Azt viszont még nem tudják, hogy milyen gyakran lesz meghallgatás, és elviszik-e szavazásig a dolgot, de szerintük amúgy sem a szankcionálás a lényeg.

Semmit, már ha a semmire nem kötelező hőbörgést nem tekintjük valaminek. Az Európai Parlamentnek nem tetszik, hogy áll a 7-es cikkes eljárás, de igazából az egész úgy lett kitalálva, hogy álljon. Amíg nem vezetnek be új jogállamisági eljárásokat, addig aligha lesz ebből az egészből valami. Elmagyarázzuk, miért!

Az idei első plenáris ülésen is téma volt a magyar hetes cikk: ki az EU tétlenségét és lassúságát hibáztatta, ki boszorkányüldözést és bolsevik tempót emlegetett.

A nemzetközi szóvivő a zárt hetes cikkes meghallgatás közben tweetelt támadó hangnemben. Az EU Tanácsa írásos magyarázatot kért, de amit kaptak, azzal nem elégedettek.

A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

„Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” – ezzel a címmel írt értekezést Varga Judit igazságügyi miniszter a Euronews-ra. Kár, hogy eléggé leegyszerűsítő, tendenciózus kérdések jutottak eszébe, ráadásul azokat a valóság egy részének figyelmen kívül hagyásával válaszolta meg. Helyrerakjuk a dolgokat!

Annak a kimondása, hogy „a rendszerváltás megbukott”, valójában nem jelent sokat. Ez csak a rossz közérzet kinyilvánítása tartalom nélkül. Azt kellene megmagyarázni hozzá, hogy miért veszteség, vagy veszteség-e egyáltalán az alkotmányos jogállam szétzúzása, és hogy a joguralom csakugyan a Nyugat történeti kiváltsága-e vagy sem.