+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. április 11. szombat, 08:02
Hogyan lett a lázadó fiatalemberből „proletárköltő”? Milyen módon sajátította ki emlékezetét a pártállami kultúrpolitika? Elmeséljük.

József Attila rövid, ám igen termékeny költői pályafutása során kevés sikert zsebelhetett be. Halála után azonban (még ha nem is azonnal) a magyar irodalmi kánon élére került. A sors különös fintora, hogy azok a kommunisták emelték őt piedesztálra, akik a harmincas évek elején minden kapcsolatot megszakítottak vele.

 

Hogyan sajátították ki halála után József Attilát a kommunisták?

 

A nyomorba született, korai árvaságra ítélt, instabil és lázadó hajlamú költő alakja szimbólummá vált. Személyét halála után propagandacélokra használták fel, hiszen már 1942-es budapesti újratemetése is valójában a Horthy-rendszerrel szembeni tüntetés volt. A hivatalos irodalompolitika a második világháború után „irodalmunk fejlődését” a Petőfi Sándor-Ady Endre-József Attila triásszal igyekezett leírni.

 

Rövid ideig tartó munkásmozgalmi kötődését olyannyira felnagyították, hogy utána évtizedekig a „proletariátus költőjeként” találkozhattunk a nevével.

 

JÓZSEF ATTILA ÚJRATEMETÉSE / FORTEPAN

 

Nővére, József Jolán az ötvenes években több megkérdőjelezhető lépéssel is profitálni próbált öccse emlékéből. A család részéről ő engedélyezte az újratemetést, de nem riadt vissza attól sem, hogy A város peremén című regényében Rákosi Mátyás személyével is összekösse József Attilát. Ma már megmosolyogtató az a fabrikált anekdota, amely szerint egy gimnazista költőnek állítólag maga a pártvezér segített egy matematikai talányt megoldani, s ily módon elmondhatóvá vált, hogy Rákosi még József Attilának is tanítómestere volt…

 

Kedvenc költői között tartotta számon József Attilát Latinovits Zoltán, a háború utáni színészgeneráció egyik legnagyobb alakja. Tragikus, de a két művész halála hasonló természetű: mindketten a Balaton melletti vasúti síneken vesztették életüket. Az öngyilkosság tényét Latinovits esetében a közemlékezet elfogadta, József Attila kapcsán azonban a mai napig jelentkeznek kételkedő hangok.

 

LATINOVITS JÓZSEF ATTILA VERSÉT SZAVALJA

 

A rendszerváltást követően (többek között) Tverdota György és Sárközy Péter irodalomtörténeti munkáinak sikerült megtisztítani a költő életművét a rárakódott ideológiai tehertől.

 

Bár az érettségi vizsgákon tizenöt éve

 

csak a művekre illene koncentrálni, a szomorú tapasztalat mégis az, hogy az irodalomórákon inkább József Attila életrajzával, magánéleti problémáival és mentális állapotával foglalkoznak többet a diákok.

 

Tény és való, hogy kell némi befogadói hajlam tömény és egyedi költői nyelvének megértéséhez, de verseinek napjainkig tartó népszerűsége mutatja, hogy van rá fogékonyság.

 

Mióta van költészet napja és mi lett belőle?

 

56 évvel ezelőtt ünnepelte először az irodalombarát olvasóközönség a költészet napját. A dolognak – természetesen – munkásmozgalmi eredete volt: igyekeztek az akkor munkásköltőként kanonizált József Attila születésnapját ily módon rögzíteni a köztudatban. Érdekesség, hogy

 

április 11-én született Márai Sándor is, bár az ő személye és munkássága ekkor igen távol állt a hivatalos kánontól.

 

A magyar kultúrpolitika számára ekkor mintául a Szovjetunió szolgált: ott már 1955 óta létezett a költészet napja (gyeny poezii).

 

A dolog nem meglepő: a munkásmozgalom a kezdetektől fogva kihasználta a művészetekben rejlő propaganda lehetőségét, melyek közül az egyik legolcsóbb az éneklés mellett a versolvasás volt. 1956 júniusában az ünnepi könyvhéten már volt ilyen jellegű kezdeményezés, azonban a forradalom utáni megtorlás évei ezt a hagyományt (is) elnémították. Öt év múlva a könyvhéten ismét volt egy költészeti tematikájú nap, majd az Írószövetség javaslatára a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban hozott döntést az ünnepnapról.

 

Furcsamód a költő születésének 59. évfordulóján, 1964-ben vezették be kétnapos rendezvénysorozattal (április 10-11-én) a költészet napját. Tartalma, mint már említettem, erősen a munkásmozgalmi lírára fókuszált, az idők során azonban szerencsére sikerült levetkőzni az osztályharcos jelleget. A hetvenes évektől jelentkező színvonalas programok, előadássorozatok pedig valóban saját arculatot tudtak kölcsönözni a költészet napjának.

 

A nőnap és május elseje mellett ez a másik olyan ünnepnap, ami átvészelte a rendszerváltást.

 

A kommercializáció és az ellaposodás azonban ezt is utolérte. Ahogyan a nőnap esetében a virágárusok, május elsején a céllövöldések és mobilvidámpark-üzemeltetők, úgy a költészet napján a könyvesboltok igyekeznek portékájukat mindenféle módon ránk sózni. A közösségi média korában pedig ez az a nap, amikor mindenki rájön, hogy szereti a költészetet, és az üzenőfalakat ellepik a jobb-rosszabb versek.

 

Ez a szebb sorsot érdemlő ünnepnap most, a karantén idején talán új jelentést nyerhet, köszönhetően annak a rengeteg igényes tartalomnak, amivel színészek, színházak és más irodalomkedvelők elárasztották az internetet. Ez a jelenség is jól mutatja, hogy kritikus időszakokban a költészetre ugyanúgy szükség van, mint minden más művészetre.

 

Zárásképpen a magam részéről az Örkény Színház két évvel ezelőtti kezdeményezését, az Élő Költők Társasága című sorozatot ajánlom mindenkinek.

 

A szerző történész, volt középiskolai történelemtanár. Olvasnál még tőle? Ide kattints!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás