Az amerikai Juul e-cigaretta gyártója egy kétszáz oldalas tudományos folyóiratot szponzorált, hogy abban kikutassák, hogy le lehet leszokni a hagyományos cigiről a termékeikkel. Idehaza a magyar média oroszlánrészét elárasztották a Philip Morris „reklámcélokat nem szolgáló” PR-cikkei. Dohánytermékeket lassan húsz éve tilos itthon hirdetni, de a cégek így is évente százmilliókat költenek reklámra.

Az OMSZ-szóvivő szerint a videó célja a nyaralók megóvása a veszélyektől, így örömmel vállalta a reklámot. Azt azonban nem tudtuk meg, hogy a kormányzati kampányokra kötött szerződése mennyire korlátozza abban, hogy reklámokat forgasson.

A Facebook április 7-én sok magyar politikusnak is megvágta az elérését: miközben korábban a többezer követővel rendelkező oldalak tartalmaira többezer reakció érkezett, most alig párszáz. De mi ennek az oka? Miért döntött így a Facebook? És mit tehetnek a politikusok ellene? Elmagyarázzuk!

A Joe Bident az elnökjelölti vitán a fülébe montázsolt fülhallgatóval ábrázoló hirdetések azért maradhattak.

A koronavírus-járvány a legtöbbekből aggodalmat vagy egyenesen pánikot vált ki, de vannak, akik pénzre váltanák félelmeinket. Mutatunk 5+1 pofátlan példát.

Az ausztrál kormány a Srí Lanka-iakat szeretné minél távolabb tartani, akik között egyébként népszerű az asztrológia.

A Twitter után a Google is lép: teljes betiltás helyett a politikai hirdetések targetálását limitálják.

A Facebook munkatársai szerint a politikusok által terjesztett félrevezető információknak túlságosan káros a hatásuk a társadalomra ahhoz, hogy pénzt fogadjon el a vállalat az ilyen hirdetésekért.

Egészen meglepő dolgokra izgultak rá az Azonnalin a Google robotjai. Mutatjuk, melyik cikkeinken tiltották le a hirdetést erotikus vagy sokkoló tartalom miatt. Reklamálni persze nem lehet.

Elkísértük Cseh Katalint Szegedre, és az ebből született riportot most az LMP ellen fordította a párt.