Miért nem segítenek az Európai Parlament elítélő határozatai a magyar demokrácián?

A szabadságharcaira oly büszke Fidesz valójában elvesztette az önállóságát. Addig udvarolt a külföldi, főként német nagyvállalatoknak, amíg végül a szolgálójukká vált.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Az Európai Parlament immáron sokadik alkalommal foglalkozott a magyarországi demokráciadeficittel. Az elmúlt évek során hosszúra sikeredett az Orbán-kormány bűnlajstroma, volt mit a kormány fejére ráolvasni. És az uniós folyamatok ellenére, amit az Alapszerződés 7. cikkelye alapján indítottak immáron hosszú hónapokkal ezelőtt, ez a lista nemhogy rövidülne, hanem éppen bővül. Most éppen a mélyszegénységben és kirekesztettségben élőket sújtó orbáni mondatokon botránkozhatunk meg.

Az Európai Parlament rendre megszavazza az elítélő állásfoglalásokat. Újabb és újabb adalékokat szolgáltatnak az ország állapotát bemutató jelentések és dokumentumok tárához.

A Fidesz, ahogy az Országgyűlést, úgy az Európai Parlamentet sem tartja releváns intézménynek – függetlenül attól, hogy hol van, vagy éppen hol nincsen többsége. Egyedül a tagállamok közössége, illetve a hazai választói akarat lenne képes hatékony eszközök birtokában véget vetni ennek a folyamatnak.

Az Európai Unió Tanácsától elvárható – különösen annak jelenlegi elnökségét adó horvát, majd az azt követő német kormánytól –, hogy a finn EU-elnökség alatt megkezdett szisztematikus jogállamisági átvilágításra pontot tegyenek. Legyen világos, hogy a tagállamok a közösség értékeivel összhangban állónak tartják-e a magyarországi demokrácia állapotát.

Ha igen, zárják le ezt a folyamatot.

De ha nem, akkor világos javaslatokra, intézkedésekre, menetrendre, netán szankciók meghatározásra van szükség.

Különös szerepe lesz annak a német EU-elnökségnek, annak a berlini kormánynak, amely folyamatosan falazott az orbáni politikának, mert a gazdasági szereplői ki tudtak egyezni a Fidesz által konstruált hatalommal: ennek számos példáját látjuk Győrtől Debrecenig.

Hiszen Magyarországnak minden lehetősége megvolt, de a kormánynak nem sikerült fejlődési pályára állítani hazánkat. És Németország köszöni szépen, ennek örül. Örül, mert nekik összeszerelő-üzem ország kell, hogy maradjunk.

És ha a német kormány az év végéig tovább fog falazni, akkor a magyar jogállamiság állapotának erkölcsi és politikai terhe a Merkel-kormányzásra fog ránehezedni, függetlenül attól, meddig tűrik meg a néppártiak soraik között a budapesti koalíció pártjait.

A magyar ellenzéknek is súlyos a felelőssége, hogy az ország ilyen állapotban van, és azzal kell szembesülnünk, hogy megbélyegzik hazánkat a korrupt és antidemokratikus kormányzás miatt.

Az ellenzéknek minden politikai erőfeszítését arra kell koncentrálnia, hogy a következő választásokon világos alternatívát tudjunk felmutatni a NER meghaladására, egy progresszív, Európában is értelmezhető köztársaság kormányzása érdekében. Meggyőződésem, hogy Magyarország akkor tudja ismételten méltó helyét elfoglalni az európai közösségben, ha egy demokratikus és zöld fordulatot hajt végre. Ebben kell partnernek és szövetségese lenni minden pártnak és civil kezdeményezésnek.

Vegyük kezünkbe a jövőnket, adjuk át gyermekeinknek az országot tisztességben! Ez a legkevesebb, amit tennünk kell. De a cselekvéssel tovább nem várhatunk. Zöld szövetséget és a társadalmi kohézióra, egyenlőtlenségek felszámolására törekvő együttműködést kell kínálnunk.

A szerző az LMP társelnöke, korábbi diplomata. A cikk a Kendernay János által csütörtök délután kiküldött sajtóközleménynek az Azonnali kérésére átdolgozott változata. Vitatkoznál vele? Hozzászólnál? Írj!