+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. november 21. csütörtök, 08:09
A Twitter után a Google is lép: teljes betiltás helyett a politikai hirdetések targetálását limitálják.

A Google platformjain az USA-ban január hatodikától, az EU-ban és az Egyesült Királyságban pedig még idéntől szűkül a politikai hirdetések célzásának lehetősége – írja a Politico a cég alelnökének blogposztja alapján. Ez azt jelenti, hogy a Google-ön és például a YouTube-on

 

csak kor, nem, és irányítószám alapján lehet majd célozni a hirdetéseket,

 

az ennél személyesebb információk alapján – tehát mondjuk politikai elköteleződés, vagy korábbi szavazási preferenciák alapján – többé nem. Viszont a hirdetők továbbra is elhelyezhetnek hirdetéseket adott cikkek, illetve videók mellé.

 

A jövő évben esedékes amerikai elnökválasztás miatt egyre komolyabb figyelem fordul a nagy techcégeknél futó politikai hirdetésekre: Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője korábban azzal védte meg döntésüket, hogy ezeket nagyjából semmilyen szempontból nem szabályozzák, hogy ezzel védik a szólásszabadságot.

 

A Twitter minden reklámot betiltott, a Facebbok gondolkozik

 

Eközben a Twitter vezetője, Jack Dorsey október végén bejelentette, hogy felületükön ejtenek minden politikai jellegű hirdetést november 22-től világszerte. „Abban hiszünk, hogy azt, hogy a politikai üzenetek elérjenek a polgárokig, kiérdemelni, és nem megvásárolni kell” – írta Dorsey, aki a felsorolt érvekben többször is odaszúrt a Facebook vezetőjének.

 

A 2020-as amerikai választás nyomán nyilván rengeteg reklámpénzt költenének el politikusok, politikai kampányok a közösségi oldalakon. A kampányban várhatóan akár hatmilliárd dollárt is elkölthetnek hirdetésekre, ebből

 

a becslések szerint 1,6 milliárd dollár mehet digitálisan terjesztett videókra, aminek nagy részét a Google és a Facebook kapná.

 

A Twitter és a Google lépéseit két oldalról is kritizálják: Donald Trump és a republikánusok szerint a konzervatívokat akarják elhallgattatni, a demokrata oldalon viszont épp arról beszélnek, hogy a Google új rendszere annak kedvez, akinek sok pénze van, miközben az alulról szerveződő mozgalmak, kevesebb pénzzel rendelkező jelöltek rosszul járnak. Ez utóbbira a Twitter vezetője azt írta: láttunk már jó pár olyan alulról szerveződő mozgalmat, ami anélkül lett sikeres, hogy politikai hirdetésekre költöttek volna.

 

A nagy kérdés, hogy mit lép mindezek után a Facebook,

 

de a hírek szerint ők is a targetálás korlátozásán gondolkoznak.

 

FOTÓ: H. Michael Karshis / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

És az egész EU-ban mi tartunk a legjobban a választási csalásoktól és a közösségi médiától is egy nemzetközi közvélemény-kutatás szerint.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás