A munkát ráadásul ki se fizette. Most osztályvezető Kurz kancelláriáján.
Angela Merkel és Emmanuel Macron bejelentése, miszerint az európai költségvetés terhére 500 milliárd eurós hitelt vesznek fel, amit az EU-tagállamok kapnak meg (anélkül, hogy a támogatást vissza kelljen fizetniük), az eurókötvény gyakorlati bevezetéseként is értékelhető. A segítségre nem rászoruló kisebb államok, elsősorban Ausztria, Svédország, Dánia és Hollandia azonban készek vétózni is.
Egy éve mondott le az FPÖ éléről és az alkancellári posztról Heinz-Christian Strache. A politikus először azt ígérte: visszavonul, de most már újra teljes erővel szervez egy új pártot. Az Azonnalinak adott interjúban azonban egy visszavonulást jelent be. Vagy mégsem.
A Der Standard utánakérdezett, hol és hogyan érti az osztrák politikusokat tavaly május 17-én a Strache-videó közlése.
Egy éve robbant az Ibiza-videóbotrány. Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főideológusa, aki 15 éve maga egyengette Strache útját a pártelnökségig, az Azonnalinak elmondja, miként élte meg a botrányt, és miért gondolja úgy: nem az FPÖ árulta el Strachét, hanem ő a pártot. Interjú a volt európai parlamenti képviselővel.
Egy éve robbant ki az ibizai videó miatti botrány. Az Azonnali bemutatja az eseményeket, amelyek a videóhoz vezettek, és amelyeket a videó váltott aztán ki.
Az osztrák politikát hosszú ideig meghatározta az a vélemény, hogy az alpesi ország lett volna Hitler első áldozata. Csak az 1980-as évek végén vonták ezt kétségbe. Sebastian Kurz az első néppárti kancellár, aki ettől a véleménytől pénteki beszédében végleg elbúcsúzott.
Két kiszivárgott dokumentum szerint mind a berlini, mind a bécsi kormány tudatosan növelni akarta a lakosságon belüli félelmet, hogy ezzel érhessen el minél szabálykövetőbb magatartást.
Sebastian Kurz azt mondja: naponta hívják őt fel, hogy megtudakolják, hogyan kezelte Ausztria ilyen sikeresen a járványt. Azért megdicsérte a sikerért az ellenzéket is. Háromszor.