+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. május 17. vasárnap, 10:10
Egy éve robbant az Ibiza-videóbotrány. Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főideológusa, aki 15 éve maga egyengette Strache útját a pártelnökségig, az Azonnalinak elmondja, miként élte meg a botrányt, és miért gondolja úgy: nem az FPÖ árulta el Strachét, hanem ő a pártot. Interjú a volt európai parlamenti képviselővel.

Pont egy éve jelent meg az ibiziai videó. Mi volt az első reakciója, amikor meglátta a felvételt?

 

A döbbenet, az értetlenség.

 

Nem értettem, miként fordulhatott elő, hogy valakit ilyen egyszerűen le lehessen hallgatni. Rögtön arra gondoltam, hogy ennek a koalíciónak bizonyosan hamar vége lesz.

 

Heinz-Christian Strache a felvételen arról beszél, hogy „magyarországi állapotokat” szeretne az osztrák médiában. Elképzelhető, sőt kívánatos lenne ilyen helyzet Ausztriában?

 

Mint párt szeretnénk kétharmados többséget, és persze, hogy azt is szeretnénk, ha egy-két velünk szimpatizáló, sokak által elérhető média is lenne mögöttünk – nem úgy, mint ami az eddigi helyzet. Ami meg „a magyarországi állapotokat” illeti: azon vélekedéseket, hogy Magyarországon a kormány médiadiktatúrát tartana fel, a politikai ellenfelek túlzásának tartom.

 

Strache azonnal visszalépett minden tisztségétől. Nem volt ez kissé elsietett? Nem kellett volna legalább az FPÖ elnöki posztját megtartania?

 

Az, hogy az alkancellárságról azonnal lemondott, helyes döntés volt. De a mából visszanézve azt is mondhatom, hogy

 

az FPÖ élén viszont meg kellett volna maradnia.

 

Mert nagyon úgy néz ki, hogy az ibizai videó kapcsán büntetőjogilag semmi nem fog történni, ami ott elhangzott, nem merít ki egyetlen tényállást sem.

 

De nem csak ezek a vádak vannak Strache ellen.

 

Más ügyek kapcsán, amelyek később derültek ki, már lehetségesek büntetőjogi következmények. De az ibiziai videó kapcsán nem, ezért nem kellett volna a pártelnökségről is lemondania.

 

Az Ibiza-videó végül elvezetett az akkor még csak alig másfél éves ÖVP-FPÖ-kormány bukásához. Megmenthető lett volna a kormány?

 

Nagyon úgy néz ki, hogy

 

Kurznak csak egy ürügy kellett, hogy a koalíciót az FPÖ-vel felrobbanthassa.

 

Kurz nem akarta a koalíció folytatását Ön szerint?

 

Kurz az ígéretét, hogy Norbert Hoferrel mint alkancellárral folytatná a koalíciót, egyértelműen megszegte.

 

Mert az FPÖ kitartott Herbert Kickl belügyminisztersége mellett.

 

Az, hogy Kurz a koalíció folytatását Kickl lemondásához kötötte, nem igazi feltétel volt a folytatás érdekében, hanem sokkal inkább csak ürügy a kormányzás idő előtti befejezésére. Kicklnek közismerten semmiféle köze sem volt az egész Ibiza-videóhoz.

 

De miközben az FPÖ kész volt Strachét beáldozni, Kicklből már nem engedett. Ennyivel fontosabb a volt belügyminiszter az FPÖ-nek?

 

Ez így nem pontos! Az Ibiza-videó megjelenése után az FPÖ heteken, sőt hónapokon át megpróbálta Strachét segíteni, támogatni.

 

De a lemondástól nem tartották vissza.

 

Persze, Strache mint alkancellár ezen videó után tényleg tarthatatlan lett. De ne feledjük:

 

nem az FPÖ kötelezte Strachét a visszalépésre, ő maga hozta meg huszonnégy óra alatt, szabad akaratából ezt a döntést.

 

És Kickl miért volt fontosabb?

 

Kickl ma a párt parlamenti klubjának (frakciójának – a szerk.) vezetőjeként nagyon fontos szerepet tölt be a pártban. De az Ibiza-videó idején egyértelműen Strache volt a fontosabb, mint Kickl.

 

Ha visszanézünk az elmúlt egy évre, mégis az lehet az ember érzése, hogy az FPÖ nem volt eléggé szolidáris Strachéval az ellene megfogalmazott vádak kapcsán. Nem kellett volna a pártnak határozottabban és egységesebben kiállnia a volt pártelnöke mellett?

 

Az FPÖ teljességgel szolidáris volt Strachéval!

 

A párt még egy ügyvédet is Strache rendelkezésére bocsátott. Az, hogy elváltak végül az útjaink, nem a mi hibánk. Strache egyszerűen beváltotta – legalábbis még ősszel – az ígéretét, hogy visszavonul a politikából, nem mi szorítottuk ki őt.

 

Bizonyos értelemben ön HC Strache politikai nevelőapja, ön tette a politikust naggyá, amikor 2005-ben a pártelnökségre javasolta. Csalódott a „politikai gyermekében” emberileg?

 

A nevelőapaság azért kicsit túlzás. Strachét valóban segítettem az útján, amint Jörg Haidert is segítettem megelőzően. Most pedig Norbert Hofer és Herbert Kickl útját segítem. Nézze, negyven éve vagyok az FPÖ tagja. Nekem ezen párt ideológiája a legfontosabb.

 

15 évvel ezelőtt hagyta el Jörg Haider az FPÖ-t, hogy egy új pártot, a mára megszűnt Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) formációt alakítsa meg. Lát Haider és Strache politikai sorsa között hasonlóságot?

 

Mind felemelkedésük, mind bukásuk tekintetében nagyon sok hasonlóság van Haider és Strache között.

 

Ez egyszerűn kódolva van abban, ha egy karizmatikus ember lesz a pártvezető, mert a karizmatikus vezéregyéniségek alól kicsúszik idővel a talaj, elvesztik a valóságérzékelésüket.

 

Ausztriában a katolikusok és a szociáldemokraták mellett mindig ott volt a nacionalistákat és liberálisokat tömörító „harmadik tábor”. Az FPÖ ezen eszmeiség pártja. Azzal, hogy Strache új pártot támogat Szövetség Ausztriáért (DAÖ) néven, meg lett megint osztva ez a tábor. A DAÖ az új FPÖ? Vagy ugyanúgy végzi majd, mint Haider szakadárpártja?

 

Hosszú távon a DAÖ semmiféle veszélyt nem jelent a „harmadik tábor” egységére. Rövidtávon lesz talán a Strache-pártnak kisebb-nagyobb sikere, talán ősszel be is tudnak majd jutni a bécsi tartományi parlamentbe. És persze a fősodratú médiák majd sokat fognak írni róluk, hogy így árthassanak az FPÖ-nek.

 

De már középtávon is a DAÖ-ra az a sors vár, mint eddig mindenkire, aki elhagyta az FPÖ-t. Se a Liberális Fórum (az FPÖ-ből 1993-ban kivált balliberális párt – a szerk.), se Jörg Haider BZÖ-je nem lett sikeres, mindkét párt mára el is tűnt. Ez fog történni a DAÖ-vel is. Az FPÖ volt és marad az egyetlen párt, amely hitelesen képviseli és testesíti meg a nemzeti liberalizmust Ausztriában.

 

ANDREAS MÖLZER (JOBBOLDALON) AZ FPÖ TÖRTÉNETÉT FELDOLGOZÓ TÖRTÉNÉSZJELENTÉS BEMUTATÁSAKOR 2019 VÉGÉN: FOTÓ: BWAG / WIKIPEDIA

 

Lát amúgy ideológiai különbségeket az FPÖ és a DAÖ között? Vagy ez az egész új párt nem más, mint Strache személyes bosszúja egykori párttársai ellen?

 

Egyértelműen Strache személyes bosszújáról, meg persze személyes anyagi túléléséről van szó.

 

Ami a konkrét témákat és az ideológiát illeti, ott Strache egyszerűen az FPÖ-ből szemezget.

 

Hova sorolná a Strache nélküli FPÖ-t? Inkább szociálkonzervatív vagy jobboldali liberális irányt vegyen a párt?

 

Nemzeti liberálisok vagyunk erős szociális érzékkel. A nemzeti azt jelenti, hogy kiállunk az etnikai és kulturális identitásunkért. A liberális pedig azt, hogy kiállunk a szabadságjogokért a politikai korrekt tabuk és a növekvő ellenőrzés ellenében.

 

Sebastian Kurz ÖVP-je láthatóan egészen jól elkormányoz a Zöldekkel. Megszületett az új polgári tábor e két pártból?

 

Továbbra is nagyon kérdéses, meddig húzza a türkiz-zöld (ÖVP és Zöldek közötti – a szerk.) kormány. Várjuk csak meg, mit hoz majd a koronavírus miatti gazdasági válság kezelése, mi lesz majd azután. A Zöldeknél például egyre többen szorgalmazzák a gazdagokat sújtó adókat – ez nem polgári politika.

 

Az FPÖ szereti magát a „kisemberek pártjának” mutatni. Nem éppen szintén az alsóbb osztályokat képviselő szociáldemokratákhoz kéne közeledniük?

 

Az FPÖ az osztrák politikai életben egy igazi különlegesség, mindenki mástól lényegileg különbözünk, ezért

 

egyedül is kell a harcunkat megvívnunk.

 

NYITÓKÉP: Andreas Mölzer / Privát

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás