagyunk, nem tudunk szólni érted, hiszen Törökországban dolgozunk. Szóval ne vedd rossz néven, ha felszólalunk ellened” – idézi fel Şükür, miket szoktak üzenni neki. Aztán hozzáteszi: egyesek állítólag még imádkoznak is érte.

Özil inkább tisztelje Németországot!

Şükürt megkérdezték Mesut Özil és Ilkay Gündogan Erdoğannal készült közös fotójáról is. „Nem tartom jónak a fotót, inkább az országot kéne tisztelniük, amelynek színeiben játszanak” – szólt be Hakan Şükür a két focistának, akik akkor német válogatottak voltak, és a fotóval még a német labdarúgó-szövetséget is elhatárolódásra bírták a magánakciójuktól, amit aztán Erdoğan fel is használt a maga politikai céljaira.

Ott aztán megtudják, miről is szól valójában ez a párt. Erdoğannak is üzent Şükür: „Kanyarodj vissza a demokrácia, az igazságosság és az emberi jogok irányába. Legyél olyan, akit érdekelnek az emberek problémái. Válj azzá az elnökké, akire Törökországnak szüksége van!”

Hakan Şükür figurája egyébként jól mutatja a török elnök világképének változásait is: a focista 2016-ban azt is beismerte, különösebben nem is tekint magára törökként: „Nem vagyok török, albán vagyok” – mondta egy egyetemen tartott előadásán még Törökországban az amúgy egészen pontosan koszovói albán hátterű Şükür, aki ezzel máris elvesztette az ország albán kisebbségével nem különösebben toleráns törökök szimpátiáját. Ezért nem is volt belőle annyira nehéz közellenséget csinálni, nem sokkal később egy Erdoğant és családját kritizáló Twitter-bejegyzés miatt már körözést is adtak ki ellene. A sikertelen puccskísérlet óta nem is mehetne haza sem, ugyanis valószínűleg életfogytiglan várna rá.

Şükür ezzel tulajdonképpen a teljes fordítottját járja be, mint a már említett Mesut Özil: a török származású, de német válogatott focistából épp mostanra csinált Erdoğan török ikont, de ehhez az is kellett, hogy Németország gyakorlatilag kiközösítse többek közt azért, mert a német értékeket kevéssé képviselő török elnökkel fényképezkedett. Ameddig Németországgal elhidegült a kapcsolat, Erdoğannal annyira felmelegedett, hogy a török elnök volt Özil esküvői tanúja is. Özil történetének politikai jelentőségéről itt írtunk egy cikket amúgy!

A helyzet azért érdekes, mert összességében Hakan Şükür nemcsak Erdoğan fegyverhordozója volt, hanem az egész török sport egyik legsikeresebb figurája: alapembere volt a 2002-es világbajnokságon bronzérmet szerző török válogatottnak, a Galatasaray mezében pedig UEFA-kupát nyert 2000-ben. Ez a két eredmény a török foci történetének legnagyobb sikere.

Emellett talán el is törpül, hogy az ő 249 góljánál senki nem lőtt többet a török bajnokságban, ő a válogatott gólrekordere, és a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólját is ő szerezte, ahogy az a fenti videón is látszik. 

FOTÓ: Hakan Şükür / YouTube