Vajon Facebookon fogja bejelenteni, ha elindul a 2024-es elnökválasztáson?

Két éve, 2019. május 20-án lépett hivatalba Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök. Hogyan váltott taktikát Moszkvával szemben és mit kezdett az oligarchákkal? Hogyan hatott az elnökségére a koronavírus-járvány? Hogyan befolyásolja az ukrán külpolitikát a Biden-adminsiztráció? Mi várható a magyar-ukrán kapcsolatok terén? Öt pontban foglaljuk össze Zelenszkij elnökségének első két évét.

Az orosz-német Északi Áramlat 2. gázvezeték sokkal nagyobb teret ad Oroszországnak az Ukrajnával szembeni nyomásgyakorlásra, az Egyesült Államok kormánya viszont most úgy látszik, mégsem érvényesíti a gazdasági szankciókat a projekt kivitelezőivel szemben. Ez a 2021 júniusa előtt esedékes Biden-Putyin csúcs előtt komoly orosz előny.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Az amerikai viták Közép-Európát is elérték, de itthon gyakorlatilag csak a szélsőséges álláspontokat importáltuk, így az eseményeket vagy követendő forradalomként, vagy mindenképpen káros folyamatként értelmeztük. Magyarország nem gyengül, hanem erősödik, ha a nyugatiságunk nem a nyugati minták és mozgalmak automatikus átvételében teljesedik ki, hanem az önálló gondolkodásra és szabad útkeresésre való törekvésünkben.

Erről Scott Cullinane amerikai-európai közös ügyekkel foglalkozó szakértő beszélt. Orbán Viktorék ügye szerinte Biden hamarosan kezdődő európai körútján is önkéntelenül fel fog merülni. Az amerikai elnök baja az, hogy az illiberalizmus ragadós példa lehet a régiónkban.

A Biden-adminisztráció még április elején jelentette be, hogy a globális társasági adó bevezetésén dolgoznak. A javaslat célja, hogy az OECD-tagállamok egységesen emeljék 21 százalékra a társasági adót, hogy megszűnjön az országok közötti adóverseny. De miért pont most huzakodtak elő az ötlettel? Mi áll pontosan a javaslatban? És mennyire valószerű, hogy Bidennek sikerül meggyőznie a világot erről? Elmagyarázzuk!

Hiába az érdekegyezés és a csillagok szerencsés állása, lehetséges, hogy az Egyesült Államok és Irán mégsem tudnak megállapodni a nukleáris egyezmény „újraélesztéséről”. Az első ránézésre paradox helyzetet Szalai Máté négy okra vezeti vissza, amelyek mind a nemzetközi politikai tárgyalások jellegzetességeiből adódnak. A bizalom hiánya, az időzítéssel kapcsolatos viták és egyéb okok miatt a felek közötti egyeztetés olyan, mintha egy leromlott, de drága lakást akarnánk kivenni egy simlis tulajdonostól, miközben a szomszéd folyamatosan keresztbe akar nekünk tenni, és a család is érzelmileg zsarol minket, hogy ne költözzünk el otthonról.

Éjjel-nappal a gyár minden sarkából harsogó propaganda, szakszervezet-ellenes plakátok és kötelező jellegű, szakszervezet-ellenes röpgyűlések. Nem, ez nem Kínában, vagy a haldokló kommunista Lengyelországban történt, hanem az Egyesült Államokban, 2021-ben.