+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin & Fekő Ádám
2020. január 14. kedd, 12:22
Az egyik valaha élt legnagyobb török focista ma Törökország ellenségének számít, pedig maga Recep Tayyip Erdoğan hívta korábban a pártjába. Az Azonnali elmeséli, hová tűnt Hakan Şükür.

„Most kezdek el dolgozni” – ezt mondta Hakan Şükür a német Welt am Sonntag vasárnapi napilap interjújában az első kérdésre, miszerint hol is tartózkodik most éppen. A 48 éves török focistaikon egy, a pályafutásához képest egészen váratlan dolgot csinál: Washingtonban Uber-sofőrködik. És nem azért, mert ez lenne a hobbija. „Semmim nincs már, sehol a világon” – mondja az interjúban. Ha valaki azt gondolná, azért van ez, mert elkártyázta vagy elitta a pénzét, téved.

 

Hakan Şükür szerint az autokrata török elnök, Recep Tayyip Erdoğan elvett tőle mindent: „A szabadsághoz való jogomat, a szólásszabadsághoz való jogomat, a munkához való jogomat.”

 

De hogyan került össze Hakan Şükür és Erdoğan?

 

A török legenda vesszőfutása 2011-ben kezdődött azzal, hogy belépett a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan pártjába, az AKP-ba. „Maga a párt hívott meg, hogy csatlakozzam hozzájuk, hogy profitálni tudjanak a népszerűségemből.” Mint Şükür mondja, ez neki tanulópénznek jó volt, hiszen ha nem lett volna parlamenti képviselő AKP-s színekben, soha nem értette volna meg, hogyan is mennek igazából a dolgok Törökországban. A 2013-as focibotrány és az azzal kapcsolatos korrupciós jelentéseket követően azonban visszavonult a politikától, de az sem tett jót az AKP-vel folytatott viszonyának, hogy Erdoğan bezáratta a gülenista iskolákat. Şükür ugyanis bevallottan jóban volt a hitszónökkal, aki egyébként Erdoğan szövetségese is volt.

 

Szerinte ekkor kezdett el ellenséges lenni vele szemben az elnök és pártja: kővel dobták be felesége butikjának kirakatát, a gyerekeit az utcán zaklatták, a nyilvános kijelentéseit követően pedig rendre megfenyegették. A lakásait sem tudta kiadni, a potenciális bérlőket ugyanis fenyegetések érték. 

 

2016-ban ebből annyira elege lett, hogy átköltözött az Egyesült Államokba, ezért a puccskísérletet már onnan nézte végig, viszont onnan üzente meg, hogy Gülen támogatójának vallja magát. Ezzel csak még rosszabb lett a helyzet: „Amint elmentem, börtönbe dugták az apámat. Majd elkobozták mindenemet.” Şükür apját végül csak azért engedték ki a börtönből, mert rákot diagnosztizáltak nála, így házi őrizetbe kerül. Ekkor lesz rákos az anyja is.

 

„Mindenki, akinek köze van hozzám, hirtelen pénzügyi nehézségekbe ütközött.”

 

Szóval a híres Hakan Şükür ezért ül most egy uberes kocsiban Washingtonban. De a török vezetés itt is utolérte. „Egy ideig egy kávézót üzemeltettem itt. Aztán egyszer csak mindenféle fura emberek telepedtek meg a bejárata előtt, és dombrát kezdtek el játszani.” (A dombra egy zenei műfaj, ami az AKP szerint a török nép igazi zenéje, ebben a műdalban például nemes egyszerűséggel a török elnök neve a refrén.) Ettől annyira megijedt aztán Şükür, hogy rendőri védelmet kapott, és biztonságára az FBI figyelt. „Így most már szerencsére jobb” – mondja Şükür. De csak neki. Şükür az interjúban felidézi, mi történt azzal a török diákkal, aki szelfit készített vele az Egyesült Államokban, amit aztán a török hatóságok megtaláltak a hazatartó repülőgépének leszállását követően a mobilján: 14 hónapra börtönbe dugták.

 

 

„Amikor beléptem az AKP-ba, Törökország egy olyan ország volt, ami igazodott az Európai Unió normáihoz, és beruházások is jöttek Európából. De Erdoğan politikája aztán egy egészen más irányt vett, Európa helyett a Közel-Kelet felé orientálódott” – magyarázza Şükür, hogy szerinte miért lett belőle Törökország ellensége mára. Az AKP-sok azzal vádolják Şükürt, hogy gülenista, és hogy részt vett a 2016-os, Erdoğan elleni sikertelen puccsban, amit a török elnök arra használt, hogy a gülenizmus vádjával minden ellenfelével leszámoljon. 

 

„De mi lett volna nekem a szerepem a puccsban? Ezt valaki magyarázza már el nekem, mert eddig még senkinek sem sikerült.”

 

Şükür állítja: ő nem gülenista, mindössze élt azokkal a szabadságjogokkat, amik a rendelkezésére álltak, ráadásul a nyilvánosság előtt. Szerinte Erdoğan azért akart példát statuálni rajta, hogy megfélelemlítse a társadalmat: ha a török labdarúgóikont tönkreteheti, mást is. „Fel tudnak sorolni akár csak egyetlen egy bűncselekményt, amit elkövettem? Nem. Annyit mondanak csak, hogy áruló és terrorista vagyok.” Şükür hozzáteszi: „A kormány ellensége vagyok, nem Törökországé, nem a török nemzeté. Szeretem a török zászlót, szeretem az országunkat.” Ám az nem viszonozza ezt a szerelmet. 2017-ben még az isztambuli Galatasaray-beli klubtagságától is megfosztják – Şükür szerint az elnök nyomására –, a klubétól, amelynek színeiben Hakan Şükür 13 éven át játszott.

 

De nem csak kizárták, hanem még az emlékétől is megpróbálnak megszabadulni: az isztambuli futballmúzeumból és a Galatasaray képgyűjteményéből is töröltek minden róla szóló képet. Eközben a kormánypárti média is támadta: a Daily Sabah például 2017-ben még arról cikkezett, hogy az USA-ban luxuskörülmények között élt, havi 7000 dollárért bérelt házat, három luxusautót tart, és persze nála szoktak találkozni néha az amerikai gülenisták.

 

Mindezek ellenére Hakan Şükür állítja: még ma is kapcsolatban áll olyan török politikusokkal, akik tagjai a kormánynak, egyesek ráadásul szívesen találkoznának is vele titokban.

 

Şükür szerint rengeteg török kormánypárti politikus biztonsági okokból az USA-ban tartja a pénzét, mivel attól tartanak, hogy az elnök haragja őket is elérheti egyszer.

 

„Azt mondják nekem: kényszerhelyzetben vagyunk, nem tudunk szólni érted, hiszen Törökországban dolgozunk. Szóval ne vedd rossz néven, ha felszólalunk ellened” – idézi fel Şükür, miket szoktak üzenni neki. Aztán hozzáteszi: egyesek állítólag még imádkoznak is érte.

 

Özil inkább tisztelje Németországot!

 

Şükürt megkérdezték Mesut Özil és Ilkay Gündogan Erdoğannal készült közös fotójáról is. „Nem tartom jónak a fotót, inkább az országot kéne tisztelniük, amelynek színeiben játszanak” – szólt be Hakan Şükür a két focistának, akik akkor német válogatottak voltak, és a fotóval még a német labdarúgó-szövetséget is elhatárolódásra bírták a magánakciójuktól, amit aztán Erdoğan fel is használt a maga politikai céljaira.

 

Szerinte ha Özilék ennyire szeretik a török elnököt, be kéne lépniük nekik is az AKP-ba.

 

Ott aztán megtudják, miről is szól valójában ez a párt. Erdoğannak is üzent Şükür: „Kanyarodj vissza a demokrácia, az igazságosság és az emberi jogok irányába. Legyél olyan, akit érdekelnek az emberek problémái. Válj azzá az elnökké, akire Törökországnak szüksége van!”

 

 

Hakan Şükür figurája egyébként jól mutatja a török elnök világképének változásait is: a focista 2016-ban azt is beismerte, különösebben nem is tekint magára törökként: „Nem vagyok török, albán vagyok” – mondta egy egyetemen tartott előadásán még Törökországban az amúgy egészen pontosan koszovói albán hátterű Şükür, aki ezzel máris elvesztette az ország albán kisebbségével nem különösebben toleráns törökök szimpátiáját. Ezért nem is volt belőle annyira nehéz közellenséget csinálni, nem sokkal később egy Erdoğant és családját kritizáló Twitter-bejegyzés miatt már körözést is adtak ki ellene. A sikertelen puccskísérlet óta nem is mehetne haza sem, ugyanis valószínűleg életfogytiglan várna rá.

 

Şükür ezzel tulajdonképpen a teljes fordítottját járja be, mint a már említett Mesut Özil: a török származású, de német válogatott focistából épp mostanra csinált Erdoğan török ikont, de ehhez az is kellett, hogy Németország gyakorlatilag kiközösítse többek közt azért, mert a német értékeket kevéssé képviselő török elnökkel fényképezkedett. Ameddig Németországgal elhidegült a kapcsolat, Erdoğannal annyira felmelegedett, hogy a török elnök volt Özil esküvői tanúja is. Özil történetének politikai jelentőségéről itt írtunk egy cikket amúgy!

 

A helyzet azért érdekes, mert összességében Hakan Şükür nemcsak Erdoğan fegyverhordozója volt, hanem az egész török sport egyik legsikeresebb figurája: alapembere volt a 2002-es világbajnokságon bronzérmet szerző török válogatottnak, a Galatasaray mezében pedig UEFA-kupát nyert 2000-ben. Ez a két eredmény a török foci történetének legnagyobb sikere.

 

Emellett talán el is törpül, hogy az ő 249 góljánál senki nem lőtt többet a török bajnokságban, ő a válogatott gólrekordere, és a világbajnokságok történetének leggyorsabb gólját is ő szerezte, ahogy az a fenti videón is látszik. 

 

FOTÓ: Hakan Şükür / YouTube

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás