Az űrverseny a hidegháború technológiai vetélkedésének békésebb fejezetei közé tartozott. Kezdetben a Szovjetunió aratott nagyobb sikereket: 1957-ben ők bocsátották fel az első mesterséges holdat a világűrbe, négy évvel később pedig már embert is tudtak oda küldeni. Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

Ez sokak szerint a hidegháború kezdetét is jelentette. Az ebben használt „vasfüggöny” kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán. Ez nemcsak felgyorsította a kelet-európai rendszerváltások folyamatát, hanem lehetővé tette, hogy Magyarország az euroatlanti integráció felé közeledjen.

Juan Domingo Perón a huszadik századi Argentína egyik legfontosabb vezetője volt. Elnöksége a modern populizmus egyik mintapéldánya volt, melyben nagy szerepet játszott első felesége, Eva Duarte (Evita Perón) is. Kultuszuk ma is él, és nagyjából olyan nosztalgiával tekintenek rájuk, mint Magyarországon a Kádár-korszakra.

Az 1945 és 1956 közötti, Rákosi-korszakként is emlegetett időszakot sokan mai napig minimum a tatárjárás rombolásával tartják egyenértékűnek. Mutatjuk, hogyan lett Rákosi a magyar történelem leggyűlöltebb alakja.

A Szovjetunió egyik legőrültebb, legmodernebb, leginkább hagyománytisztelő épülete a tbiliszi Esküvői Palota, amelynek csak a története meredekebb a tornyánál.

1945. december 22-én jelent meg a kormányrendelet, ami a magyarországi németek kitelepítéséről döntött. Bár az első transzportok csak a következő év januárjában indultak meg, ez a dokumentum előre jelezte a hazai németek (elsősorban a svábok) közelgő tragédiáját. Keletkezési körülményeiről, támogatóiról és ellenzőiről máig keveset tud a hazai közvélemény.

Az elmúlt 30 évben több tízezer, az egykori Szovjetunió országaiból származó zsidó ember kaphatott állandó letelepedési engedélyt Németországban. A koronavírus-járvány idejére azonban felfüggesztette Berlin ezt a gyakorlatot. Eközben viszont egy erdélyi szász továbbra is kivándorolhat Németországba. És mi a helyzet az alijázással, azaz az Izraelbe való kivándorlással?

Az egyik Lukasenka-párti felvonuláson kisebb botrány lett, amikor a két DJ hirtelen elkezdte játszani a nyolcvanas évek végének egyik ismert Szovjetunió elleni protestdalát. Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?