Az oregoni szenátor kiterjesztené a többi kormányügynökségre is a szigorú szabályokat, hogy így védekezzenek a támadások és a külföldi titkosszolgálatok adatgyűjtései ellen.
Az idehaza is egyre többek által használt – és a médiacégek stabil működését nem éppen segítő – reklámblokkolókat az idegesítő hirdetések mellett sokan azért telepítik fel a böngészőjükre, mert félnek, hogy kártékony, az eszközt megfertőző hirdetésekkel találkoznak. Egy, a Vice-hoz kiszivárgott kongresszusi levél szerint
az Egyesült Államok titkosszolgálatai is hasonló megfontolásból tiltják a hirdetések megjelenítését az általuk használt számítógépeken.
Az USA Hírszerző Közössége (IC), amely többek között az NSA-t és a CIA-t, az FBI-t és a drogügyi szervet magában foglalja, a levél alapján széles körben alkalmaz reklámblokkoló technológiát, amely azt jelezheti, hogy a reklámokon keresztül érkező fenyegetéseknek lehet komoly alapja.
A levélben Ron Wyden oregoni szenátor Clare Martorana szövetségi információs főtisztnek címezve arról ír, hogy az IC által használt reklámblokkoló technológia több szinten gyűjt adatokat, többek között szűri a nemkívánatos domainneveket, hogy így blokkolja a kéretlen és kártékony reklámokat.
A szenátor arra kéri a dokumentumban a főtisztet, hogy az Igazgatási és Költségvetési Hivatalon (OMB) keresztül a szigorú szabályokat terjesszék ki más kormányügynökségekre is, átvéve a szolgálatok „nulla bizalom” elvét,
ezzel megvédve a szövetségi hálózatokat az idegen kémektől, és a hirdetési rendszerekkel visszaélő hackerektől.
Wyden felidézi az NSA és a kibervédelmi ügynökség korábban közzétett ajánlásait, amelyben szintén hirdetésblokkolók használatát javasolja. A Vice megkeresésére az OMB szóvivője azt közölte: várják a visszajelzéseket a biztonsági rendszerüket megerősítő stratégiájukról, amelyet a következő hetekben véglegesítenek. Ez tartalmaz mások mellett erős többfaktoros hitelesítést és titkosított adatforgalmat is.
A kártékony hirdetéseket az azokat létrehozó hackerek általában olyan hirdetési hálózatokra teszik fel, amelyek sok nagy weboldal felületeire be vannak kötve. Ilyenek a Google, a Facebook, a Microsoft és más techóriások úgynevezett „display” hálózatai, melynek lényege, hogy nagy portálok – köztük például jelentős médiumok – a saját maguk által értékesített hirdetési felületek mellett ezekről a hálózatokról is befogadnak reklámokat. Így került be öt éve például egy kártékony hirdetés a brit Daily Mail portáljának reklámfelületére is.
Ha nem is kerül kártevő a hirdetések közé, érzékeny adatok még kiszivároghatnak onnan. A display-hálózatok felületeiért a hirdetők ugyanis – ahogyan a közösségi oldalakon – valós időben licitálnak, ehhez pedig adatokat kapnak a felhasználókról, akik megnézik az oldalt, például a tartózkodási helyéről.
Ezeket az adatokat akkor is megkapják, ha végül nem ők nyerik a licitet, azaz nem az ő hirdetésük kerül a szemünk elé.
Ezek között a cégek között külföldi székhelyűek is vannak, nem kizárt, hogy bekerüljenek közéjük olyanok, melyek mögött idegen szolgálatok állnak, érthető tehát, hogy a titkosszolgálatok berzenkednek még ennek a lehetőségétől is.
CÍMLAPKÉP: A CIA George Bush után elnevezett központja Virginia államban, FOTÓ: Central Intelligence Agency / Wikimedia Commons (public domain)
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.