+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Hétfőn Angela Merkel német kancellár is kifejezte kétségeit, miután a Twitter felfüggesztette Donald Trump fiókját (sok más közösségimédia-platform mellett). Egyben megpendítette, hogy a nagy közösségimédia-cégeket szigorúbban kellene szabályozni, hogy ne léphessenek fel ily módon, írja a Politico brüsszeli hírlevele. Merkel szerint

 

a szólásszabadságot csak bizonyos törvényi keretek közt lehet korlátozni, a törvényekkel összhangban, nem pusztán a menedzsment döntése szerint.

 

Ehhez a véleményhez csatlakozott Párizs is, egész pontosan Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter, aki meglehet, elítélte Trump választással kapcsolatos hazugságait, ugyanakkor kritikával illette a Twitter egyoldalú döntését is. „Az sokkol engem, hogy a Twitter egyedül dönthetett a felfüggesztésről.

 

A digitális világ szabályozása nem lehet egy digitális oligarcha kezében.”

 

Hasonlóan nyilatkozott Thierry Breton EU-biztos, Josep Borrell, az Európai Bizottság alelnöke és Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is, írja a Politico cikke. De kikelt a korlátozás ellen Matteo Salvini olasz politikus is a Facebookon.

 

Ennél is élesebben fogalmaztak az Európai Parlamentben. Nicolaus Fest, a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) frakció képviselője: azt írta a külföldi befolyásolással és dezinformációval foglalkozó INGE bizottság belső chatszobájában – amit a Politico is látott –, hogy a bizottság teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal, és

 

a szólásszabadságot leginkább a politikailag nem legitim techcégek fenyegetik.

 

De kiállt a tiltás ellen Alekszej Navalnij orosz politikai aktivista is a Twitteren, mondván: „Ez a cenzúra elfogadhatatlan esete. Ez precedens, amit a szólásszabadság ellenségei világszerte kihasználnak majd. Oroszországban is.” És azt is hozzátette: „Ne mondjátok nekem, hogy azért tiltották le, mert megsértette a szabályokat.

 

Engem éveken át halállal fenyegettek a Twitteren mindennap, és a cég senkit sem tiltott le”

 

– idézi a Wall Street Journal vezércikke, ami amúgy szintén a tiltás ellen foglal állást. A putyini rendszer által halálosan megmérgezni szándékozott Navalnij épp az orosz és kínai közösségi oldalakkal von párhuzamot, amelyek az állami cenzúra eszközeivé lesznek önként és dalolva. 

 

Érdemes megemlíteni Gabor Steingart véleményét is, ő a német Handelsblatt volt főszerkesztője, tekintélyes német újságíró. Ezt írja keddi hírlevelében:

 

„A szólásszabadság a rablók kezére került. Ezek rablók maradnak akkor is, ha a közönségüknek irgalmas szamaritánusokként állítják be magukat.

 

(...) A digitális óriásvállalatok Trump elnémitásával nem a demokráciát, hanem az üzleti modelljeiket akarják megmenteni. (...) Most először lett átélhető ezen digitális forradalom autoriter karaktere mindenkinek.”

 

NYITÓKÉP: Dino Rock-Jock / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás