+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. december 10. kedd, 18:37
A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

A jogállamiság lebontása miatt indított hetes cikkes eljárásban, miután tavaly szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, most a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán a sor, hogy lépjen az ügyben. Szeptemberben már volt egy meghallgatás, amiről akkor Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy bevándorláspárti boszorkányüldözés zajlott.

 

A keddi második meghallgatást is a Tanács finn elnöksége hívta össze. Maga a meghallgatás nem nyilvános (bár ez Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt nem zavarta, ő sorosozva tweetelt az ülésről, amivel kisebb botrányt okozott), ezért telefonon megkerestük Marko Ruonala-t, a finn tanácselnökség szóvivőjét, hogy legalább nagyvonalakban kiderüljön, hogyan muzsikált Varga Judit Brüsszelben.

 

Alaposabb volt a meghallgatás a múltkorinál, de így is volt téma, ami kimaradt

 

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a szeptemberihez képest milyennek ítélik a meghallgatást. Ruonala szerint jóval alaposabb volt a mostani a szeptemberinél:

 

„komoly, de konstruktív”. Két órán át tartott a meghallgatás, amelyen nem minden tagállami miniszter tett fel kérdéseket, csak nagyjából tízen. Ezen kívül a megjelent biztosok is kérdeztek, Varga Judit pedig nagyon alaposan válaszolt mindenre

 

– mondta a szóvivő az Azonnalinak. Felvetettük neki azt is, hogy Varga Judit nem jelent meg a meghallgatást előkészítő munkareggelin, és ezt nem tartják-e udvariatlanságnak. Erre Ruonala azt felelte: nem minden miniszter tudott ott lenni, más is volt, aki diplomatát küldött maga helyett, ez egyébként is egy informális, nem hivatalos megbeszélés volt.

 

A meghallgatás témáival kapcsolatban megkérdeztük, hogy a Sargentini-jelentés óta eltelt intézkedésekkel és javaslatokkal mennyiben foglalkoztak. Mint kiderült, elsősorban a bírói függetlenséggel, a sajtószabadsággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatban kapott kérdéseket az igazságügyi miniszter. (Kovács Zoltán sorosozással vegyített Twitteréről egyébként az derül ki, hogy a CEU ügyét például Írország, a média helyzetét Szlovénia, Németország, a bíróságok függetlenségét pedig Spanyolország képviselői kifogásolták.)

 

Felvetettük a finn szóvivőnek, hogy Orbán Viktor rendszeresen a magyar emberektől kapott erős legitimációjára hivatkozik „Brüsszellel” szemben, most azonban az ellenzék parlamenti korlátozásával a jogállamiság után a demokrácia elveinek is nekimegy. Esetleg szóvá tette-e ezt bárki Vargának az ülésen? – kérdeztük, a szóvivő azonban azt mondta, hogy nem volt erről szó.

 

Elsikkad-e a magyar kormány elleni 7-es cikk, miután lejár a finn elnökség?

 

Mivel a finn elnökség december 31-én lejár, januártól pedig a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban (őket a második félévben a németek követik), így azt is megkérdeztük:

 

tárgyal-e a finn kormány a horvátokkal annak érdekében, hogy a következő időszakban se akadjon el a 7-es cikkes eljárás Magyarország ellen? „Ez nem csak a Tanács elnökségén, hanem a tagállamokon múlik”

 

– válaszolt Ruonala. Az ugyan igaz, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam kormányának hatása van a napirendre, de más tagállamok is kérhetik, hogy folytassák az ügyet. Ők nem tudják, hogy a horvát és a német kormány majd mit tervez ezen a téren – tette hozzá.

 

A lengyelek ügyét miért nem nyomták ennyire?

 

Emlékezetes, hogy a finn EU-elnökség már a kezdetkor prioritásként nevezte meg a jogállamiság érvényesülését, mire a magyar kormány rögtön nekik is ment. Mindenesetre, ha ilyen fontos nekik a jogállamiság, végezetül azt is felvetettük a szóvivőnek, hogy a Lengyelország ellen szintén folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárást hogyhogy nem erőltette a finn elnökség, miért Magyarországra koncentráltak. Erre azt mondta, hogy Lengyelország ügyében már korábban, jóval a finn elnökség kezdete előtt volt három meghallgatás.

 

Ez igaz is, de érdemi előrelépés ettől még nem történt.

 

Ruonala hangsúlyozta, hogy

 

semmi bajuk a magyarokkal, egyszerűen fontos nekik a jogállamiság mint alapvető EU-s érték, és a lengyel és a magyar ügy amúgy is teljesen különböző, 

 

hiszen a lengyelek ellen az Európai Bizottság, ellenünk pedig a közvetlen demokratikus legitimációval rendelkező Európai Parlament indította meg az eljárást. 

 

Ettől függetlenül mindenesetre az Európai Parlament képviselői az általuk indított eljárásban nem vehettek részt a keddi tanácsi meghallgatáson, ellentétben a Bizottság tagjaival. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a szóvivő annyit mondott: nincs joguk az EP-képviselőknek ezeken a meghallgatásokon részt venni, de tájékoztatják az ügyben illetékes EP-szakbizottságot.

 

Kovács Zoltán sorosozós tweetözöne miatt írásbeli magyarázatot várnak

 

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a Kovács Zoltánnak az ülést „közvetítő” tweetjeire vonatkozó újságírói kérdésre a finn Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a meghallgatáson nagyon érzékeny témáról volt szó, a meghallgatás pedig a szerződések értelmében bizalmas.

 

Nagyon csalódottak voltak Kovács viselkedése és az antiszemitizmusa miatt is, amit teljes mértékben elutasítanak, mondta a sorosozásra utalva. Épp ezért írásos tisztázást várnak az ügyben.

 

A jogállamisággal kapcsolatos magyar fejleményekről a szlovák Maroš Šefčovič bizottsági alelnök azt mondta: a legutóbbi meghallgatás óta nem javult a helyzet, sőt, inkább úgy tűnik, mintha romlana, ezért folytatni fogják a helyzet nyomon követését, és szeretnének majd bevezetni egy minden tagállamra vonatkozó jogállamisági vizsgálatot is, ami összehasonlítási alapot adhatna (erről itt írtunk részletesen).

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez még nem dőlt el, mert attól függ, milyen kimenetellel járnak a most beindult folyamatok. Horváth Csaba Barnabás nézi végig a lehetséges visszatekintéseket.

A magyar származású üzletember davosi beszédében azt állította, a Facebook azon dolgozik, hogy idén újraválasszák Donald Trumpot.

A német nemzetiségi listáról bejutott parlamenti képviselő, Ritter Imre mélyen hallgat.

Olga Ljubimova óriási aranyköpéseket felejtett a régi blogján: baromira nem értem a művészfilmeket, nem akarom megnézni a Mona Lisát, a British Museum időpazarlás volt, a Louvre-ba soha nem is mennék.

További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

A hétvégi olasz tartományi választások majd megmutatják: újjáépülés, vagy végleges leépülés következik-e.

Az európai labdarúgó bajnokságok első osztályainak bevételi listáján Magyarország befért a legjobb húszba, a bevételi források eloszlásában Kazahsztánhoz hasonlítunk.

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mit tettek a világ vezetői, hogy megfékezzék a klímaváltozást? Erre keresik a választ a MagNet Közösségi Házban január 24-én pénteken. Filmvetítés után szakértők beszélgetnek!

Beszélgetés, britpop DJ, pezsgő. Január 31-én, mikor máskor?

Erről a Fidesz is gyakran beszél, de ez most más lesz. Jakab András jogász és Gyurgyák János történész adnak elő február 12-én.

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás