+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2019. december 10. kedd, 18:37
A szeptemberinél jóval részletesebb volt a második 7-es cikkes meghallgatás a Tanácsban, az ellenzék parlamenti korlátozásáról viszont így sem kérdezték az igazságügyi minisztert Brüsszelben, értesült az Azonnali. A finn tanácselnökség szóvivőjétől azt is megkérdeztük, hogy mi lesz a Magyarország elleni hetes cikkes eljárással, ha a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban, és hogy a lengyelek ügyét miért nem sürgették ennyire.

A jogállamiság lebontása miatt indított hetes cikkes eljárásban, miután tavaly szeptemberben az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést, most a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsán a sor, hogy lépjen az ügyben. Szeptemberben már volt egy meghallgatás, amiről akkor Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, hogy bevándorláspárti boszorkányüldözés zajlott.

 

A keddi második meghallgatást is a Tanács finn elnöksége hívta össze. Maga a meghallgatás nem nyilvános (bár ez Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt nem zavarta, ő sorosozva tweetelt az ülésről, amivel kisebb botrányt okozott), ezért telefonon megkerestük Marko Ruonala-t, a finn tanácselnökség szóvivőjét, hogy legalább nagyvonalakban kiderüljön, hogyan muzsikált Varga Judit Brüsszelben.

 

Alaposabb volt a meghallgatás a múltkorinál, de így is volt téma, ami kimaradt

 

Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy a szeptemberihez képest milyennek ítélik a meghallgatást. Ruonala szerint jóval alaposabb volt a mostani a szeptemberinél:

 

„komoly, de konstruktív”. Két órán át tartott a meghallgatás, amelyen nem minden tagállami miniszter tett fel kérdéseket, csak nagyjából tízen. Ezen kívül a megjelent biztosok is kérdeztek, Varga Judit pedig nagyon alaposan válaszolt mindenre

 

– mondta a szóvivő az Azonnalinak. Felvetettük neki azt is, hogy Varga Judit nem jelent meg a meghallgatást előkészítő munkareggelin, és ezt nem tartják-e udvariatlanságnak. Erre Ruonala azt felelte: nem minden miniszter tudott ott lenni, más is volt, aki diplomatát küldött maga helyett, ez egyébként is egy informális, nem hivatalos megbeszélés volt.

 

A meghallgatás témáival kapcsolatban megkérdeztük, hogy a Sargentini-jelentés óta eltelt intézkedésekkel és javaslatokkal mennyiben foglalkoztak. Mint kiderült, elsősorban a bírói függetlenséggel, a sajtószabadsággal és az akadémiai szabadsággal kapcsolatban kapott kérdéseket az igazságügyi miniszter. (Kovács Zoltán sorosozással vegyített Twitteréről egyébként az derül ki, hogy a CEU ügyét például Írország, a média helyzetét Szlovénia, Németország, a bíróságok függetlenségét pedig Spanyolország képviselői kifogásolták.)

 

Felvetettük a finn szóvivőnek, hogy Orbán Viktor rendszeresen a magyar emberektől kapott erős legitimációjára hivatkozik „Brüsszellel” szemben, most azonban az ellenzék parlamenti korlátozásával a jogállamiság után a demokrácia elveinek is nekimegy. Esetleg szóvá tette-e ezt bárki Vargának az ülésen? – kérdeztük, a szóvivő azonban azt mondta, hogy nem volt erről szó.

 

Elsikkad-e a magyar kormány elleni 7-es cikk, miután lejár a finn elnökség?

 

Mivel a finn elnökség december 31-én lejár, januártól pedig a horvátok veszik át az elnökséget a Tanácsban (őket a második félévben a németek követik), így azt is megkérdeztük:

 

tárgyal-e a finn kormány a horvátokkal annak érdekében, hogy a következő időszakban se akadjon el a 7-es cikkes eljárás Magyarország ellen? „Ez nem csak a Tanács elnökségén, hanem a tagállamokon múlik”

 

– válaszolt Ruonala. Az ugyan igaz, hogy a Tanács soros elnökségét betöltő tagállam kormányának hatása van a napirendre, de más tagállamok is kérhetik, hogy folytassák az ügyet. Ők nem tudják, hogy a horvát és a német kormány majd mit tervez ezen a téren – tette hozzá.

 

A lengyelek ügyét miért nem nyomták ennyire?

 

Emlékezetes, hogy a finn EU-elnökség már a kezdetkor prioritásként nevezte meg a jogállamiság érvényesülését, mire a magyar kormány rögtön nekik is ment. Mindenesetre, ha ilyen fontos nekik a jogállamiság, végezetül azt is felvetettük a szóvivőnek, hogy a Lengyelország ellen szintén folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárást hogyhogy nem erőltette a finn elnökség, miért Magyarországra koncentráltak. Erre azt mondta, hogy Lengyelország ügyében már korábban, jóval a finn elnökség kezdete előtt volt három meghallgatás.

 

Ez igaz is, de érdemi előrelépés ettől még nem történt.

 

Ruonala hangsúlyozta, hogy

 

semmi bajuk a magyarokkal, egyszerűen fontos nekik a jogállamiság mint alapvető EU-s érték, és a lengyel és a magyar ügy amúgy is teljesen különböző, 

 

hiszen a lengyelek ellen az Európai Bizottság, ellenünk pedig a közvetlen demokratikus legitimációval rendelkező Európai Parlament indította meg az eljárást. 

 

Ettől függetlenül mindenesetre az Európai Parlament képviselői az általuk indított eljárásban nem vehettek részt a keddi tanácsi meghallgatáson, ellentétben a Bizottság tagjaival. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a szóvivő annyit mondott: nincs joguk az EP-képviselőknek ezeken a meghallgatásokon részt venni, de tájékoztatják az ügyben illetékes EP-szakbizottságot.

 

Kovács Zoltán sorosozós tweetözöne miatt írásbeli magyarázatot várnak

 

A meghallgatást követő sajtótájékoztatón a Kovács Zoltánnak az ülést „közvetítő” tweetjeire vonatkozó újságírói kérdésre a finn Tytti Tuppurainen EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a meghallgatáson nagyon érzékeny témáról volt szó, a meghallgatás pedig a szerződések értelmében bizalmas.

 

Nagyon csalódottak voltak Kovács viselkedése és az antiszemitizmusa miatt is, amit teljes mértékben elutasítanak, mondta a sorosozásra utalva. Épp ezért írásos tisztázást várnak az ügyben.

 

A jogállamisággal kapcsolatos magyar fejleményekről a szlovák Maroš Šefčovič bizottsági alelnök azt mondta: a legutóbbi meghallgatás óta nem javult a helyzet, sőt, inkább úgy tűnik, mintha romlana, ezért folytatni fogják a helyzet nyomon követését, és szeretnének majd bevezetni egy minden tagállamra vonatkozó jogállamisági vizsgálatot is, ami összehasonlítási alapot adhatna (erről itt írtunk részletesen).

 

NYITÓKÉP: Európai Unió Tanácsa

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A nagyszabású tervvel az EP-s mainstreamet sikerült lecsitítani, de a legfőbb kérdés továbbra is az: mit szólnak ehhez az általában szűkmarkú nettó befizetők? Mutatjuk az erőviszonyokat!

Az olasz külügyminiszter június közepétől megnyitná az összes belső európai határt. Június 3-tól az olaszokhoz már eleve lehet utazni, de ez nehézkes, mert az osztrák határszakaszon a beutazást Bécs nem engedi.

Montenegróban már május 5-e óta nem rögzítettek új megbetegedést, az aktív fertőzöttek száma pedig nulla: jövő hétfőtől a magyarok is beutazhatnak.

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás