7-es cikk: a bíróságokról, az akadémiai szabadságról és a sajtóról faggatták Varga Juditot Brüsszelben

A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

A jogállamiság lebontása miatt indított hetes cikkes eljárásban, miután tavaly szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, most a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán a sor, hogy lépjen az ügyben. Szeptemberben már volt egy meghallgatás, amiről akkor Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy bevándorláspárti boszorkányüldözés zajlott.

A keddi második meghallgatást is a Tanács finn elnöksége hívta össze. Maga a meghallgatás nem nyilvános (bár ez Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt nem zavarta, ő sorosozva tweetelt az ülésről, amivel kisebb botrányt okozott), ezért telefonon megkerestük Marko Ruonala-t, a finn tanácselnökség szóvivőjét, hogy legalább nagyvonalakban kiderüljön, hogyan muzsikált Varga Judit Brüsszelben.

Alaposabb volt a meghallgatás a múltkorinál, de így is volt téma, ami kimaradt

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a szeptemberihez képest milyennek ítélik a meghallgatást. Ruonala szerint jóval alaposabb volt a mostani a szeptemberinél:

– mondta a szóvivő az Azonnalinak. Felvetettük neki azt is, hogy Varga Judit nem jelent meg a meghallgatást előkészítő munkareggelin, és ezt nem tartják-e udvariatlanságnak. Erre Ruonala azt felelte: nem minden miniszter tudott ott lenni, más is volt, aki diplomatát küldött maga helyett, ez egyébként is egy informális, nem hivatalos megbeszélés volt.

A meghallgatás témáival kapcsolatban megkérdeztük, hogy a Sargentini-jelentés óta eltelt intézkedésekkel és javaslatokkal mennyiben foglalkoztak. Mint kiderült, elsősorban a bírói függetlenséggel, a sajtószabadsággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatban kapott kérdéseket az igazságügyi miniszter. (Kovács Zoltán sorosozással vegyített Twitteréről egyébként az derül ki, hogy a CEU ügyét például Írország, a média helyzetét Szlovénia, Németország, a bíróságok függetlenségét pedig Spanyolország képviselői kifogásolták.)

Felvetettük a finn szóvivőnek, hogy Orbán Viktor rendszeresen a magyar emberektől kapott erős legitimációjára hivatkozik „Brüsszellel” szemben, most azonban az ellenzék parlamenti korlátozásával a jogállamiság után a demokrácia elveinek is nekimegy. Esetleg szóvá tette-e ezt bárki Vargának az ülésen? – kérdeztük, a szóvivő azonban azt mondta, hogy nem volt erről szó.

Elsikkad-e a magyar kormány elleni 7-es cikk, miután lejár a finn elnökség?

Mivel a finn elnökség december 31-én lejár, januártól pedig a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban (őket a második félévben a németek követik), így azt is megkérdeztük:

– válaszolt Ruonala. Az ugyan igaz, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam kormányának hatása van a napirendre, de más tagállamok is kérhetik, hogy folytassák az ügyet. Ők nem tudják, hogy a horvát és a német kormány majd mit tervez ezen a téren – tette hozzá.

A lengyelek ügyét miért nem nyomták ennyire?

Emlékezetes, hogy a finn EU-elnökség már a kezdetkor prioritásként nevezte meg a jogállamiság érvényesülését, mire a magyar kormány rögtön nekik is ment. Mindenesetre, ha ilyen fontos nekik a jogállamiság, végezetül azt is felvetettük a szóvivőnek, hogy a Lengyelország ellen szintén folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárást hogyhogy nem erőltette a finn elnökség, miért Magyarországra koncentráltak. Erre azt mondta, hogy Lengyelország ügyében már korábban, jóval a finn elnökség kezdete előtt volt három meghallgatás.

Ez igaz is, de érdemi előrelépés ettől még nem történt.

Ruonala hangsúlyozta, hogy

hiszen a lengyelek ellen az Európai Bizottság, ellenünk pedig a közvetlen demokratikus legitimációval rendelkező Európai Parlament indította meg az eljárást. 

Ettől függetlenül mindenesetre az Európai Parlament képviselői az általuk indított eljárásban nem vehettek részt a keddi tanácsi meghallgatáson, ellentétben a Bizottság tagjaival. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a szóvivő annyit mondott: nincs joguk az EP-képviselőknek ezeken a meghallgatásokon részt venni, de tájékoztatják az ügyben illetékes EP-szakbizottságot.

Kovács Zoltán sorosozós tweetözöne miatt írásbeli magyarázatot várnak

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a Kovács Zoltánnak az ülést „közvetítő” tweetjeire vonatkozó újságírói kérdésre a finn Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a meghallgatáson nagyon érzékeny témáról volt szó, a meghallgatás pedig a szerződések értelmében bizalmas.

A jogállamisággal kapcsolatos magyar fejleményekről a szlovák Maroš Šefčovič bizottsági alelnök azt mondta: a legutóbbi meghallgatás óta nem javult a helyzet, sőt, inkább úgy tűnik, mintha romlana, ezért folytatni fogják a helyzet nyomon követését, és szeretnének majd bevezetni egy minden tagállamra vonatkozó jogállamisági vizsgálatot is, ami összehasonlítási alapot adhatna (erről itt írtunk részletesen).

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa