Németországban semmi nem utal arra, hogy ezt az évfordulót különösebben komolyan vennék, egyedül a német szélsőjobboldali hetilap, a Junge Freiheit foglalkozik vele kiemelten. Százötven éves a német nemzetállam, hirdeti. Elmeséljük, hogyan sikerült mindezt anno összehoznia Bismarck kancellárnak.

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború. Valójában már egy évvel korábban megindult, amikor Szaddám Huszein csapatai megszállták az olajban gazdag Kuvaitot. Ez a háború – amiben a közel-keleti béke helyreállítását célzó USA egy hónap alatt visszaszorította az irakiakat – nemcsak azért volt fontos, mert megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak, de a hadviselés és a háború fogalma is jelentős változáson esett át.

A szórakozóhely több embert fogadott be, mint amennyire engedélye volt, majd amikor elterjedt odabent, hogy valakit megkéseltek, elszabadult a pokol. Erről aztán kiderült később, hogy kamu: de a közösségi médiában terjedő fake news jelenségével akkor még nemigen voltunk tisztában.

1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

Két évszázaddal ezelőtt hunyt el az a magyar főúr, aki földbirtokosként, politikusként, és kultúrapártolóként tekintélyes örökséget hagyott a fiára. Habár nevét a mai napig a nemzet könyvtára őrzi, kevesen tudják, hogy azt nem a „legnagyobb magyarról”, hanem annak apjáról kapta. Ha azonban tüzetesebben vizsgáljuk meg Széchényi Ferenc gróf életművét, láthatjuk, hogy a különbségek kettejük között talán nem is olyan nagyok.

Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.

Margaret Thatcher tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, tizenegy évig pedig a szigetország első női miniszterelnöke volt. Nevét ma már – Ronald Reagan amerikai elnöké mellett – mindenki a hetvenes-nyolcvanas évek neokonzervatív fordulatával köti össze. De miért is mondott le 1990. november 22-én?

25 éve tárgyalták le a daytoni békeszerződést, aminél szimbolikusabb eseményt nem is lehetne találni a poszthidegháborús világból. Megvan benne minden, ami kell: az Egyesült Államokra mint világcsendőrre támaszkodó Európa, a nagyfokú médiajelenlét, az összetett vallási-etnikai konfliktusok megértésére való képtelenség és az egypólusú világba, a „történelem végébe” vetett optimizmus.

Hatvannégy évvel ezelőtt vette kezdetét a tüntetés a magyarországi sztálinizmus ellen, amely aztán forradalommá és szabadságharccá nőtte ki magát. Milyen volt ekkoriban a hangulat az országban? Hogyan viccelődtek a pesti utcán a pártvezetők nevével? Milyen remények éltek az emberekben a forradalom napjaiban? Korabeli visszaemlékezésekből válogattunk.