Romániában mindeközben már az RMDSZ betiltása is felmerült opcióként, igaz, csak a szélsőjobboldalon.

Módosítanák a parlamenti szabályokat, hogy napirendre se lehessen tűzni olyan tervezeteket, amik Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, illetve területi integritását érintik.

Tényleg összejátszhattak-e a magyarok a román szocdemekkel, mint azt Johannis állítja? Párhuzamos államot építettek-e ki a titkosszolgálatok Romániában? Milyen munka ellenőrizni őket? Csoma Botondot kérdeztük erről, aki a román hírszerzést, a SRI-t ellenőrző bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja.

Sokan Romániában sem értik, hogy miért tett ennyire harsány nyilatkozatot a román államelnök, akire ez korábban nem volt jellemző. Johannis megnyeri magának a nacionalistákat, csak választási lózungokról van szó, vagy a titkosszolgálatoktól tényleg tud valami egyezkedésről, amiről mi nem? Claudiu D. Tufișt, a Bukaresti Egyetem politológusprofesszorát kérdeztük.

Szijjártó Péter kijelentésein akadt ki a román külügyminisztérium, míg az elnöki hivatal úgy magyarázkodik: az autonómiatörvény „elsősorban a magyar közösségre nézve káros”.

Van, aki lemondatná, van, aki lecsukatná fakenews-terjesztésért, van, aki elnézést kérne a helyében, és van, aki a szélsőjobboldalhoz hasonlítja.

Ezzel nemzeti egység született a román szenátusban, az RMDSZ-es képviselők szavaztak ugyanis csak az autonómia mellett, míg a többiek egyhangúan utasították el azt. Eközben a romániai közbeszédben már elindult a hibáztatási verseny: ki tehet a leginkább arról, hogy az alsóházon átmehetett a törvény.

Véletlenül átment a román alsóházon a székelyföldi autonómiastatútum, erre az ország államelnöke, az erdélyi szász Klaus Johannis az ellenzéket vette elő mondván, hogy az „azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak”. Vagyis ahogy a Fidesz románozza Szabó Tímeát, úgy köszön jónapottal a román államelnök az ellenzékének.

Mármint az ortodox húsvét napjain, amit egy héttel később tartanak, mint nálunk.