+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerényi Gábor
2019. szeptember 4. szerda, 17:55
Egészen meglepő dolgokra izgultak rá az Azonnalin a Google robotjai. Mutatjuk, melyik cikkeinken tiltották le a hirdetést erotikus vagy sokkoló tartalom miatt. Reklamálni persze nem lehet.

Minden bizonnyal új rovattal gazdagodunk – mostantól kezdve rendszeresen monitorozni fogjuk, hogyan cenzúrázgatják lapunkat a csúcstechnológia csendben surrogó aljas kis robotjai. A dolog igazából amennyire vicces, annyira kisszerű és szánalmas is, hiszen persze, hogy nincs szó igazi cenzúráról: a Google hirdetéskiszolgáló rendszerének gépezete hoz döntést egy-egy cikkünk felett.

 

A tét nem kicsi azért: az algoritmus dönt, hogy vállalható-e egy-egy írás vagy videó

 

annyira, hogy hirdetést tegyenek mellé, vagy megsérti valamelyik úgynevezett irányelvüket; utóbbi esetben a hirdetéskiszolgálást megtagadják, és a cikken az Azonnali nem keres pénzt.

 

Ott tehát még nem tartunk, hogy a renitenseket kitiltsák az amerikai magánvállalat oktalan kis szoftverei az internetről, mindössze az óriási piaci dominanciát élvező hirdetéscsomagjainak áldásaiból zárják ki a pernahajdereket. (Tegyük azért szóvá, hogy ezt a piaci-kereskedelmi fölényt úgy érte el a keresőóriás, hogy szó nélkül lenyúlta az Overture nevű kereső megoldását, amiért 2004-ben peren kívül rengeteg részvénnyel kellett fizetniük, hogy elkerüljék a súlyos büntetést.)

 

Lássuk tehát, hogy az elmúlt hónapban mely Azonnali-cikkeket korlátozták Amerikából, és miért.

 

1. Bármennyire rossz a helyzet, mindig lehet nevetni, csak az a kérdés, van-e fasz a képen

 

Felnőtteknek szánt tartalom – szól a sokkoló verdikt Fekő Ádám 2018. októberi cikkéről, amit a szorgalmas robotok apró késéssel vettek csak észre. Hiába, no, sok a munka.

 

Ezt a megállapítást egyébként természetesen bármely Azonnali-cikkről ki lehetne jelenteni, hiszen nem gyerekeknek készítjük újságunkat – de ebben az esetben persze azért tudjuk, miről van szó. Amerikából nézve egy interjú, amiben a fasz szó előfordul, akár még tűnhet is erotikusan stimulálónak, ami pedig az effajta tartalomcímkék egyik alapvető kritériuma kellene, hogy legyen.

 

A Google-höz képest a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságot, és az annak szót fogadó Kúriát kimondottan liberális felfogásúnak tudjuk tekinteni, hiszen pár évvel ezelőtti döntésükben kimondottan megvédték az effajta szavakat használó publicistákat a jogi retorzióktól a szólásszabadság jegyében.

 

2. Mitől olyan jó a Rammstein?

 

Második helyre Petróczi Rafael kicsit frissebb, enyári Rammstein-elemzése futott be mint „sokkoló tartalom”. A Rammstein kétségtelenül sokkol, ezzel nehéz vitatkozni, csakúgy, mint például a Fővárosi Nagycirkusz, ahol egyszer szem- és fültanúja voltam annak, hogy egy gyönyörű szőke nőt először három darabba vágnak elképesztően éles fémlapokkal, majd teljesen összekeverik a testrészeit, végül pedig mégiscsak újraegyesítik, mint a keletnémet Rammstein szülőhazáját az anyaországgal.

 

Szólni kéne azért még a világ nagy fesztiválszervezőinek is, hogy ne engedjék már nagyszínpadra, 14-16 évesek ártatlan szemei elé ezt a brutális német produkciót, akik ráadásul németül énekelnek, amiről a történelemkönyvekből már tudjuk, hogy milyen hatással tud lenni nagyobb embertömegekre.

 

3. Ha valaki irigy rám, annak is kívánom, hogy legyen sikeres!

 

Végül ehavi bronzérmesünk Bárány Attila DJ nemrég közölt visszaemlékezése lett, szintén erotikus tartalommá minősítette a felsőbb intelligencia. Annyi közös mindenképp van a kutakodó robot és énköztem, hogy különösen ki vagyunk élezve az effajta alkotásokra; de, megmondom őszintén,

 

háromszor olvastam végig nagyítóval Bárány DJ kalandjait, és még mindig nem találtam benne semmit, ami egy tisztességes, bármilyen irányultságú embert felajzhatna.

 

Obszcén szó sem fordul elő benne, ha jól vettem észre, így itt csak találgatni tudunk, mire gondolhatott az automata. Talán a DJ-művész arcának elemzésekor került különös gépi izgalomba, talán valamelyik kiegészítő anyag vagy link vonta el a figyelmét – ezt már soha nem tudjuk meg, részletes magyarázatba, netán párbeszédbe ezek a terminátorok ugyanis nem bocsátkoznak áldozataikkal.

 

Ez az ítélet, Virág elvtárs.

 

Mi részünkről itt, az Azonnali szerkesztőségében már most nagyon várjuk a következő kedves cenzorkört, a szép új világ kezd viccesebbnek bizonyulni, mint gondoltuk.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

Átlagosan 4-5 bőröndnyi koszos ruhát visz magával a Fehér Házba, hogy miközben ő az amerikai elnökkel tárgyal, kimossák neki.

Kancának nevezte feleségét, egy bárány megrontásával vádolta meg a képviselőt.

Továbbra is nagyon sok az új eset Magyarországon, és a tesztek pozitivitási rátája is viszonylag magas.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás