Bár az internetet szigorúan cenzúrázó országban elvileg valós személyazonossággal lehet csak regisztrálni a közösségi oldalakra, a posztjaik miatt kitiltott felhasználók vissza tudnak térni egy új fiók létrehozásával, ezt elégelte meg a pártállam. A kínai internetezők egyébként sajátos macska-egér harcot folytatnak a cenzorokkal, kitakart képekkel, szlenggel és kódszavakkal.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

A politikusok mellett tiltakozott a tiltás ellen Alekszej Navalnij orosz aktivista is.

Néhány vállalkozó kedvű kalandornak elege lett a Facebook tiltásaiból, ezért új magyar közösségi oldalt hoztak létre. Az alapítók szerint szó nincs koppintásról, a Facebookkal való kísérteties hasonlóság csak a felhasználóbarátság miatt fontos. Azonnal beregisztráltunk rá, hogy kipróbáljuk.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

Az új címkézési szabályokat – amelyeket először az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainál vezetnek be – a nagyobb átláthatóssággal indokolja a Twitter.

Akik nem hajlandók a kormány cenzorának alávetni magukat, egyre súlyosabb szankciókkal lesznek kénytelenek szembenézni. A kormánypárt szerint nem céljuk a közösségi médiumok kiűzése az országból.

Megírták, hogy kiket köteleztek fentről hallgatásra, erre elhallgattatták őket is.

Oké, hogy nem szerepelhet csak úgy Greta Thunberg vagy az Amnesty, de hol engedhetik szabadjára a képzeletüket az MTVA-dolgozók? Orbán beszédeinek ismétlésénél? Ifj. Lomnici Zoltán behívásánál? Itt a hét kérdése!

„Nagy lehetőséget szalasztott el Európa a békésebb jövő felé vezető úton a németség teljes likvidálásával” – mondták a PIM új műsorában. Megkérdeztük, ezt így hogy? Megadja Gábor lapigazgató azt magyarázza: történelmileg értették a dolgot, a főszerkesztő, mellesleg fideszes alpolgármester meg nem is látta a műsort megjelenés előtt, de amúgy se „cenzúrázna”.

A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.

Egy leszbikus csókot vágott ki a Disney a szingapúri verzióból.

A Kreml tagadja, hogy bármi köze lenne a döntéshez.

A szingapúri „fake news”-törvény elsőként egy ottani politikusra sújtott le.

A Facebook munkatársai szerint a politikusok által terjesztett félrevezető információknak túlságosan káros a hatásuk a társadalomra ahhoz, hogy pénzt fogadjon el a vállalat az ilyen hirdetésekért.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Az életbelépő szigorítás értelmében az Esti mesék lázadó lányoknak című könyvsorozat a pornóval azonos szabályozás alá fog esni.

Egészen meglepő dolgokra izgultak rá az Azonnalin a Google robotjai. Mutatjuk, melyik cikkeinken tiltották le a hirdetést erotikus vagy sokkoló tartalom miatt. Reklamálni persze nem lehet.

Az ukrajnai fegyveres konfliktus idejére „háborús szójegyzék” használatát követelné meg a médiától a kormánypárti képviselő.

Ha egy orosz domaint használó weboldalon káros szoftvert találhatnak, vagy erre vonatkozó bejelentést kapnak, mehet is a tiltás.

A Szamoai Független Állam az ország kereszténységére hivatkozva tiltotta be Elton John filmjét az abban található homoszexuális szexjelenetek miatt.

A Youtube az esetek kapcsán arra biztatta felhasználóit: ne csak szimpla nyers anyagokat töltsenek fel, hanem biztosítsanak kontextust is a videókhoz.

Csak tévedésből függesztették fel a Kínával kritikus fiókokat a héten – állítja a Twitter napokkal a Tienanmen téri kínai erőszak 30. évfordulója előtt.

Eddig Kína „csak” az oldal kínai nyelvű verzióját tiltotta.

Most, hogy már szadomazó kézikönyvet sem lehet kapni, Hongkong is lassan ugyanolyan kínai város, mint a többi.

2013 óta senkit nem zavart a töméntelen lőcs Facebookon, de a héten kiszúrta a Magyar Idők is a dolgot. Kiállnak-e vajon a Facebook ellen rendre balliberális véleményterrort kiáltók a művészi szabadság mellett?

Amikor Szöllősi György, a Fidesz-közeli főszerkesztő a napokban a kormány segítségét kérte egy „újságírói kamara” felállításához, sokaknak jutottak eszébe a múlt cenzúrahivatalai. Valójában a cenzúra modern formája már rég itt van, és nem csak a kormány, a Facebook is használja. A lényege pedig már nem a sajtótermékek betiltása, hanem az elérés korlátozása.

Adománygyűjtést szervez a TASZ rászoruló beteg gyerekeknek, akik a kórházban kénytelenek tölteni az ünnepeket. A kedd esti adománygyűjtő bulin Hajós András is fellépett: mindig csak akkor folytatta mondandóját, ha valaki bedobott egy ezrest a perselybe. A szexuális töltetű poénok sorában egyszer csak eljött az a pillanat, mikor a TASZ ügyvezetőjének a safe space fontosabb lett a beteg gyerekeknél, és leintegette Hajóst a színpadról, aki sértődötten távozott.