+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. február 3. hétfő, 08:29
Ez még mindig a magolás iskolája: az új NAT továbbra is egy 19. századi műveltségeszményt képvisel, memoriterekkel, kötelező olvasmányokkal, előírt témakörökkel, minimális számú választási lehetőséggel.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A 2020-as év rögtön azzal indult, hogy a Magyar Nemzet információmorzsákat hintett szét a „takarósabbá” tett Nemzeti Alaptantervről. Aki esetleg lemaradt erről: tavaly július végén került nyilvánosságra, hogy az új tanterv megalkotásába „hazafiasítás” céljából Takaró Mihály irodalomtörténészt is bevonták. Ennek hatására aztán többen ott is hagyták a munkát, majd jött a hír, hogy mégsem vezetik be az új NAT-ot. Aztán kiderült, hogy ez nem új, csak amolyan „javított változat” lesz.

 

A fent említett hírfoszlányokból azután minden sajtóorgánum igyekezte kiolvasni azt, amit szeretett volna – többek között, hogy megszűnik a mozgókép- és médiaismeret tantárgy, valamint Wass Albert és Szabó Magda hangsúlyosabb szerepet kaphat majd irodalomórákon. Végül január 31-én este 10-kor megjelent az a Magyar Közlöny, amiben a legújabb NAT szövege végre a pedagógusok és a szülők számára is olvashatóvá vált. A 2018-as tervezethez képest jelentős változások történtek – sajnos a lehető legrosszabb irányba.

 

Óracsökkentés tananyagnöveléssel

 

A tanterv készítői továbbra is úgy tekintenek az iskolai munkára, hogy egy rakás dolgot meg kell tanulni, jön a dolgozat, aztán felejtsd el, mert jön egy újabb rakás tanulnivaló, újabb dolgozat – és így tovább.

 

Ez még mindig a magolás iskolája.

 

Említésre kerülnek ugyan olyan pedagógiai módszerek és munkaformák, mint a projekt, a csoportmunka, a szerepjáték, de ezek mintha inkább a két évvel ezelőtti tervezet maradványai lennének, nem illeszkednek szervesen a tanterv pedagógiai látásmódjába.

 

A beígértek szerint valóban csökkentek az óraszámok bizonyos tantárgyak esetében (például magyar nyelv és irodalomból), azonban a tananyag mennyisége is nőtt új témák megjelenésével. A tanterv továbbra is egy 19. századi műveltségeszményt képvisel, memoriterekkel, kötelező olvasmányokkal, előírt témakörökkel, minimális számú választási lehetőséggel. Ez egy elit újratermeléséhez megfelelő alap lehet, azonban a mai tömegoktatásban részesülő diákok többsége számára komoly kihívást jelent.

 

Új nevek – régi tantárgyak

 

Nem okozott meglepetést, mégis szomorú volt látni, hogy

 

a természettudományos tantárgyakat tanító pedagógusok számának csökkenése azt a megoldást kényszerítette ki, hogy létrehozzák az egységes természettudományos tárgyat

 

(az angolszász science mintájára), ahol a biológia, a földrajz, a kémia és a fizika olvad össze. Ebben egyébként baromi sok lehetőség lenne, hiszen komplex módon be lehetne mutatni a diákoknak a világ működését. Számomra azonban inkább azt a benyomást keltette a tanterv, hogy a fenti tantárgyak témakörei csak egymás után lettek illesztve. Így a korlátozott számú biológia-, földrajz-, kémia- és fizikatanárok felváltva taníthatnak ugyanazon az évfolyamon.

 

A pénzügyi ismeretek tantervbe illesztésére is ígéretet kaptunk. A témakört tulajdonképpen úgy, ahogy van beleerőltették az állampolgári ismeretek tantárgyba, amit 8. és 12. évfolyamon tanulnak a diákok. A banki ismeretek azonban csak tizenkettedikben bukkannak fel, szóval azok a diákok, akik 16 évesen kiesnek a rendszerből, vagy szakképzésben vesznek részt, nemigen tanulnak majd ilyet. Érdekesség, hogy a földrajz és a matematika leírásánál is hangsúlyozzák a pénzügyi ismeretekhez való összekapcsolódást – hogy ebből mi valósul meg a gyakorlatban, azt új tankönyvek hiányában nehéz még elképzelni.

 

A mozgóképkultúra és médiaismeret választható tantárggyá vált, de csak a 12. évfolyamon. Új nevet kapott a tesióra (testnevelés és egészségfejlesztés), ahol az egészséges életvitelre való felkészítést is a tanárok feladatává tették. Az informatika helyére a digitális kultúra nevű tantárgy lépett, melynek alapvetően érdekes a koncepciója. Olyan témakörök szerepelnek itt, mint a robotika, az online kommunikáció – a közösségi média viszont nem. Megtaláljuk viszont a közösségi nevelés tantárgynál, ami az osztályfőnöki óra új neve lett. (Az átnevezés hatására innentől kezdve ez minden bizonnyal egy hatékonyan működő tanórává válik, és nem arról szól majd, hogy mindenki hozza a múlt heti igazolásait, próbáljunk rajta anyáknapi műsort, beszéljük meg, hová megyünk kirándulni, ilyesmik.)

 

Kultúrkampf a gyakorlatban

 

A legnagyobb visszhangot azonban nyilvánvalóan a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tartalmi része váltotta ki, illetve fogja kiváltani. Ez érthető, hiszen esztétikai és ideológiai kérdésekben itt lehet a legtöbbet vitatkozni. Lesz is mi miatt!

 

A Magyartanárok Egyesülete már jelezte fenntartásait az új tartalmi elemek kapcsán. Véleményük szerint a trianoni trauma irodalmilag túlhangsúlyozottá vált, ami mellett az óracsökkentéssel párosuló tananyagnövelés tarthatatlanságát is kiemelik. A kortárs szerzők gyakorlatilag kikerültek a tantervből, az új kánon pedig körülbelül az 1970-es éveknél véget is ér – ezt ők egyértelműen a már említett Takaró Mihály munkálkodásának tudják be.

 

Megmosolyogtató, hogy a magyar nyelv tantárgy fő témaköreinél a tanterv szövege kiemeli a helyesírást, majd két sorral lejjebb a következőt olvashatjuk: „5-8. Évfolyamon”, tehát valaki elfelejtette kikapcsolni az automatikus nagybetű beillesztését a szövegszerkesztőben.

 

Bár korábban a részletes követelményeket a kerettanterv szabályozta, a NAT 2020-as verziójában részletes kötelezőolvasmány- és memoriterlistát találunk. És valóban: Herczeg Ferenc, Szabó Magda és Wass Albert felkerültek erre a listára.

 

A történelem tantárgy esetében is jóval bőségesebb a tematika, mint ahogy arra a 2018-as tervezet alapján számítani lehetett volna. Új elemként megjelenik a helytörténet hangsúlyozása és a várostörténetek, ami talán az egyetlen pozitív változás volt a tantervben.

 

Az Árpád-kor történetében a győztes csaták ismeretét írják elő, a tatárjárás mint önálló téma pedig eltűnt (IV. Béla még azért szerepel). Az általános iskolai tematikából kivették az iszlám kialakulásának történetét, és csak a középiskolai témák közé tették be. S ha már itt tartunk: az Arab Birodalom mellett új témaként felbukkant a hunok eurázsiai birodalma is!

 

A jelenkortörténeti témák fogalomhasználata átpolitizált, ideologikus töltetű: trianoni békeszerződés békediktátum, a rendszerváltás pedig rendszerváltoztatás lett. Az Európai Unió csak Magyarországgal való viszonylatában szerepel, az ENSZ nem szerepel a tematikában. De az egyik legmeglepőbb újdonság a 8. évfolyam végén található témakör címe: Mérlegen a magyar történelem: lábnyomaink a nagyvilágban; a magyar megmaradás kérdései. Mintha a nemzethalál veszélye fenyegetné hazánkat…

 

A pénzügyekkel kibővített állampolgári ismeretek a korábban társadalomismeret néven futó tantárgy anyagát is magába szívta. Emellett természetesen erős nemzeti színezetet kapott olyan témakörökkel, mint Nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem vagy A haza iránti kötelezettségeink. A honvédelem témaköre egyébként feltűnően sok helyen szerepel az új NAT-ban.

 

A nemzeti jelleg túlhangsúlyozása meglehetősen emlékeztet a román tantervekre, ahol a nebulók a dák ősök tettei mellett megtanulják, hogy elődeik milyen dicsőséges hadjáratokat vezettek

 

a törökök ellen, hogyan jött létre a független román (!) Erdélyi Fejedelemség, amely a 20. században végre egyesült a többi román területtel, létrehozva ezzel egy homogén nemzetállamot…

 

A jövő: zárt ajtók mögötti tanítás?

 

A (csakazértis) rendszerváltás óta négy alkalommal vezettek be új alaptantervet: 1995-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2012-ben. A mindenkori kormányok (és itt mindegy, hogy bal- vagy jobboldaliról van szó) oktatáspolitikája általában ugyanazt a 19. századi műveltségeszményt, poroszos iskolát, keményen szelektáló felvételi rendszert favorizálta. Lehet, hogy a kötelező olvasmányok és a történelmi események megítélésében jelentős esztétikai és ideológiai különbség volt köztük, de az tény, hogy egyikük sem kívánta újragondolni a tömegoktatás rendszerét. Ehhez a műveltségeszményhez a magyar diákok jelentős része már érzelmileg kötődni nem tud, a leszakadófélben lévő települések iskoláiban pedig tökmindegy, hogy a gyerekek Jókai Mór vagy Wass Albert regényét nem értik.

 

A 21. században nem egy központi vezérlésű NAT-ra, hanem egy irányelveket, kompetenciákat, esetleg műveltségterületeket megfogalmazó tantervre és számtalan regionális, az adott térség iskoláihoz és annak diákjaihoz csiszolt helyi tantervre volna szükség. Az ugyanis,

 

amit a jelenlegi NAT előír, egy fővárosi elitgimnáziumban simán teljesíthető – az ország keleti/déli tájain azonban már egyáltalán nem.

 

Már látom előre, hogy az interneten és a könyvesboltok polcain felbukkannak majd a Herzceg Ferenc, Szabó Magda és Wass Albert művei alapján készült olvasónaplók, rövidített olvasmányok, ami egy regény számára valószűleg a legméltatlanabb sors. A zsúfolt tananyagot és az ideológiai kérdéseket pedig úgy fogja kezelni minden pedagógus, ahogy eddig: magára zárja a tanterem ajtaját, és ott úgy tanítja a diákjait, ahogyan ő gondolja.

 

Jelen formájában a Nemzeti Alaptanterv nem más, mint a kultúrharc egyik eszköze. Nem fogja mindenki magáénak érezni, s emiatt konszenzusos szerepét sem tudja betölteni.

 

MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Needpix.com

 

A szerző történész, aki korábban történelemtanárként dolgozott. Olvass még tőle mást is az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az aktív esetszám kevéssel, de ismét csökkent, kórházi ápolásra 430, lélegeztetőgépes kezelésre 25 fő szorul csak.

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás