+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. április 17. szombat, 18:28
A hatvanas évek elején nem ragyogott túl fényesen az Egyesült Államok szerencsecsillaga. Tekintélyén több akció, így a kubai válság is csorbát ejtett. Ez utóbbinak volt kínos előjátéka a Disznó-öbölben játszódó incidens. A rosszul végződő katonai beavatkozás nemcsak Kubát lökte végleg a Szovjetunió karjaiba, hanem véget vetett az aktuális CIA-igazgató karrierjének is.

„Amerika az amerikaiaké” – így hangzott röviden az ún. Monroe-elv, melyet az Egyesült Államok ötödik elnöke hirdetett meg 1823-ban.

 

Ennek lényege, hogy az európai hatalmak gyarmatosítási törekvéseit az amerikai kontinensen Washington akadályozni fogja.

 

Érvényesítésére többször sor került, például az 1898-as spanyol-amerikai háborúban, mely során az Egyesült Államok megszerezte Puerto Ricót, Guamot és a Fülöp-szigeteket, de ennek során kerítette gyámsága alá a közeli Kubát is. A szigetországgal való kapcsolatot John Qunicy Adams külügyminiszterként a következőképp jellemezte:

 

„Ahogy a gyümölcs, amelyet a szél leszakít a fáról, nem tud – még ha akarna sem – fennmaradni a levegőben, úgy a Spanyolországról leválasztott Kuba sem tudja fenntartani magát, és elkerülhetetlenül vonzódnia kell az észak-amerikai szövetséghez.”

 

Kuba és az Egyesült Államok: egy kényszerházasság

 

Az USA a Monroe-elvet a huszadik század során is alkalmazta, elsősorban arra hivatkozva, hogy a saját biztonságát garantálja a kontinensen. Ennek következtében Latin-Amerikát „hátsó kertjeként” kezelte, félgyarmati állapotban tartva annak több országát is. Kubában ezt hol az ún. „dollárdiplomácia”, hol pedig a „furkósbot-politika” révén valósította meg.

 

A szigetország gyakorlatilag teljesen az USA gazdasági befolyása alá került,

 

mivel legfőbb exportcikkét, a cukrot, csak ott tudta megfelelő áron értékesíteni. A függőséget Washington az ötvenes években Fulgencio Batista diktatúrájának támogatásával igyekezett fenntartani. E rendszer ellen a jogász végzettségű Fidel Castro már 1953-ban puccsot kísérelt meg.

 

Első próbálkozása azonban kudarcba fulladt: először munkatáborba került, majd emigrált, de három év múlva visszatért és újabb felkelést szervezett:

 

a hegyekben alakított milíciák segítségével 1959 januárjára sikerült elmozdítania Batistát az ország éléről.

 

FILMHIRADÓ A KUBAI FORRADALOM ESEMÉNYEIRŐL. FORRÁS: FILMHIRADOKONLINE.HU

 

Eisenhower elnök ekkor embargót vetett ki a kubai cukorra, ami Castrót arra sarkallta, hogy kisajátítsa a szigetország nagybirtokait és felvegye a kapcsolatot a Szovjetunióval.

 

Kuba és a Szovjetunió: szerelem első látásra

 

1960. február 5-én egy szovjet diplomáciai repülőgép landolt a havannai repülőtéren. Fedélzetén utazott Anasztasz Mikoján, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, aki Castro meghívására érkezett Kubába. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy Kuba új patrónust (vagy ahogy az amerikai sajtó ekkor élcelődött: új „cukrosbácsit”) választ magának.

 

Ezalatt Eisenhower amerikai elnök felhatalmazta a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy készítsen tervet Castro eltávolítására. A CIA-nak ebben már volt gyakorlata:

 

pár évvel korábban így került Irán és Guatemala élére is USA-barát vezetés.

 

Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára azonban kijelentette, hogy „a Monroe-elv túlélte önmagát és természetes halállal halt meg. Az elv maradványait el kell temetni, hogy ne mérgezze tovább a levegőt a bűzével.”

 

Így Hruscsov nyilvánvalóvá tette, hogy ha az USA bármiféle katonai beavatkozást tervez Kubában, akkor a szovjet rakétákkal kell szembenéznie.

 

Ezzel egyidejűleg Havanna roppant kedvező kereskedelmi egyezményeket között a keleti blokk országaival, ömleni kezdtek a szovjet segélyek – pénz, hadianyag és munkaerő formájában egyaránt.

 

1960-ban John Fitzgerald Kennedy lépett Eisenhower örökébe a Fehér Házban. Rövid elnöksége során számos hidegháborús konfliktussal kellett szembenéznie. Minden erőfeszítésük ellenére az amerikaiak ekkor (még) lemaradóban voltak az űrkutatás területén, Berlinben felépült a keleti és nyugati zónát elválasztó „Fasisztaellenes Védőfal”, tovább eszkalálódott a vietnámi konfliktus – és ezek mellett még ott volt Kuba ügye is.

 

A FŐSZEREPLŐK: FIDEL CASTRO, NYIKITA SZ. HRUSCSOV, ALLEN W. DULLES, JOHN F. KENNEDY. FOTÓK: WIKIMEDIA COMMONS

 

Egy karrier vége

 

Havanna a Szovjetunióval kötött kereskedelmi megállapodás részeként kedvezményes áron juthatott kőolajhoz is. Az ennek feldolgozásához szükséges finomítók azonban még mindig amerikai cégek tulajdonát képezték, ők pedig nem voltak hajlandók a szovjet olajat átvenni.

 

Castro ezt a gordiuszi csomót a finomítók államosításával vágta át,

 

melynek hatására Washington megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával.

 

Kennedy (némi habozás után) engedélyt adott Allen Welsh Dulles CIA-igazgatónak, hogy Eisenhower elképzelései alapján buktassák meg Castrót.

 

Így történt, hogy 1961. április 15-én „ismeretlen felségjelű” B-26 típusú bombázók megsemmisítették a kubai légierőt, majd két nap múlva egy 1500 fős kontingens szállt partra a Karib-tengerre nyíló Disznó-öbölben.

 

Ezek a csapatok főleg kubai emigránsokból álltak, akiket a CIA pénzén képeztek ki és szereltek fel Guatemalában azért, hogy a szigetország lakosságát fellázítva puccsot hajtsanak végre.

 

A DISZNÓ-ÖBÖL TÉRKÉPEN.

 

Az amerikai várakozással ellentétben a kubai lakosság nem Castro ellen mozdult meg, hanem inkább a betolakodókkal vették fel a harcot.

 

Itt jöttek jól a keleti blokkból érkezett fegyverszállítmányok, melyek segítségével 72 órán belül megállították az inváziót. A támadók közül kb. nyolcvanan meghaltak, 1113-an pedig fogságba estek.

 

A NÉPSZABADSÁG CIKKE 1961. ÁPRILIS 18-ÁN. FORRÁS: ARCANUM DIGITÁLIS TUDÁSBÁZIS

 

A fiaskót követően Hruscsov Kennedyt agresszornak nevezte, sőt: az USA-tól még saját szövetségesei is elhatárolódtak. A baklövés a 68 éves Dulles karrierjének is véget vetett.

 

Az elnök állítólag az egész CIA-re megharagudott és „ezer darabra akarta zúzni és szétszórni a szélben”.

 

Fel sem merült benne, hogy folytassa az akciót, melyet egyik kirohanásában egyenesen a szovjetek 1956-os magyarországi beavatkozásához hasonlított:

 

„Semmilyen körülmények között sem viszem Amerikát háborúba. Nem kockáztatok egy amerikai Magyarországot! És nem hiányzik nekem egy kibaszott vérfürdő. Megértették, uraim?”

 

A CIA JELENTÉSE A DISZNÓ-ÖBÖLBELI AKCIÓRÓL. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

Erre vártak egész életükben

 

A meghiúsult támadás hatására

 

Castro 1961 végén bejelentette, hogy Kuba már a keleti tömb részének tekinti magát.

 

Mikoján, a szovjet miniszterelnök-helyettes örömében ezt mondta:

 

„Egész életünkben arra vártunk, hogy egy ország a Vörös Hadsereg nélkül váljon kommunistává. Kubában pontosan ez történt, s ettől megint kamaszoknak érezzük magunkat!”

 

A rövidebbet húzó Kennedy helyzetértékelése így hangzott:

 

„Az amerikai külpolitika legnagyobb kudarca Kuba. Saját rövidlátó politikánk segítette elő, hogy az egykori baráti sziget a kommunizmus első Karib-tengeri bázisa legyen. Kuba ma egy kommunista irányzatú rendőrállam vasmarkában van.”

 

A DISZNÓ-ÖBÖL-EMLÉKMŰ MIAMIBAN. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

A harcok során szedett foglyokért cserébe Kuba váltságdíjat követelt, melyre az összeget az egykori First Lady, Eleanor Roosevelt gyűjtötte össze. Havanna 53 millió dollár értékben kapott élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat az Egyesült Államoktól, miközben Washington kereskedelmi és beutazási embargót vezetett be.

 

A feszültség tehát a két ország között továbbra is fennmaradt. Ennek tetőpontja egy évre rá, a tizenkétnapos rakétaválság idején érkezett el, melyet akkor az egész világ lélegzetvisszafojtva figyelt.

 

Külön érdekesség, hogy 2021. április 16-án, a disznó-öbölbeli események után hatvan évvel, a Kubai Kommunista Párt VIII. kongresszusán lemondott elnöki pozíciójáról Raúl Castro, akinek tisztségét Miguel Díaz-Canel államfő veszi át. Raúl Castro 2008 óta vezette az országot, a politikában azonban 1959 óta ott volt fivére, a 2016-ban elhunyt Fidel Castro mellett.

 

NYITÓKÉP: Kubai csapatok ellentámadása 1961. április 19-én. Fotó: Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

A képviselő szerint most bizony az ombudsmannak kell a kormány rendelkezése ellen védenie az egészséghez való alapjogot Magyarországon.

Az ortodox egyház, a mulatósénekesek és a maszkviselés belengetett eltörlése se nagyon növelte a románok oltási kedvét, így a misztikumhoz fordultak.

A Tsúfos Tükör huszadik számában meg-mutatkozik, hogy kotsmázással, dorbézolással 's dínom-dánommal kísérti meg a' Gonosz, a' fene védetségi kártya pedig tsak a jámborságtól s' a' józanságtól védhet meg.

Nemcsak pénzt, hanem 20 liter fehérbort is adott, sőt még a polgármester magánbirtokán is dolgozott a panasztevő.

Öt év alatt négyszeresére nőtt az átadott új ingatlanok száma, aminek oka a koronavírus
előtti időkben keresendő.

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás