Elszabadult a pokol Tel-Aviv elővárosában, Gázában már 40 halottja van a folyamatos bombázásnak

2021.05.12. 09:49

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Elszabadult a pokol Tel-Aviv elővárosában, Gázában már 40 halottja van a folyamatos bombázásnak

Több mint 40 halálos áldozata van már a kedden kezdődött izraeli légicsapásoknak Gázában, ahol az izraeli légierő 140 célpontot támadott az éjjel, és egy 13 emeletes toronyház után újabb 9 emeletes házat rombolt földig. A légicsapás előtt szokás szerint figyelmeztető drónnal „szóltak” a környékbelieknek, hogy hol fognak támadni, így sokan el tudtak menekülni, de a hétfő óta tartó összecsapásoknak gázai oldalon már így is 40 halálos áldozata van.

A Gázát uraló Hamász és az ugyancsak a területen tevékenyekdő Iszlám Dzsihád terrorcsoportok a jeruzsálemi al-Aksza mecsetben történt összetűzésekre reagálva kezdték rakétákkal elárasztani Izraelt, ahol

a Vaskupola rakétavédelmi rendszer már nem tudta leszedni az égről az összeset, így számos helyen becsapódások is voltak.

A brit Guardian jelentése szerint Gázában a pusztítás ugyancsak nagy, olyannyira, hogy az ENSZ közel-keleti megbízottja, Tom Wennesland mindkét felet azonnali enyhülésre szólította fel, „különben a totális háborút kockáztatjuk” a térségben. 

Az izraeli hadsereg beszámolója szerint ez a legsúlyosabb támadás 2014 óta, a gázai pusztítás azóta nem volt ilyen mértékű, mint ahogy a civil áldozatok száma sem. Izrael pedig nagyon ritkán kap 38 óra alatt 1050 rakétát, most mégis ez történt.

1966 óta példátlan az is, hogy az Izrael által hivatalosan ellenőrzött, a Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér mellett közvetlenül fekvő Lod városában szükségállapotott kellett hirdetni.

A palesztin és zsidó szomszédok egymásnak estek, végül a város palesztin lakói két zsinagógát is felgyújtottak.

A zavargások azután törtek ki, hogy a képek, amelyeken az izraeli rohamrendőrség május 7-én és 8-án is erőszakosan betört a jeruzsálemi al-Aksza mecsetbe, bejárták a világot, így Izraelt is. Több olyan városban, ahol vagy többségi vagy jelentős az izraeli arab jelenlét, és ami az 1948-as határok közé esik, az ország újabb kori történetében példátlan mértékű és intenzitású felkelésre került sor. Haifában, Accrában, Ramlában, a Golán-fennsíkon található Umm-al-Famban is égtek az autók, több zsinagógát is felgyújtottak.

A legsúlyosabb helyzet mégis a Tel-Aviv egyik elővárosának számító, tőle 15 kilométerre délkeletre fekvő Lodban alakult ki, ahol kedden a helyi palesztinok eltemették azt a fiatal férfit, aki az előző napon a helyi tömegtüntetésekbe belehalt.

Éjszaka elszabadult a pokol: miután itt is két zsinagógát felgyújtottak, a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak, az összetűzésben néhány éles lőfegyver is előkerült. A helyi rendőrség több Lodon belüli házból is evakuálta a zsidó lakosokat. Eddig 12 zsidó és arab civil sérült meg Lodban, de egy arab anya és gyermeke az izraeli sajtó szerint meg is halt, amikor egy Hamász-rakéta a városban csapódott be, egy másik, 25 éves arab-izraeli férfit pedig az események során agyonlőttek, az ügyben a gyanúsítottakat már letartóztatták.

Ramlában nem az arab, hanem a zsidó lakosok kezdtek önbíráskodásba, és egy úton az elhaladó palesztin, zöld rendszámú autók tucatjait támadták kövekkel, egy autó vezetője súlyosan meg is sérült.

Rajtuk kívül még egy halálos áldozata volt a gázai rakétatámadásoknak éjszaka Risón Lecionban, így az összes izraeli halálos áldozat száma eddig 6 fő.

A város polgármestere a helyzetet az 1938-as németországi, nácik által rendezett „Kristályéjszakához” hasonlította, és a hadsereg beavatkozását kérte. Beni Gantz védelmi miniszter végül a általában az izraeli betonfalon túl szolgáló, a palesztin civilekkel szembeni keménységéről és brutalitásáról ismert határőrség egységeit küldte Lodba, utánuk megérkezett hajnalban a helyszínre Benjamin Netanjahu elvileg leköszönő miniszterelnök is, aki a zavargások után rémült izraeli lakosságnak megígérte, „felszámolják az anarchiát”. Szerinte a Lodban és párhuzamosan Haifában, a Tel-Avivtól délre található, arab többségű Jaffában, Kuneitrában és máshol is kitörő palesztin lázadások polgárháborús helyzetet teremtettek, amin azonban – mint ígérte – ők úrrá lesznek.

Noha kedden csak alacsonyabb rangú amerikai külügyminisztériumi tisztviselők szórakoztatták a sajtót, az 1988 óta legnagyobbnak tűnő izraeli-palesztin konfliktusra végül az amúgy Izraelt óriási összegekkel, és a Palesztin Hatóságot is segélyekkel támogató Egyesült Államok elnökének is reagálnia kellett. Egyelőre annyit tudunk, hogy míg Joe Biden a Palesztin Hatóság hivatalos elnökének, Mahmúd Abbasznak küldött levelet arról, hogy kövessen el mindent a feszültségek csökkentéséért, addig külügyminisztere, Antony Blinken Gabi Askenázi izraeli kollégáját kereste meg telefonon, hogy biztosítsa őt az USA támogatásáról a súlyos rakétatámadások után.

A Fehér Ház ezen kívül csak annyit közölt, Biden „folyamatosan tájékozódik” a kialakuló helyzetről.

Újra összeül szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, akik május 10-én már egy ülésen az Egyesült Államok ellenvetései miatt nem tudtak a helyzetről nyilatkozatot elfogadni. A Gázában, az izraeli katonai megszállás alatt lévő palesztin Nyugati Parton és Izraelen belül egyszerre, teljesen egyhangúlag, palesztin zászlók alatt kialakult lázadásra már nagyon régen nem volt példa: az arab lakosokkal is rendelkező izraeli városokban utoljára 2000-ben törtek ki lázadások, ezek azonban nem voltak ilyen súlyosak, a helyzet inkább az 1988-ban fejét felütő Első Intifáda körülményeire kezd hasonlítani.

A helyzetet súlyosbítja, hogy 2019 óta Izrael politikai stabilitása is sokat romlott. Az elmúlt időkben Benjamin Netanjahu Likud pártja négy választás után sem volt sikeres egy többségi koalíció megalakításában, május 8-án sem sikerült ez a hivatalban lévő miniszterelnöknek. Izrael és a Gázában 2006-ban megválasztott, militáns-iszlamista Hamász eddig három háborút vívtak, egyiknek sem lett semmi lényeges politikai eredménye.

Miért röpködnek a rakéták Izraelben? Podcastunkból kiderül.

NYITÓKÉP: Újabb magasházat lőtt szét az izraeli légierő Gázában / Fotó: alxihxz, Twitter

Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek