Decemberben jönnek az új részek, az előzetes szerint új irányt vesz a sorozat. A rajongók többségét a genderkérdés nem érdekli, csak egyszerűen ragaszkodnak az eredeti karakterekhez.

„Két Spanyolország küzdelme.” „Harc a fasizmus ellen.” „Keresztesháború a kommunisták ellen.” „A második világháború főpróbája.” Az 1936. július 17-én kezdődő spanyol polgárháborút sokan sokféleképpen nevezték már az elmúlt nyolcvanöt évben. Egy biztos: a két világháború között ez volt a legvéresebb európai fegyveres konfliktus, melynek emlékezete ma is komoly társadalmi vitákat gerjeszt az Ibériai-félszigeten.

Gazda Albert regényben rajzolta fel gyerekkora mikrokozmoszát, mi pedig elolvastuk, mire jutott.

1941. június 27-én a Bárdossy-kormány a kassai bombázással indokolta a Szovjetuniónak küldött hadüzenetet. Az eset több pontja a mai napig tisztázatlan, emiatt számos elmélet alakult ki körülötte. Más levéltári források alapján sokan arra következtetnek, hogy ha ez az incidens nem történik meg, akkor a magyar katonai vezetés keresett volna más okot, annyira égtek a vágytól, hogy a győztesek oldalán harcoljanak a háborúban. Azóta tudjuk, hogy ez a számításuk nem valósult meg, sőt: egy újabb nemzeti tragédiába torkollott.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt. A hadjárat annyira meglepte Sztálint, hogy a sokktól napokig elzárkózott a külvilág elől. A német hadseregben azonban nem minden hadvezér volt optimista a hadművelet sikerét illetően, amivel végül sikerült szövetségessé tenni Nagy-Britanniát a Szovjetunióval.

A múlt szombaton éppen nyolc éve elhunyt volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak angolul, tolmács segítségével, 2005-ben. A hosszú idő óta Budapesten dolgozó brit gazdasági újságíró, Kester Eddy most megtalálta a szöveget: hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

1991. június 19-én Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka Záhony-Csap határátkelőhelynél elbúcsúzott Annus Antal altábornagytól, a honvédelmi minisztérium államtitkárától, majd 15 óra 01 perckor elhagyta Magyarországot. Hazánk szuverenitása ezzel 47 év után helyreállt.

1986. április 26-án robbant fel az elpusztíthatatlannak hitt RMBK-reaktor a csernobili atomerőműben. Személyi és tervezési hibák okozták a katasztrófát, ami beverte az utolsó szöget is a Szovjetunió koporsójába. A katasztrófa következtében annyi radioaktív anyag jutott a légkörbe, aminek mértéke 400 Hirosimára dobott atombombával egyezik meg. Elmagyarázzuk, mi vezetett ide!

A szocialista állam és annak művészete militánsan ateista volt, ám ahogyan ezt promoválták, az egyfajta vallási, kultikus jelleget vett fel. Illés Áron, a Tsúfos Tükör szerzője erre az ellentmondásra utal szobraival. Mutatjuk, hogyan!

A hatvanas évek elején nem ragyogott túl fényesen az Egyesült Államok szerencsecsillaga. Tekintélyén több akció, így a kubai válság is csorbát ejtett. Ez utóbbinak volt kínos előjátéka a Disznó-öbölben játszódó incidens. A rosszul végződő katonai beavatkozás nemcsak Kubát lökte végleg a Szovjetunió karjaiba, hanem véget vetett az aktuális CIA-igazgató karrierjének is.