+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Tóth Csaba Tibor
2021. május 3. hétfő, 15:35
Erről Scott Cullinane amerikai-európai közös ügyekkel foglalkozó szakértő beszélt. Orbán Viktorék ügye szerinte Biden hamarosan kezdődő európai körútján is önkéntelenül fel fog merülni. Az amerikai elnök baja az, hogy az illiberalizmus ragadós példa lehet a régiónkban.

Londonba és Brüsszelbe látogat első, jelentős körútján Joe Biden amerikai elnök. A Central European Affairs podcastjában Kész Zoltán korábbi országgyűlési képviselő ennek apropóján Scott Cullinane külügyi szakértőt kérdezte, mik lehetnek az amerikai kormány fő céljai és problémái Európában, és hogyan viszonyulhat majd a körút során Biden a magyar kormányhoz.

 

Scott Cullinane a washingtoni National Security Institute munkatársa, aki a 2019-es intézetalapítás előtt demokrata képviselők munkáját segítette a Képviselőház eurázsiai külügyi ügyekkel foglalkozó albizottságában, előtte dolgozott az EBESZ-nek és oktatott a CEU-n is.

 

A szakértő szerint egyértelmű, hogy Európán belül a Biden-kormányzat egyik legnagyobb problémája az illiberális magyar kormányzattal van.

 

És ez azt is jelenti, hogy „lesznek komoly változások Trump elnök hozzáállásához képest”.

 

Noha Scott Cullinane szerint természetesen nem Magyarország lesz az elnök fő témája a mostani látogatáson – az észak-írországi erőszak leállítása, vagy a brexit után a kereskedelmi kapcsolatok rendezése azok a dolgok szerinte, amelyeket az Egyesült Államok minél előbb rendezni akar –, Brüsszelben minden bizonnyal felvetődik majd a NATO és a transzatlanti politikai szövetség állapota, ebben pedig a folyamatosan vétózó magyar kormány szerepe mint probléma, központi helyet foglalhat majd el.

 

Az amerikai szakértő jelezte, a taktikában nem, de a stratégiában konszenzus uralkodik például Washingtonban arról, hogy Kína befolyásának terjeszkedése ellen tenni kell, itt pedig

 

a sanghaji Fudan Egyetem budapesti megtelepedése az, ami miatt az amerikai külügy elsősorban megorrolt Orbánékra.

 

Főleg azután, hogy az amerikai alapítású CEU-t meg elküldték Orbánék. „Az ilyen tetteket partnerek és szövetségesek egyszerűen nem lépik meg” – vélte Cullinane, aki szerint a Fudan egyértelműen a kínai „puha befolyás” és meggyőzés politikai eszközének számíthat. (Az Azonnalin itt írtunk bővebben a projektről.) Ezen kívül a Biden-kormányzat fontos feladatának tartja az amerikai-európai „liberális világrend” stabilitásának helyreállítását: Orbán 2014-ben meghirdetett „illiberalizmusa” és a már korábban is folytatott „keleti nyitás” politikája Moszkva és Peking felé ezért tüske lehet Washington talpában.

 

Az elemző viszont azt is hozzátette mindehhez, az még egyáltalán nincs tisztázva, miféle koordinált „NATO-válasz” képzelhető el az ilyen magyar kormányzati-külügyi akciókra válaszul.

 

Az viszont szerinte is feltűnő, hogy a magyar kormány a saját sajtójában látványosan retteg valamiféle „amerikai beavatkozástól” a közeljövőben.

 

Egyrészt a kormányzati pénzekből működő Nézőpont Intézet elemzője, Mráz Ágoston Sámuel a 2022-es választásokkal kapcsolatban beszélt már ilyen „beavatkozásról”, másrészt a közmédiában már cikket is írtak arról, hogy „Soros a NATO-t küldi” a magyar kormányra majd.

 

Cullinane szerint azonban a Biden-kormányzat stratégiai célja nem elsősorban Magyarország kormányával való ellenségeskedés, hanem az, hogy az autokratikus példa, amit Orbán rendszere kínál, ne legyen ragadós a térségben, ne csússzon ki több ország is ebbe az irányba. Mindezt pedig Magyarországon kell szerintük megállítani.

 

Ennek eszközei azonban elég áttételesek lehetnek: a posztkommunista térség egy bizonyos fejlődési ágánál például az amerikai külügy leállította a nagyobb szabású USAID pénzügyi programokat és a Szabad Európa adását is a közép-kelet-európai térségben, de Cullinane szerint ezek az eszközök Biden alatt ide is visszatérhetnek, több pénzzel, mint ezelőtt. Igaz, a Szabad Európa magyarországi adása pont a Trump-kormány alatt indult még el.

 

„A transzatlani együttműködés sohasem lehet sikeres, ha EU- és NATO-tagállami kormányokat Kína és Oroszország pénzzel befolyásol, és ha ezeknek a kormányoknak a politikai érdekei ellentétesek a működő demokráciával” – hangsúlyozta a külügyi ellemző.

 

Az a Blinken-külügyminisztérium ügyeiben ismerős, centrista Cullinane óvatos megszólalásából is kitetszik, hogy a Biden-kormányzat nem kívánja elkövetni azt a hibát, hogy erős mondatait a magyar kormányzat propagandacélokra használja fel, de a Fudan-ügy, a USAID programok kiszélesítése és a Szabad Európa online médiájának magyar nyelvű megjelenésének hangsúlyozása is jelzik, érkezhetnek a brüsszeli látogatás folyamán Bidentől erősebb szóbeli üzenetek is Magyarország felé. Mindezt jelzi már az az interjú is, amit Antony Blinken külügyminiszter a Telex főszerkesztőjének április 29-én, szintén az elnöki vizitet előkészítve adott.

 

A teljes beszélgetést itt lehet végighallgatni:

 

 

NYITÓKÉP: Joe Biden elnökjelöltként kampányol Coconut Creekben, Floridában, 2020-ban / Fotó: Joe Biden, Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás