Európa nyugati felén május 8-án, keleti felén egy nappal később ünneplik a „győzelem napját”, a második világháború 75 éve történt, európai befejezését. Az eltérés mögött nem egyszerű időeltolódás áll, hanem az a nagyhatalmi politika, ami a következő években a hidegháborúhoz vezetett.

A koronavírus ellenére is úgy néz ki, május 4-én megkezdődnek az érettségik. Ráadásul március közepétől zárva az iskolák, így a felkészülés jóval nehezebb. Az Azonnalin úgy próbálunk segíteni, hogy az érettségik előtti héten naponta közzéteszünk egy-egy próbafeladatsort, amit az adott tárgy szakértői állítottak össze, és amivel tesztelheted, hogy állsz. Harmadikként íme, egy középszintű feladatsor történelemből!

Hogyan lett a lázadó fiatalemberből „proletárköltő”? Milyen módon sajátította ki emlékezetét a pártállami kultúrpolitika? Elmeséljük.

Harminckilenc évig volt nemzeti ünnep „Magyarország felszabadulásának napja”, melyet végül csak 1991-ben töröltek el törvénnyel az állami ünnepek közül. Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni? Április 4-ét harminc éve nem ünnepeljük, viszont közben meg a nemzeti ünnepeink meg eláprilisnégyesedtek. De miért?

Hogyan értékelhető a koronavírus miatt elrendelt „digitális munkarend” első hete? Éppen egy forradalom zajlik a virtuális tantermekben, vagy csak a tanárok tudtak jól igazodni a megváltozott környezethez? Hogyan kezeli a kormányzat ezt a szokatlanul 21. századi szituációt? Ugyanaz lesz-e az iskola a koronavírus után, mint előtte volt?

Az Azonnali összeszedte azokat a közkeletű tévedéseket, mítoszokat 1848-1849, március 15-e és persze az akkori események főszereplői kapcsán, amelyeket a gyengélkedő magyar közoktatásnak harminc év alatt sem sikerült eloszlatnia.

Izgalmas év 2020, hiszen az Egyesült Államok új elnököt választ. Vajon kinek drukkolnak a magyar baloldali pártok a demokraták kiélezett előválasztási versenyében, és egyértelmű-e minden jobbos párt esetén, hogy Trump újrázását látnák szívesen? Az Azonnali körbekérdezett!

Amíg a NAT-on háborogtunk, lezajlottak a középiskolai felvételik. De mi lesz azokkal, akik 16 évesen kihullanak az oktatásból? Rajtuk keresztül termeli újra az oktatási rendszer a szegénységet. Talán többet is tehetnének az érdekükben az intézmények ötévenkénti átnevezésénél és a kötelező olvasmányok újragondolásánál.

Ez még mindig a magolás iskolája: az új NAT továbbra is egy 19. századi műveltségeszményt képvisel, memoriterekkel, kötelező olvasmányokkal, előírt témakörökkel, minimális számú választási lehetőséggel.