+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 12. szerda, 09:49
Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Több mint 40 halálos áldozata van már a kedden kezdődött izraeli légicsapásoknak Gázában, ahol az izraeli légierő 140 célpontot támadott az éjjel, és egy 13 emeletes toronyház után újabb 9 emeletes házat rombolt földig. A légicsapás előtt szokás szerint figyelmeztető drónnal „szóltak” a környékbelieknek, hogy hol fognak támadni, így sokan el tudtak menekülni, de a hétfő óta tartó összecsapásoknak gázai oldalon már így is 40 halálos áldozata van.

 

 

A Gázát uraló Hamász és az ugyancsak a területen tevékenyekdő Iszlám Dzsihád terrorcsoportok a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben történt összetűzésekre reagálva kezdték rakétákkal elárasztani Izraelt, ahol

 

a Vaskupola rakétavédelmi rendszer már nem tudta leszedni az égről az összeset, így számos helyen becsapódások is voltak.

 

A brit Guardian jelentése szerint Gázában a pusztítás ugyancsak nagy, olyannyira, hogy az ENSZ közel-keleti megbízottja, Tom Wennesland mindkét felet azonnali enyhülésre szólította fel, „különben a totális háborút kockáztatjuk” a térségben. 

 

 

Az izraeli hadsereg beszámolója szerint ez a legsúlyosabb támadás 2014 óta, a gázai pusztítás azóta nem volt ilyen mértékű, mint ahogy a civil áldozatok száma sem. Izrael pedig nagyon ritkán kap 38 óra alatt 1050 rakétát, most mégis ez történt.

 

1966 óta példátlan az is, hogy az Izrael által hivatalosan ellenőrzött, a Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér mellett közvetlenül fekvő Lod városában szükségállapotott kellett hirdetni.

 

 

 

A palesztin és zsidó szomszédok egymásnak estek, végül a város palesztin lakói két zsinagógát is felgyújtottak.

 

A zavargások azután törtek ki, hogy a képek, amelyeken az izraeli rohamrendőrség május 7-én és 8-án is erőszakosan betört a jeruzsálemi al-Aksza mecsetbe, bejárták a világot, így Izraelt is. Több olyan városban, ahol vagy többségi vagy jelentős az izraeli arab jelenlét, és ami az 1948-as határok közé esik, az ország újabb kori történetében példátlan mértékű és intenzitású felkelésre került sor. Haifában, Accrában, Ramlában, a Golán-fennsíkon található Umm-al-Famban is égtek az autók, több zsinagógát is felgyújtottak.

 

A legsúlyosabb helyzet mégis a Tel-Aviv egyik elővárosának számító, tőle 15 kilométerre délkeletre fekvő Lodban alakult ki, ahol kedden a helyi palesztinok eltemették azt a fiatal férfit, aki az előző napon a helyi tömegtüntetésekbe belehalt.

 

 

Éjszaka elszabadult a pokol: miután itt is két zsinagógát felgyújtottak, a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak, az összetűzésben néhány éles lőfegyver is előkerült. A helyi rendőrség több Lodon belüli házból is evakuálta a zsidó lakosokat. Eddig 12 zsidó és arab civil sérült meg Lodban, de egy arab anya és gyermeke az izraeli sajtó szerint meg is halt, amikor egy Hamász-rakéta a városban csapódott be, egy másik, 25 éves arab-izraeli férfit pedig az események során agyonlőttek, az ügyben a gyanúsítottakat már letartóztatták.

 

Ramlában nem az arab, hanem a zsidó lakosok kezdtek önbíráskodásba, és egy úton az elhaladó palesztin, zöld rendszámú autók tucatjait támadták kövekkel, egy autó vezetője súlyosan meg is sérült.

 

 

Rajtuk kívül még egy halálos áldozata volt a gázai rakétatámadásoknak éjszaka Risón Lecionban, így az összes izraeli halálos áldozat száma eddig 6 fő.

 

A város polgármestere a helyzetet az 1938-as németországi, nácik által rendezett „Kristályéjszakához” hasonlította, és a hadsereg beavatkozását kérte. Beni Gantz védelmi miniszter végül a általában az izraeli betonfalon túl szolgáló, a palesztin civilekkel szembeni keménységéről és brutalitásáról ismert határőrség egységeit küldte Lodba, utánuk megérkezett hajnalban a helyszínre Benjamin Netanjahu elvileg leköszönő miniszterelnök is, aki a zavargások után rémült izraeli lakosságnak megígérte, „felszámolják az anarchiát”. Szerinte a Lodban és párhuzamosan Haifában, a Tel-Avivtól délre található, arab többségű Jaffában, Kuneitrában és máshol is kitörő palesztin lázadások polgárháborús helyzetet teremtettek, amin azonban – mint ígérte – ők úrrá lesznek.

 

Noha kedden csak alacsonyabb rangú amerikai külügyminisztériumi tisztviselők szórakoztatták a sajtót, az 1988 óta legnagyobbnak tűnő izraeli-palesztin konfliktusra végül az amúgy Izraelt óriási összegekkel, és a Palesztin Hatóságot is segélyekkel támogató Egyesült Államok elnökének is reagálnia kellett. Egyelőre annyit tudunk, hogy míg Joe Biden a Palesztin Hatóság hivatalos elnökének, Mahmúd Abbasznak küldött levelet arról, hogy kövessen el mindent a feszültségek csökkentéséért, addig külügyminisztere, Antony Blinken Gabi Askenázi izraeli kollégáját kereste meg telefonon, hogy biztosítsa őt az USA támogatásáról a súlyos rakétatámadások után.

 

 

A Fehér Ház ezen kívül csak annyit közölt, Biden „folyamatosan tájékozódik” a kialakuló helyzetről.

 

Újra összeül szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, akik május 10-én már egy ülésen az Egyesült Államok ellenvetései miatt nem tudtak a helyzetről nyilatkozatot elfogadni. A Gázában, az izraeli katonai megszállás alatt lévő palesztin Nyugati Parton és Izraelen belül egyszerre, teljesen egyhangúlag, palesztin zászlók alatt kialakult lázadásra már nagyon régen nem volt példa: az arab lakosokkal is rendelkező izraeli városokban utoljára 2000-ben törtek ki lázadások, ezek azonban nem voltak ilyen súlyosak, a helyzet inkább az 1988-ban fejét felütő Első Intifáda körülményeire kezd hasonlítani.

 

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2019 óta Izrael politikai stabilitása is sokat romlott. Az elmúlt időkben Benjamin Netanjahu Likud pártja négy választás után sem volt sikeres egy többségi koalíció megalakításában, május 8-án sem sikerült ez a hivatalban lévő miniszterelnöknek. Izrael és a Gázában 2006-ban megválasztott, militáns-iszlamista Hamász eddig három háborút vívtak, egyiknek sem lett semmi lényeges politikai eredménye.

 

Miért röpködnek a rakéták Izraelben? Podcastunkból kiderül.

 

NYITÓKÉP: Újabb magasházat lőtt szét az izraeli légierő Gázában / Fotó: alxihxz, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás