Úgy szívatta a szervezkedő dolgozóit az Amazon, hogy az még Joe Bident is felhúzta

2021.04.14. 14:10

Éjjel-nappal a gyár minden sarkából harsogó propaganda, szakszervezet-ellenes plakátok és kötelező jellegű, szakszervezet-ellenes röpgyűlések. Nem, ez nem Kínában, vagy a haldokló kommunista Lengyelországban történt, hanem az Egyesült Államokban, 2021-ben.

Úgy szívatta a szervezkedő dolgozóit az Amazon, hogy az még Joe Bident is felhúzta

A baloldalibb hírportálokat, de végül a fősodratú sajtót is bejárta április 9-én a hír, hogy az alabamai Bessemerben, az USA egyik legnagyobb Amazon raktárában és árusító egységében kétharmaddal szavazták le, hogy egy szakszervezet megalapíthassa első alapszervezetét egy amerikai Amazon egységben.

A sajtó beszámolója szerint mindösszesen 55 százalékos részvétellel megtartott levélszavazás végén 1798-an szavaztak a szakszervezet ellen, míg 798 dolgozó támogatta volna az alapszervezet megalakulását. A szavazás óriási csalódás a Bernie Sanders-kampány 2020-as veresége után a az alulról szerveződő munkásmozgalom gyors megerősítésében hívő amerikai politikai baloldalnak, akik a bessemeri szakszervezet-alapítástól erős kezdőlökést vártak egy új szakszervezeti mozgalom országos beindítására.

Ahogyan azt a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos által vezetett óriáscég hatalmas kárörömmel nyugtázta, az erőfeszítés csúfos vereséget szenvedett. Egyvalami azonban nem kapott elég figyelmet: maga

a teljes szavazás úgy történt meg, hogy ha mindez Romániában, vagy Magyarországon egy általános választáson történik, akkor Washington már bekérette volna a nagykövetet.

A baloldali Jacobin és a liberális Quartz cikke részletesen beszámol arról, hogy ugyan a szakszervezeti aktivisták mellett elég sok, a Bernie-kampányban aktív szervező, kampányszakértő és még a baloldali országos amerikai média is erősen erre az ügyre fókuszált az elmúlt hetekben, az Amazon annyira félt attól, hogy Bessemerben szakszervezet lesz és a példa ragadóssá válik, hogy addig soha nem látott mértékű pénzt, erőforrást, fizetett Twitter-hadsereget, és minden elképzelhető eszközt bevetett ennek elkerülése érdekében.

Az eredmény olyan szavazás lett, amit a demokratikus hagyományaira büszke ország nem fog kitenni az ablakba. Ami ugyanis történt, és amit szavazásnak minősítenek, az mint kiderült, szabályos, heteken át tartó, munkásokra gyakorolt propagandahadjárat eredménye volt. Ennek részeként:

+ a munkásoknak kötelező „szakszervezet-ellenes előadásokon” kellett részt vennie. Mindenkinek. Egy héten többször is.

+ A szavazás előtt a menedzserek napjában többször, hangosbemondón sorolták a szakszervezetek hátrányait.

+ Annak ellenére, hogy erre vonatkozó kérésüket a szavazás előtt az azt felügyelő Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Igazgatósága nem engedélyezte, az Amazon a amerikai postával saját maga hozatott be egy postaládát a gyár területére, ahol a menedzserek is látták, ki dob be levélszavazatot. A szakszervezet szerint az amúgy szigorúan ellenőrzött dolgozók ezt úgy értelmezték, mintha a saját főnökeik számolták volna a szavazataikat, és noha ez nem volt igaz, erre külön bizottság volt, de már maga a benyomás is sérti a munkavállalók képviselői szerint a voksolás tisztaságát.

+ A dolgozók a telefonjaikra is személyesen kapták az SMS-eket a cégtől, amelyben a 'nem' szavazatra biztattak mindenkit. Ez ugyan önmagában nem illegális, de a napközbeni, többszöri, koordinált SMS elküldése 5800 dolgozónak felvet adatvédelmi kérdéseket is az Amazonnál.

EZ NEM AZ ELSŐ, NEM ÉPPEN LEGÁLIS SZAKSZERVEZET-ELLENES KAMPÁNY AZ AMAZONNÁL, 2019-BEN EZZEL AZ ORWELLI HATÁSÚ VIDEÓVAL GYŐZKÖDTÉK A MUNKÁSOKAT, HOGY A SZAKSZERVEZET, A 8 ÓRÁS MUNKANAP ÉS A NORMÁLIS EBÉDSZÜNET ANNYIRA NEM IS JÓ.

A fejlemények, különösen az egyébként egyáltalán nem szükséges „gyárüzemi postaláda” húzást is ideértve, arra késztették az Értékesítői, Nagykereskedelmi és Áruházi Dolgozók Szakszervezetének (RWSU) elnökét, Stuart Applebaumot, hogy panaszt emeljen a szavazás alatt az Amazon eljárása ellen, mert a propagandával és a postaláda felállításával szerintük egyértelműen azt a benyomást keltették, hogy a szavazatokat az Amazon emberei szigorúan ellenőrzik.

Az Amazon szóvivője a vádakat tagadta és azt állította, csak a februártól áprilisig folyamatosan tartó, többkörös szavazást kívánták ezzel a módszerrel megkönnyíteni. A panaszt elvileg a szövetségi munkaügyi bizottság fogja majd kivizsgálni.

Disztópikus propagandatrükkök

Az már régóta világos volt, hogy a bessmerei Amazon-gyár ugyanolyan kegyetlenül kihasználja és kizsákmányolja embereit, mind munkaórákban, mind a pihenőidő elvonásában, hogy valóban szükség lenne egy szakszervezet által kialkudott új kollektív szerződésre. Hozzátették azonban,

míg Alabamában, az USA egyik legszegényebb államában a minimál-órabér 7 dollár és 24 cent, addig az Amazon ennek a dupláját, 15 dollárt fizeti.

Az államon belül tehát a dolgozóknak nem nagyon van életképes alternatívájuk, amelyre az itteni munkahelyüket szívesen felcserélnék.

Ugyanakkor a szakszervezetisek szervezőmunkáját az is nagyban megnehezítette, hogy az Amazon, részben szándékosan, elég gyakran cseréli a munkaerőt, a munkások pedig a hosszú és kemény robotban igen hamar kiégnek és tovább is állnak, ezért aztán kevésbé foglalkoztatja őket, hogy akár közép- vagy hosszútávon mi lesz a munkahely sorsa, nem is érdekeltek abban hogy ebbe beleszóljanak.

Ennek ellenére a szakszervezeti mozgalom elég keményen beleállt február elején a gyár egyes dolgozóinak kezdeményezésébe, hogy a világon először itt legyen Amazon-alapszervezet.

A Business Insider már korábban leírta, az óriási elosztóraktár, amely mindent egybevéve jelenleg 6000 helybeli munkást foglalkoztat, hosszú stagnálás után 2020 márciusában nyílt meg Bessemerben. Jeff Bezos óriási, a kis- és nagykereskedelmet Amerikában egy fél évtized alatt felzabáló óriásmulticége velük együtt összesen már 560 ezer embert foglalkoztatott világszerte.

Cikkük megemlíti, hogy az egyik ott dologzó nő, az 51 éves Darryl Richardson azután fordult az RWSU-hoz, hogy két hét alatt számos esetet látott amikor a szociális távolságtartás minimális megszegése miatt rúgtak ki két perc alatt mellőle embereket a raktárkomplexumban, majd azt is, hogy „nem engedélyezett mosdószünetek” vagy éppen egy pohár víz nem engedélyezett megivása miatt óriási fizetésmegvonásos büntetéseket osztottak ki környezetében.

Mindez nem újkeletű, ilyesmire évek óta panaszkodnak az Amazon telepjein.

A bánásmód azonban a déli állam új dolgozóit először sokkolta. Az ellenkampány azonban szinte abban a pillanatban elkezdődött, ahogyan a mindezt megelégelő igényüket jelezték a szakszervezet formálására.

Az Amazon menedzsmentje és Jeff Bezos személyesen is évek óta kemény kampányt folytat azért, hogy a dolgozói mozgalom ne jelenjen meg milliárdokat termelő raktárai falain belül. Most is pillanatok alatt borították el az öltözőket, mosdókat az olyan plakátok, amelyek azt állították, az Amazon már a mostani állapotban többet ad a dolgozóknak, mint egy szakszervezet valaha tudna, és hogy a munkahelyeik a legbiztonságosabbak.

Az RWSU és Richardson azonban leszögezték, nem elsősorban a több fizetésért harcolnának (azért is), de leginkább az ellen, hogy sokszor 16-18 órákat dolgoztatva, igavonó barmokként bánjanak velük óránként 15 dollárért. Miközben a világ egyik legtöbb pénzt termelő multiláncolatáról van szó, amelynek dolgozói sokszor még így is állami segélyre szorulnak költségesebb városokban az önfenntartáshoz.

De miközben az RWSU csupán a dolgozók kevéske szabadidejének kárára, és a gyáróriáson kívül kampányolhatott, addig az Amazon végül annyira megijedt, hogy a dominósor első eleme Bessemerben eldőlhet, hogy végül egészen a sztálinista korszak Szabad Nép-félóráraira emlékeztető kötelező röpelőadásokat is szerveztek a munkásoknak arról, hogy a szakszervezet ki akarja használni őket, miközben a cég úgy törődik velük, mint családtagjaikkal.

Ilyen körülmények között pedig egyszerűen nem volt elég tere, helye és ideje egy szakszervezetnek arra, hogy a folyamatosan ömlő gyári propagandát ellensúlyozza. A kérdés szakértői szerint Jeff Bezos azért még így is aggódhat: ha ugyanis a kevésbé affluens Bessemerben nem is sikerült a kampány, az utóbbi hetekben már amerikai Amazon-dolgozók ezrei jelezték máshol, ők is szívesen próbálkoznának azzal, amivel az alabamaiak.

Most tehát csak abban bízhat, hogy a szavazási vereség majd végül elveszi a többiek kedvét is.

Biden is okozhat még gondokat

Noha az elnök múltja egyáltalán nem ezt képviselte, nem kedvezhet az Amazon kilátásainak a Joe Biden legutóbbi nagy bejelentése sem: egy 2 billió dolláros, szövetségi infrastruktúra- és munkahelyteremtési tervhez ugyanis nemcsak azt tervezi a Fehér Ház, hogy 22 százalékról 28 százalékra emeli a nagy cégek, köztük Bezosék társasági adóját is, hanem leszögezte, minden új munkahely, amelyet a szövetségi kormány a nyolcéves, szerteágazó program keretében teremteni kíván, szakszervezeti munkahely lesz.

Mindez nem csupán a tervvel bizonyítja, de a Fehér Házban elkészültek a Kongresszus elé a jövőben kerülő PRO (Protecting the Right to Organize – Megvédeni a szervezkedés jogát) törvény vázlatai is, amelyek jogilag leegyszerűsítenék a Bessemerben történthez hasonló szavazásokat, így megkönnyítenék a szakszervezetek megjelenését számos olyan munkahelyen, ahol eddig nem, a sztrájkok meghirdetését is könnyítenék, és éppen a Szövetségi Munkaügyi Bizottságot erősítenék meg, például nagyobb büntetések kiszabásával amellyel a panasz után az Amazonnál is számolni kell majd.

A PRO törvénytervezetet a csekély demokrata többségű Képviselőház március 9-én már el is fogadta, így várható, hogy a Szenátuson is át fog menni.

Biden nem is csinált titkot abból, hogy a PRO kiknek szól, amikor videóban biztosította támogatásáról az Amazonnál szervezkedőket.

Előtte már így tett Bernie Sanders független vermonti szenátor és a Szenátus költségvetési bizottságának elnöke is, aki helyben a szakszervezet egyik tüntetésén is részt vett.

Ezek olyan erős üzenetek, amik akár azt is elképzelhetővé teszik, hogy valamilyen szintű nyomásra és konfliktusra a boldog, különböző kedvezmények miatt lényegében offshore, adómentes évek után az Amazonnak is számítania kell. Ha valóban a nagyobb adóztatás a Biden-kabinet célja a koronavírus-válság kezelésére, akkor ebben pedig a szakszervezetek tényleg a demokraták alkalmi szövetségeseivé válhatnak majd.

NYITÓKÉP: Óriási Amazon raktáregység a spanyolországi San Fernando de Henaresben. / Fotó: Álvaro Ibáñez, Wikimedia Commons / Licensz: CC-BY 2.0

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek