+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. március 15. vasárnap, 08:02
Az Azonnali összeszedte azokat a közkeletű tévedéseket, mítoszokat 1848-1849, március 15-e és persze az akkori események főszereplői kapcsán, amelyeket a gyengélkedő magyar közoktatásnak harminc év alatt sem sikerült eloszlatnia.
Kereken három évtizede hivatalos nemzeti ünnepünk március tizenötödike, a 172 évvel ezelőtti forradalom kezdőnapja: ekkor ünnepeljük a magyar parlamentarizmus születését.

 

Azonban az ilyen szakácsárpádos-trombitáskristófos időkben a forradalmak renoméja nem áll túl jól, kivéve, ha azok szovjetellenesek. Ha viszont nem akarunk Habsburg-nosztalgiába süppedni, hanem inkább megemlékezni kívánunk az egyik legfontosabb magyar függetlenségi és alkotmányos berendezkedési kísérletről, bizony nem árt, ha jobban ismerjük a főszereplőket: a republikánus ifjakat képviselő Petőfi Sándort, a liberális reformer Kossuth Lajost, a fontolva haladó Széchenyi Istvánt, vagy a szabadságharc legismertebb tábornokát, Görgei Artúrt.

 

1. A forradalmárok a Pilvax-kávéházban gyülekeztek

 

Félig igaz.

 

Pilvax (vagy Pillwax) Károly 1838-ban vásárolta meg a Café Renaissance nevű kávéházat. Ez a hely lett a törzshelye Petőfi Sándor körének, a Tízek Társaságának és a Fiatal Magyarországnak. 1846-tól Fillinger János vette át az üzletet, így több korabeli forrásban már az ő nevével találkozhatunk a Pilvax helyett. Az ilyesfajta névváltások azonban lassan mennek át a köztudatba (lásd Moszkva tér – Széll Kálmán tér), így a vendégek többsége továbbra is az eredeti tulajdonos nevén emlegette a kávéházat.

 

A PILVAX KÁVÉHÁZ BELSŐ TERE A REFORMKORBAN. PREISZLER JÓZSEF RAJZA. FORRÁS: WIKIPÉDIA

 

2. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén

 

Nem igaz.

 

Március idusának egyik leghíresebb részletkérdése, hogy előadta-e Petőfi a múzeum lépcsőin a versét vagy sem. Ezt viszonylag könnyű kideríteni, mivel a naplójában részletesen leírta, hogy négy helyen szavalta el szerzeményét: 1) a Pilvaxban, 2) az egyetemi hallgatók előtt, 3) az Egyetem téren, valamint 4) Landerer és Heckenast nyomdája előtt.

 

Ha a múzeum lépcsőin is előadta volna (ezt ábrázolná a nyitóképen is látható rajz), akkor azt miért nem írta le? Valószínű, hogy az utókor Petőfi különféle képi ábrázolásainak hatására rögzülhetett ez így a közemlékezetben (mint amilyen a Pesti Divatlap 1848. áprilisi számában található Nemzeti dal-kotta borítója is volt). Még érdekesebb, hogy a nemzet költőjének naplója az esti ünneplésről (azaz a Nemzeti Színházban előadott Bánk bán-előadásról) nem ír, noha a vers akkor is elhangzott (Egressy Gábor szavalta el a közönségnek).

 

Hogy hová tűnhetett Sándorunk? Bár a napló erről nem tudósít, annyi biztos, hogy 1848. december 15-én megszületett Petőfi Zoltán. Bizony, a két dátum között eltelt 9 hónap.

 

3. Görgei elárulta a szabadságharcot

 

Nem igaz.

 

Ha ismerjük a tábornok utóéletét, tudhatjuk, hogy Görgei pénzért, hatalomért vagy befolyásért nem adta el a hazáját. Feleségével, újszülött gyermekeivel gyakorlatilag évekig házi őrizetben volt a szabadságharc után. Kossuth hírhedt vidini levele, melyben árulónak nevezte őt a világosi fegyverletétel miatt, egész életére bélyeget sütött rá, holott honvédtisztek százai (köztük Klapka György is) tiltakoztak a kijelentés ellen.

 

A fegyverletételről egyébként sem ő, hanem a minisztertanács döntött, s ennek akkor Kossuth is a tagja volt. Görgei itt csupán a végrehajtó szerepét vette magára. Kossuth kétes célja a levéllel és az árulási váddal minden bizonnyal az lehetett, hogy a magyar néppel közölje: a szabadságharcot nem leverték, hanem elárulták, a függetlenség reménye maradjon továbbra is életben. Az áruló Görgei legendája aztán igen tartósnak bizonyult, hosszú ideig az iskolai tananyag része is volt, de ma is akad olyan, aki a szabadságharc vereségéért őt teszi felelőssé.

 

A MINISZTERTANÁCS UTOLSÓ ÜLÉSE ARADON, 1849. AUGUSZTUS TIZEDIKÉN. KÖZÉPEN KOSSUTH, A JOBBSZÉLEN GÖRGEI. ISMERETLEN FESTŐ MŰVE. FORRÁS: WIKIPÉDIA

 

4. Petőfi nem halt meg Segesvárnál, hanem orosz hadifogolyként élt Barguzinban 1856-ig

 

Nem igaz.

 

Morvai Ferenc és a Megamorv Petőfi Bizottság nyolcvanas-kilencvenes évekbeli kulturális ámokfutása mára már szinte teljesen a feledésbe merült. Ez volt az az „expedíció”, amely során a szibériai Barguzinból hazahoztak egy csontvázat, melyet Petrovics név alatt földeltek el. Az antropológiai vizsgálat azonban megállapította, hogy női csontvázról van szó.

 

A dolog sokáig pihentetve volt, mígnem felkarolta az ügyet a háttérhatalmi összeesküvések legnagyobb ismerője, Drábik János. Drábik olyan kijelentésekre ragadtatta magát, miszerint Széchenyi Petőfi apja volt, vagy hogy exhumálni kellene a gróf és Hrúz Mária sírját, hogy DNS-vizsgálatot tudjanak végezni a barguzini (ismétlem: női!) csontokon. Végül 2015-ben a hányatott sorsú hamvakat Petőfi neve alatt eltemették. A halál dátumakén 1856-ot tünették fel.

 

5. A Rothschildok támogatásával verték le a szabadságharcot

 

Nem igaz.

 

Ez a lényegében antiszemita konteó búvópatakként fel-fel bukkan az internet bugyraiból néha, ezért fontos pár szót ejteni róla. Ennek hátterében az állhat, hogy Ausztria és a cári Oroszország egyik fontos hitelezője volt a Rothschild bankház. Az összeesküvés-elméletek általában akörül keringenek, hogy a frankfurti zsidó család nyomására döntött a bécsi udvar és/vagy az orosz cár a magyar szabadságharc leverése mellett. Egyikről sincsen írásos forrás, azt azonban tudjuk, hogy Ausztria hamar rendezte a forradalmak során keletkezett pénzügyi helyzetét, amibe a Rothschildokat már nem vonták bele. Az pedig, hogy az oroszok pénzt vettek volna fel a háborúra tőlük, szintén nem igazolható.

 

6. 1849 miatt nem koccintunk sörrel

 

Bizonytalan.

 

Ez a történet onnan ered, hogy állítólag az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzése után sokan látták az osztrákokat sörrel koccintva mulatni. Az ekkor kibontakozó ún. passzív ellenállás részét képezte az is, hogy „magyar ember nem koccint sörrel”. A probléma csupán az, hogy a korban ennek semmi nyomát nem találjuk – jóval később, valamikor a 20. században találkozunk vele először. Sokan ma is tartják ezt a szokást, míg egyesek úgy gondolják hogy 1999-ben (az aradi kivégzés 150. évfordulóján) ez már lejárt. Egyes feltételezések szerint a borkereskedők terjesztették el ezt a szokást, hogy kialakuljon a sörfogyasztó osztrákokkal szemben a borivó magyarok képe.

 

7. Kossuth elsikkasztotta a Reviczky-árvák pénzét

 

Nem igaz.

 

Kossuth még országos hírneve előtt táblabíróként működött Zemplén megyében. 1831-ben a kolerafelkelés idején elhunyt Reviczky János főszolgabíró árvái vagyonának összeírását bízták rá. Ez főleg szőlőket és 17 hordó bort jelentett. A túlbuzgó Kossuth azonban nemcsak összeírta a vagyont, de a bort el is adta, majd el kellett utaznia. Ez komoly kalamajkát okozott személye körül: sikkasztással vádolták meg, ráadásul azért is megfeddték, mert nem volt felhatalmazása pénzzé tenni a bort (pláne azon az áron). Az összeget Kossuth visszafizette, de ez a történet később is beárnyékolta politikai előéletét. Ezt manapság is szeretik felhánytorgatni azok, akik nem szimpatizálnak történelemben játszott szerepével.

 

8. Az öngyilkos Széchenyi

 

Valószínűleg igaz.

 

1860. április 8-án holtan találták a „legnagyobb magyart” a döblingi elmeszanatóriumban – főbe lőtte magát. Egy héttel korábban ezt írta a naplójába: „Nem tudom megmenteni magam.” A Ferenc József-féle abszolutizmust álnéven röpiratokkal támadó Széchenyi szobájában a bécsi rendőrség egy hónappal korábban tartott házkutatást – sokan emiatt vélik úgy, hogy valójában az osztrákok végeztek vele. Sokat vitatkoztak azon is, hogy melyik kezével vetett véget az életének, hiszen a bal tenyerén találták meg a pisztolyt, de a gróf jobbkezes volt.

 

A vita 2002-ben lángolt fel újra, amikor a mozikba került Bereményi Géza Hídember című filmje. Ennek a végén csak a lövést halljuk, így a rendező nyitva hagyta a gróf halálának kérdését. Nem ez volt Széchenyi első öngyilkossági kísérlete: 1848 szeptemberében a Dunába ugrott, de akkor kihúzták. Később is foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata, olyannyira, hogy a nagycenki birtokán élő plébánosnak részletesen elmondta, hogy ennek mi a leggyorsabb módja: jobb kézzel elsütni a pisztolyt, de közben bal kézzel kell odaszorítani a csövet szemgödörhöz. Innen magyarázható, hogy halála után a bal kezébe esett a fegyver.

 

9. Az élve boncolt/élve elhantolt Haynau

 

Nem igaz.

 

Sok legenda született a szabadságharcot leverő Haynau személyéről is. Az egyik ilyen a táborszernagy 1853-as halálához kapcsolódik, mely szerint a halál okának kiderítése miatt boncolást kellett rajta végrehajtani. Az orvos azonban látta, hogy az agyvelő még lüktet, így gyorsan beledöfött egyet. Egy másik verzió szerint a lánya exhumáltatta apja holttestét, akinek a körmein látszott, hogy ki akart jutni a koporsóból…

 

Természetesen mindkét történet kitaláció, terjesztőik valószínűleg így kívántak utólag bosszút állni Haynau személyén. A halált megállapító orvosnak nem volt szüksége boncolásra ahhoz, hogy megfejtse: Haynau agy- és tüdővérzésben halt meg. A halál dátuma sokkal érdekesebb: 1853. március 14. Csaknem kereken 5 évvel a forradalom kitörése után történt!

 

10. A kokárda használata a francia forradalomból ered

 

Igaz.

 

A francia trikolór a forradalom hármas jelszavát igyekezett szimbolizálni: a szabadság színe a kék, a testvériségé a fehér és az egyenlőségé a vörös. Ezt tűzték magukra a forradalmárok 1789-ben, és ez lett később a francia nemzeti lobogó is. A francia minta a forradalmak során mindig is fontos volt, Petőfiék szívesen nevezték jakobinusoknak magukat.

 

Magyarország esetében a színek jelentése a következő: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt fejezi ki. Először a 15. században alkalmazták őket együtt. Ebből a trikolórból készített francia mintára Szendrey Júlia kokárdát férjének. Elterjedt, hogy a sorrendet rosszul állította össze, hiszen ha hűséges a francia mintához, akkor piros sávnak kellene a kokárda belsejében helyet foglalni. Igazából a kokárdára nem létezett akkoriban „szabvány”, így nincs jelentősége annak, hogy a színek belülről vagy kívülről kezdődnek el.

 

A szerző történész, korábbi történelemtanár. Olvass még tőle!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Van olyan főváros Európában, ahol idén nem állítanak karácsonyfát, Budapesten viszont ez idén sem maradhatott el. Megkérdeztük az embereket az ország karácsonyfájának nevezett Kossuth téri fenyőnél.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás