Tények a jogállamiságról, amiket Varga Judit elferdített

Szerző: Bakó Bea
2019.11.19. 15:00

„Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” – ezzel a címmel írt értekezést Varga Judit igazságügyi miniszter a Euronews-ra. Kár, hogy eléggé leegyszerűsítő, tendenciózus kérdések jutottak eszébe, ráadásul azokat a valóság egy részének figyelmen kívül hagyásával válaszolta meg. Helyrerakjuk a dolgokat!

Tények a jogállamiságról, amiket Varga Judit elferdített

A Magyarország elleni hetes cikkelyes eljárás tizennegyedik hónapjában Varga Judit igazságügyi miniszter időszerűnek látta, hogy a Euronews-on tegye tisztába a dolgokat jogállamiságügyben. „Tények a jogállamiságról, melyeket mindig meg akartál tudni, de sosem merted megkérdezni” – ezt a hangzatos címet viseli a miniszterasszony értekezése.

Bár nem tudom, ki az, aki a jogállamisággal kapcsolatos, álmatlan éjszakákat okozó kínzó kérdéseit pont Varga Juditnak akarná feltenni, Varga azért volt olyan előzékeny, hogy – kellően sugalmazó, már-már a nemzeti konzultációk stílusát idéző megfogalmazásban – maga feltegye ezeket a kérdéseket, és meg is válaszolja őket.

Kár, hogy a címben bejelentett tényeket a miniszternek is sikerült alaposan elferdítenie, egy részüket pedig elhallgatnia.

Lássuk tehát, mik a valódi, teljes válaszok Varga Judit nagy kérdéseire a jogállamiságról!

(A nagyvonalúság kedvéért maradjunk Varga tendenciózus kérdésfeltevéseinél. A miniszter válaszaiból csak a legbeszédesebb idézeteket közöljük, aki az egészre kíváncsi, itt tudja elolvasni.)

Varga kérdése: A jogállamiság egy egyetemesen alkalmazható, objektív kritériumrendszer? 

Varga válasza:

Nem. Nemzetközileg, valamint a nemzeti alkotmányos szervek és jogtudósok körében is széles körű vita tárgyát képezi annak jelentése. Egy objektívan értékelhető, alaposan meghatározott szabályok rendszerének nevezni a jogállamiságot egyértelműen megtévesztő.

Igaza van-e a miniszternek?

Nagyjából igen, ugyanakkor

egy fontos dolgot elhallgat: méghozzá azt, hogy a jogállamiság minimumkövetelményeiről, legalapvetőbb elemeiről azért konszenzus van:

ide tartozik például a hatalmi ágak egyensúlya, az alkotmányosság érvényesülése, a független bíróságok, vagy a jogbiztonság.

Az viszont teljes mértékben igaz, hogy nincs az EU-jogban egy kötelező érvényű lista, hogy pontosan mi mindent kell betartaniuk az államoknak, hogy megfeleljenek a jogállamiság követelményének. Ez ugyanakkor pont azért van, mert a jogállamiság egy olyan általános jellegű alapelv, amelyet a civilizált országok nagy többsége elismer – de mivel ennek rengetegféle jogrendszerben kell megvalósulnia, ezért nagyon nehéz egy olyan részletes kritériumrendszert felállítani, amely minden egyes ország jogrendszerét hűen mérni tudja.

Ennek az okát könnyű belátni: a jogállamiság egyes, fentebb említett elemeit is rengeteg konkrét jogi megoldás befolyásolja. Például az, hogy érvényesül-e az alkotmányosság, függ attól, hogy mennyire nehéz az adott jogrendszerben módosítani az alkotmányt, ki és milyen feltételekkel fordulhat az Alkotmánybírósághoz, annak mennyire szélesek a jogkörei, hogyan nevezik ki az alkotmánybírókat, azok újraválaszthatók-e, stb. Ez egy sokváltozós egyenlet, amiben az elemek egymásra hatása eredményezheti azt is, hogy jogállamiság-szempontból katasztrofális lesz a helyzet, de az is lehet, hogy egyes jogintézmény gyengeségeit egy másiknak az erőssége ellensúlyozza. Sajnos a magyar helyzet inkább a katasztrofálishoz áll közel.

Varga kérdése: A jogállamiság valóban nyomás alatt áll az unióban? 

Varga válasza:

Igen, de nem azon okokból kifolyólag, melyeket általában felhoznak. Ellenkezőleg, a jogállamiságot már nem egy alkotmányos elvként, hanem egyre inkább, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök mondta, „politikai fegyverként” használják.

Igaza van-e a miniszternek?

Félig. A jogállamiság nyomás alatt van az unióban, csakhogy ebben bizony jelentős szerepe van a miniszterasszony főnökének, aki kilencéves kormányzása alatt kialakított egy olyan rendszert, amiben a haverokra és az ellenségekre személyre szabott törvényeket alkotnak, és azokat a fékeket, amik ezt, vagy a hatalmuk további megszilárdítását kicsit is akadályoznák, szépen kiiktatják. Vagyis Orbánék „politikai fegyverként” használják a saját alkotmányukat, amit „politikai fegyverként” módosítgatnak a saját érdekeiknek megfelelően – ezt a részt kifelejtette Varga Judit a politikai fegyverek felsorolásából.

Az viszont, hogy politikai fegyverként használják a jogállamiságkártyát és a hetes cikkelyes eljárást az EU-ban, ettől még igaz.

Legfeljebb a külföldön úton-útfélen lelkesen panaszkodó naiv momentumosok hiszik csak el, hogy a Magyarország elleni uniós fellépést kizárólag a magyar jogállamiság állapota felett érzett őszinte aggodalom motiválta.

Ez az őszinte aggodalom érdekes módon csak tavaly szeptemberben manifesztálódott tényleges lépésben (a hetes cikk megindításában), mikor Orbán már hat éve ásta alá az EU-ban hőn tisztelt jogállamiságot. Ehhez képest a lengyelek – ahol a kormánypárt, a PiS a Fidesszel ellentétben nem tagja a Néppártnak – a második stiklire kapták a nyakukba a hetes cikket már egy évvel korábban, mindössze két évvel a PiS kormányra kerülése után. Ráadásul a mégoly őszinte aggodalom azóta se jutott gyakorlatilag sehova az eltelt egy év alatt – hogy miért, arról itt lamentáltunk, de lelövöm a poént: nyilván elsősorban politikai okokból.

És érdemes persze azt is megjegyezni, hogy az egész hetes cikkes eljárásnak – amelyben végig politikusok döntenek más tagállamok alkotmányos kérdéseiről, és ebbe érdemben még az Európai Bíróság sem szólhat bele – kábé annyi köze van a jogállamisághoz, mint az Orbán-kormány áldásos tevékenységének.

Varga kérdése: Van az uniónak általános kompetenciája a jogállamiságot illető ügyekben? 

Varga válasza:

Nincs, valójában a távozó Bizottságnak az a terve, hogy rendszeres jogállamisági felülvizsgálatot vezessen be, teljes mértékben az európai uniós alapszerződésekkel ellentétes. (…) Az alapszerződés 4. cikkelye kifejezetten kimondja, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, mely elválaszthatatlan része azok alkotmányos berendezkedésének.

Igaza van-e a miniszternek?

Nem, konkrétan ez úgy marhaság, ahogy van. Az alapszerződés 4. cikkét buzgón idézgető Varga Judit elfelejtett kettővel feljebb görgetni, és elolvasni a 2. cikket, amely így szól: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban…”

Abban, hogy egy uniós alapelv betartását az EU rendszeresen felül akarja vizsgálni, nincs semmi extra, ezen legfeljebb az háborodik fel, aki – ha nem is vallja be – hadilábon áll azzal az alapelvvel.

Egyébként az EU-jogászok körében van olyan álláspont, amely szerint a 2. cikkben emlegetett alapértékek – így a jogállamiság – elsőbbséget élveznek a Varga által idézett 4-es cikkel, a nemzeti identitással szemben. Ez mondjuk bőven vitatható és véleményes, de azért az is beszédes, hogy a haverokkal feltöltött Alkotmánybíróság mennyire buzgón igyekszik mostanában kitalálni a magyar alkotmányos identitást, hogy arra hivatkozva ki lehessen bújni az EU-jog alól.

Vargának egyébként nincs kifogása a jogállamiságvizsgálattal szemben, csak az a baja, ha ezt az EU csinálja. Erről ő maga beszélt Brüsszelben, amikor 7-es cikk-ügyben meghallgatták a magyar kormányt.

Varga kérdése: A vita ténylegesen a jogállamisággal kapcsolatos kérdésekről szól? 

Varga válasza:

Nem igazán. A napirenden szereplő kérdések többsége valójában politikai vagy politikával kapcsolatos. Lehet egy tagországnak szigorú migrációs politikája, de ettől még betartja a jogállamiság szabályait.

Igaza van-e a miniszternek?

Attól függ, mit tekintünk politikával kapcsolatos kérdésnek. Ezen a ponton – a kormányzati kommunikációnak megfelelően – kizárólag a migrációról, a családokról és a kereszténységről értekezik a miniszter, és egy szót se fecsérel olyan apróságokra, mint hogy a Magyarország elleni 7-es cikkes eljárást megindító Sargentini-jelentés azért minden hibája ellenére jelentős terjedelemben foglalkozik az Alkotmánybírósággal és a bírósági rendszerrel, és olyan problémás törvényekkel is, mint a civiltörvény vagy a lex CEU (még ha a személyre szabott jogalkotás tendenciáját nem is azonosítja bennük).

Egyrészt a Fidesz kormányzása alatt egyértelművé vált, hogy az ő számukra kábé minden politikai kérdés, de az mindenképp, hogy a hatalmukat esetleg korlátozó bírói kontrollt minimalizálják, szóval ha így nézzük, tényleg politikai kérdésekről van szó.

Csakhogy Varga Judit nem ezekről a kérdésekről (legyenek azok akár politikaiak, akár nem) értekezik, hanem természetesen a migrációról. Persze Sargentini adta neki ezt a magas labdát,

a jelentés ugyanis hosszan rugózik a menekültügyi rendszeren és a tranzitzónákban uralkodó állapotokon (miközben olyan jogi problémákat, mint a bevándorlási válsághelyzet nyilvánvalóan jogellenes, évek óta tartó hosszabbítgatása, nem azonosít). Ez még így is csak néhány pontot tesz ki a terjedelmes jelentésből, de amint az borítékolható volt, tökéletes alapot szolgáltat a magyar kormánynak arra, hogy ne a lényegről, a jogállamiság aláásásáról beszéljen, hanem arról, hogy „megvédjük őket a migránsoktól, és nemhogy megköszönnék, még bosszút is állnak rajtunk ezek a hanyatló nyugatiak”.

Varga kérdése: Szükségesek jogállamisági kritériumok az uniós pénzügyi érdekek megvédéséhez?

Varga válasza:

Nem. Az uniónak jelenleg is vannak eszközei pénzügyi érdekei megvédésére. Sőt, a javasolt feltételekhez kötés a jelenlegi formájában az Alapszerződéssel ellentétes.

Igaza van-e a miniszternek?

Attól függ, mit tekint az unió pénzügyi érdekeinek. Ha azt, hogy a kormánypárthoz közeli körök szépen meggazdagodnak uniós finanszírozású projektek segítségével, akkor bizonyára úgy van, ahogy mondja – bár megnézném, hogy miként győzi meg erről kollégáit a nettó befizető országokból. A valóság viszont az, hogy a rendszerszintű korrupció igenis jogállamisági ügy (hiszen a jogállamiságba az is beletartozik, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak).

Némileg vicces, hogy Varga arra hivatkozik, hogy az EU-nak jelenleg is vannak eszközei a pénzügyi érdekei megvédésére, hiszen az egyik ilyennek, az Európai Ügyészségnek Magyarország következetesen nem hajlandó a résztvevőjévé válni

– nehogy kutyaszarba lépjünk, hogy a Fidesz ügyeletes EP-beli humorbombáját, Deutsch Tamást idézzem.

Az igaz, hogy az Európai Ügyészségen kívül is vannak eszközök az EU-s pénzek ellopása ellen, de ezek mérsékelten működnek: az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF például maga nem nyomozhat egy-egy tagállamban, rá van szorulva a Polt-féle ügyészségre, de azért így is előfordul, hogy visszafizettetnek EU-s pénzeket, ha annyira gázos közbeszerzéseken szórták el azt. Épp a múlt héten került ez nekünk 700 milliárd forintunkba.

A Varga által emlegetett javaslat, az EU-s pénzek kifizetésének jogállamisági feltételekhez kötése még csak javaslat, nem fogadták el, és az lenne a lényege, hogy ki se kelljen fizetni a pénzek egy részét, ha úgyis ellopják. Hogy ez ellentétes lenne a Szerződéssel, az nézőpont kérdése: az EU Szerződés ugyanis bár tartalmazza az EU-s támogatások főbb típusait, túl részletesen nem foglalkozik a kifizetési kritériumokkal – annyit ír elő, hogy törekedni kell a régiók közti egyenlőtlenségek kiegyenlítésére a pénzek folyósításakor. Remélem, egyszer valaki megméri azt is, hogy a régiók közti egyenlőtlenségeknek megfelelő arányban lopódnak-e el Magyarországon az EU-s pénzek…

Varga kérdése: A jogállamisággal kapcsolatos eddigi uniós kezdeményezések hozzájárultak a közösségi értékek megerősítéséhez? 

Varga válasza:

Nem, ezt a 7. cikkely szerinti eljárások tapasztalatai már egyértelműen bebizonyították. Az Európai Parlament által Magyarország esetében jogállamisági kérdésként felhozott számos állítás egész egyszerűen helytelen volt, mivel ezeket már lezárta a Bizottság, a Velencei Bizottság vagy az Európai Bíróság.

Igaza van-e a miniszternek?

Félig. A válasz a kérdésre valóban nem, csak nem ezért.

Tény, hogy a Sargentini-jelentésben van pár ordas baromság, de ettől még az ott felhozott jogos kritikák nem lesznek kevésbé igazak. Az a virágnyelvi kijelentés pedig, hogy a jelentés lezárt ügyekre hivatkozik, sok esetben azt jelenti, hogy az Európai Bíróság vagy más EU-s intézmények elmeszelték Magyarországot, aztán a magyar kormány vagy nem változtatott semmit a jogellenes helyzeten (például az adatvédelmi hatóság elnökének jogállása tekintetében), vagy csak minimálisan kozmetikázott kicsit (például az EP 2013-as Tavares-jelentése utáni ötödik alkotmánymódosítással).

A jogállamisággal kapcsolatos eddigi uniós kezdeményezések (például a Bizottság jogállamiság-kerete, vagy a Tanács jogállamiság-párbeszéde – mindkettő bullshitekkel tűzdelt, kötelező erő nélküli formalizált levelezést takar) pont azt célozták, hogy ne kelljen az „atombombaként” emlegetett hetes cikkelyt bevetni, és

a hetes cikkely élesítése Lengyelországgal, majd Magyarországgal szemben bizonyítja azt, hogy ezek a törekvések eredménytelenek voltak.

Más kérdés, hogy ahhoz, hogy a hetes cikkelyes eljárás eljusson a szankciókig, csoda kéne – nem véletlen, hogy most már (végre) valódi alternatívák kidolgozásán ügyködik az EU: ilyen a még csak tervezett, rendszeres jogállamisági felülvizsgálat (amiről itt írtunk részletesen), és a Varga által panaszolt, a jogállamiságot a pénzügyekkel összekötő javaslat is.

Varga kérdése: Rossz európai vagyok, ha minderre nemet mondok? 

Varga válasza: Nem.

Igaza van-e a miniszternek?

Persze.

Ahogy rossz magyar se vagyok, ha mindarra, amit Orbánék csinálnak, nemet mondok.

Érdekes, a kérdésnek ezt a részét már nem szokták a kormányoldalon hangsúlyozni, sőt, a kormányoldal sötétebb berkeiben ilyenkor indul már a hazaárulózás.

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek