A magyar kormány nem tudta megmagyarázni Kovács tweetelését a Tanácsnak

Szerző: Bakó Bea
2019.12.16. 22:38

A nemzetközi szóvivő a zárt hetes cikkes meghallgatás közben tweetelt támadó hangnemben. Az EU Tanácsa írásos magyarázatot kért, de amit kaptak, azzal nem elégedettek.

A magyar kormány nem tudta megmagyarázni Kovács tweetelését a Tanácsnak

Hétfő este az Európai Parlament LIBE (állampolgári jogi, bel- és igazságügyi) bizottságának számolt be a tagállami minisztereket tömörítő  Európai Unió Tanácsának soros elnöke, a finn Tytti Tuppurainen a folyamatban lévő jogállamisági ügyekről, így a Magyarország elleni hetes cikkes eljárásról is. A Tanácsban Magyarország ügyében eddig két meghallgatást tartottak, egyet szeptemberben, egyet a múlt héten – utóbbin kisebb botrány kerekedett abból, hogy Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi szóvivője a zárt ülésről tweetelt, ráadásul eléggé agresszív stílusban. 

Az EP továbbra is be van sértődve, amiért nem hívják meg őket a tanácsi meghallgatásokra

Juan Fernando López Aguilar, az Európai Parlament LIBE bizottságának elnöke a napirendi pont elején rögtön szóvátette, hogy ők most meghívták az ülésre Tytti Tuppurainen finn EU-ügyi minisztert, aki viszont nem hívta meg az EP-képviselőket a Tanács vonatkozó meghallgatásaira, csak egy informális reggelire.

Tuppurainen a szokásos udvariassági körök után a magyar hetes cikkelyes eljárásról azt mondta: szeptemberben már nagyon időszerű volt megtartani az első, általános meghallgatást a Tanácsban egy évvel azután, hogy az EP elfogadta a Sargentini-jelentést. A decemberi második meghallgatáson már csak három ügyre, a véleménynyilvánítás szabadságára, az akadémiai szabadságra és a bírói függetlenségre koncentráltak, mert ezekre érkezett a legtöbb kritika előzőleg.

A finn miniszter azt is elmondta: Horvátország és Németország képviselőit is magával vitte (ők lesznek a Tanács következő soros elnökei 2020 első és második félévében) a LIBE bizottsággal informális egyeztetésre, és ilyen egyeztetések lesznek még a jövőben is. Ez beszédes arra nézve, hogy a finn elnökség szóvivője a múlt héten még nem tudta megmondani nekünk, hogy mit tesznek azért, hogy az utánuk következő soros elnökök alatt ne sikkadjon el a magyar 7-es cikkes ügy.

Sargentini utódja nem igazán naprakész

A LIBE bizottság részéről Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld képviselő szólalt fel először, aki a jelentéstevő Judith Sargentinitől átvette a magyar ügyet. Többek között Kovács Zoltán élő tweetelésére panaszkodott a múltkori meghallgatásról, amikor a kormány nemzetközi szóvivője elég agresszív stílusban támadta némelyik tagállami kormányt. Delbos-Corfield szerint a jogállamiság-szempontból kritizált pontokban egyébként semmi nem változott Magyarországon, sőt, még egyenesen romlott is a helyzet némely ponton. Ezek közt a színháztörvényt említette és

a miniszter színházigazgatókra vonatkozó kinevezési jogára hivatkozott, amit egyébként már kivettek a törvényjavaslatból.

Volt azért a bizottságban, aki nála felkészültebb volt. A német szocdem Birgit Sippel például felhozta a magyar parlament által nemrég elfogadott frakcióalakítási szigorításokat, és felidézte, hogy már tíz éve is Magyarországróól vitatkoztak az EP-ben.

A román liberális Ramona Strugariu azzal indított, hogy

nemrég járt egy budapesti konferencián, ahol azt tudta meg, hogy a magyarok félnek Orbántól, a médiaszabadság pedig haldoklik.

Szerinte Orbánnak nincs szüksége orosz propagandára, mert a sajátja olyan jól működik, hogy nem szorul arra, hogy Putyintól tanuljon. 

A lengyel PiS-es Patryk Jaki erre azzal vágott vissza, hogy megkérdezte: ha annyira félnek Orbántól az emberek, akkor miért választották meg? A képviselőnőnek címezve hozzátette: ő csak álmodhat ilyen választási eredményről. 

Az első tapsot a holland liberális Sophie in't Veld kapta, aki keményen ostorozta a Tanácsot, amiért nem csinált semmit, csak beszélt. Azóta „a jogállamiságot és az alapjogokat megölték, megerőszakolták az EU-ban, és a tagállami kormányok kisujjukat sem emelték fel.

A demokrácia haldoklik Lengyelországban és Magyarországon, a Tanács a felelős az EU dezintegrációjáért. Vállaljon a Tanács felelősséget az EU-ért!”

– szólította fel végül a tagállami kormányokat, amire tapsot is kapott a késő este már elég fáradt képviselőktől.

De miről beszéltek a magyarok?

A fideszes Hidvéghi Balázs azzal kezdte a felszólalását: úgy érzi, hogy baloldali inkvizítorok előtt van. Az eljárás értelmetlen és politikailag elfogult, az egész egy boszorkányüldözés – folytatta. Szerinte minden vádat tisztáztak, és nem jogi követelményeken alapul az eljárás, hanem egy leplezett politikai ügy az egész. 

Inkább Máltáról kéne beszélni és a máltai újságírónő megöléséről

(amibe belebukott a máltai szocdem miniszterelnök, erről itt írtunk részletesen), amit a szocdemek szégyenszemre levettek az EP plenáris ülésének a napirendjéről – zárta a felszólalását Hidvéghi némi felzúdulás mellett, mert ha a plenáris ülés nem is, a LIBE bizottság ugyanezen az ülésen később a máltai ügyet is tárgyalta.

A 7-es cikk nem kooperációra késztette, hanem csak felbátorította Orbánt – mondta Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, aki szintén a színházak ügyét, valamint az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szigorúbb bírságokat hozta fel példának. Végül a DK-s Dobrev Klára is sorra került, a magyar EP-képviselők közül csak ő szólalt fel magyarul. Lényegében csak az Európai Néppártot eggrecírozta azzal, hogy ha tényleg kereszténydemokraták, akkor ne azonosuljanak a Fidesszel.

A Tanács kapott magyarázatot Kovács viselkedésére, de hiányzott a lényeg

Végül röviden reagálhattak a felszólalásokra a Bizottság és a Tanács képviselői. A Bizottság részéről a belga Didier Reynders (akit egyébként jelölése előtt korrupciós vádak értek, így a magyar kormány nem szívesen látja őt a jogállamiságért felelős biztosi székben) a több képviselő által is szajkózott felvetésre, miszerint kellene egy új, általános és mindenkire kiterjedő eljárás a jogállamiságproblémák megelőzésére, azt mondta: lesz ilyen, de ettől még a mostani 7-es cikkes eljárások nem szűnnek meg.

Tuppurainen a Kovács Zoltán viselkedésével kapcsolatos kritikákra reagálva elmondta:

az írásos magyarázatot, amit a kormánytól kértek, megkapták, de ez teljesen elment a lényeg mellett, nem volt elégséges,

ugyanis szerinte eléggé kérdéses érvekkel csupán arra koncentrált, hogy támadja a Tanács előtt zajló hetes cikkes eljárást. Most a Coreper-t, a Tanács diplomatákból álló testületét kérte, hogy megvitassák az ügyet, ezt meg is tették hétfő reggel. Szerinte ezzel rendezték az ügyet, viszont a kormány által a magyarázó levélben írt vádaskodásra válaszolni fognak – mondta a finn miniszter.

NYITÓKÉP: Tytti Tuppurainen a LIBE bizottság hétfő esti ülésén. Fotó: Európai Parlament

Bakó Bea
Bakó Bea az Azonnali alapító-főszerkesztője

EU-jogász. 2021 márciusa óta anyasági szabadságon.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek