Oroszország így reagált arra, hogy Németország a Kreml-közeli Russian Today német nyelvű részével tett így.
Még az is lehet, hogy a németek hajlandóak lennének gazdasági áldozatokat hozni, hogy az oroszokat büntessék, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. Az viszont egyértelműen kiderült, hogy fegyvereket továbbra sem szállítanak.
Hétfőn hivatalosan is bejelentette az FDP, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a Zöldekkel, míg az SPD kedden hívta e két pártot a tárgyalóasztalhoz. Miközben az FDP nyitna a CDU/CSU felé is, az uniópártoknál sokan Armin Laschet lemondását követelik. Egy biztos: hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani Németországban.
Hiába vesztett 16 év után a CDU/CSU, a német szavazók a Merkel-éra után is aszerint döntöttek, melyik jelölt követné a merkeli utat.
A baloldali SPD lesz a legerősebb párt a Bundestagban. De vajon ők vagy a rekordgyenge eredményt elért posztmerkeli CDU/CSU alakít kormányt?Percről percre tudósítottunk.
Az utolsó kancellártjelölti vitán túl sok újdonság nem hangzott el: a hosszú kampányok miatt a kicsit fáradtabb jelöltek inkább csak ismételték magukat, míg a zöldpárti Annalena Baerbock egyre inkább kollégaként mintsem vetélytársként viselkedett az SPD-s Olaf Scholz-cal. A nézőknek megint Olaf Scholz teljesítménye tetszett a leginkább.
Ismét kancellárjelölti vitát tartottak Németországban, ahol a három legesélyesebb listavezető 90 percen keresztül próbálta meggyőzni a választókat arról, hogy miért rá éri meg szavazni. Éles szóváltások, szélsőbaloldallal való riogatás, illetve a pénzmosás is téma volt a vasárnap esti közmédiás vitán. A nézők szerint Scholz volt a leginkább meggyőző.
Bő két héttel a választások előtt még a harmadik helyezett Zöldek is kezdik őket beérni az általában elég megbízható n-tv felmérésben. Valamin sürgősen változtatni kell Merkel utódjának.
Janine Wissler, a Linke társ-kancellárjelöltje szerint az FDP és a CDU sem képviseli a németek jövőjének érdekét, ezért velük eredménytől függetlenül kizárt a koalíció. Ismét felvetették: egy piros-zöld-vörös koalíciós kormányban viszont benne lennének.
Kevesebb, mint egy hónappal a német parlamenti választások előtt a pártok kampánya is beindult. A videóikon is jól látszik, mit tudnak és akarnak ígérni, kinek kell inkább eldugnia a saját kancellárjelöltjét, és ki építi az egész mondanivalót rá. Mutatjuk a legfontosabb német pártok kampányklipjeit és azok üzeneteit!
Az első igazi kancellárjelölti vita a szociáldemokrata Olaf Scholz győzelmét hozta. A politikusét, aki különösebben meg sem szólalt, senkit nem támadott, és mindössze annyit ígért: minden jóra fordul.
Olaf Scholz kancellárjelöltsége már a YouGov felmérése szerint is 24 százalékra tolta fel az SPD-t, a CDU/CSU 22 százalékra süllyedt.
Alig egy hónappal a német parlamenti választások előtt egyre szorosabb a küzdelem az első helyért. Miközben a Zöldeknek már gyakorlatilag le kell mondaniuk a második helyről is, és csak a harmadikra esélyesek, a szociáldemokraták folyamatosan jönnek fel. A legfrissebb felmérésben már leelőzik a CDU/CSU-t is. Ezzel megnyílhat az út egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíció előtt.
Ennyire izgalmas választást régen látott Németország: a tavasszal még magabiztosan vezető Zöldek visszacsúsztak a harmadik helyre, a sokáig temetett szocdemek viszont már a CDU-t szorongatják.
Kevesebb, mint másfél hónappal a német választások előtt nagy léptekkel jönnek fel az eddig harmadik helyezett szociáldemokraták. A németek az ő jelöltjüket tartják a legalkalmasabbnak a kancellári posztra. Nagyon úgy néz ki: Berlinben a CDU/CSU kihagyásával csak akkor alakulhat kormány, ha a Zöldek helyett a szociáldemokraták futnak be a második helyre – és erre egyre több esélyük van.
Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.
Egy osztrák médiakutató azzal vádolta meg Annalena Baerbockot, hogy a júniusban megjelent könyvében többször is hivatkozás nélkül vett át bekezdéseket más írásokból. A német sajtó egy része arra kéri a zöld kancellárjelöltet, hogy kérjen bocsánatot, míg a Zöldek beleálltak a harcba, és szerintük egy lejáratókampány zajlik Baerbock ellen – idén már nem először.
Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?
Annalena Baerbock posztolt is az eseményről, reméli, hogy Karácsony lesz Orbán kihívója 2022-ben és le is győzi majd.
Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?
Amilyen harmonikusan és dinamikusan indították el a német zöldek történelmük első kancellárjelöltségét, annyira erős támadásokkal kell most szembenézniük, amelyek a párt népszerűségére is kihathatnak. A németek többsége ráadásul eleve nem tartja alkalmasnak a zöld jelöltet az ország vezetésére. Miközben valóban megjelentek kellemetlen ügyek is az ökopárt körül, Baerbockkal kapcsolatban számos álhír is terjed.
A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?
Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!
Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.
Míg a CDU/CSU még mindig nem tudta eldönteni, kivel fussanak neki az őszi választásnak, a német Zöldek olyan határozottak és egységesek, mint még soha: Annalena Baerbock, a párt társelnöke lesz a kancellárjelöltjük. De ki ez a 40 éves nő, aki kormányzati tapasztalat nélkül készül a kancellári posztra?
A német Zöldek hétfőn döntik el, hogy Annalena Baerbockkal vagy Robert Habeckkel lesz-e esélyük az ország történetében először zöld kancellárt adni. De kit és mit támogatnak a két magyar zöldpártnál? Az LMP-seknél inkább Baerbock látszik befutni, az egyetlen nyilatkozó párbeszédesnél pedig Habeck.
A márciusi németországi tartományi választások nagy meglepetése volt, hogy a polgári Szabad Választók párt Rajna-vidék-Pfalzban megugrotta az öt százalékot. A párt ezzel három tartományi, valamint az Európai Parlamentben is jelen van már. Az őszi szövetségi választásokon azoknak akarnak alternatívát nyújtani, akiknek elegük van a CDU/CSU-ból, de az AfD radikalizmusából is. Megboríthatják a német jobboldalt?
A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.
A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?
Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?
Miközben a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki Zöldek több politikusa visszaszorítaná a Moszkvával való német kapcsolatokat és az Északi Áramlat 2-t is leállítanák, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki linkések részéről egyesek nemcsak kiállnak a gázvezeték megépítése mellett, de egyenesen kétségbe vonják Moszkva szerepét az orosz ellenzéki politikus megmérgezésében.
1980. január 13-án jelent meg a nyugatnémet politikában Zöldek néven egy új politikai erő. A radikális baloldali háttérből jött mozgalom nagyon sokféle embert szívott fel, a tisztulási folyamat hosszú ideig tartott. Hatalomra 1998-ban kerültek először. 2021-ben pedig már ők lehetnek egy új polgári pártként a CDU/CSU kihívói – majd koalíciós partnerei. Megmutatjuk, honnan indultak.
Noha a német Zöldek több tartományban is a jobboldallal alkotnak kormányt, és országosan is készek lennének a CDU/CSU-val összefogni, társelnökük bírálta az osztrák testvérpártot, amiért beálltak Sebastian Kurz mögé.