Továbbra is Olaf Scholz vezet a kancellárjelöltek között

2021.09.13. 19:30

Ismét kancellárjelölti vitát tartottak Németországban, ahol a három legesélyesebb listavezető 90 percen keresztül próbálta meggyőzni a választókat arról, hogy miért rá éri meg szavazni. Éles szóváltások, szélsőbaloldallal való riogatás, illetve a pénzmosás is téma volt a vasárnap esti közmédiás vitán. A nézők szerint Scholz volt a leginkább meggyőző.

Továbbra is Olaf Scholz vezet a kancellárjelöltek között

Miközben szeptember 12-én, vasárnap Magyarországon az ATV tartott vitát az ellenzék miniszterelnökjelölt-aspiránsaival, Németországban ennél jóval jelentősebb esemény miatt ültek az emberek a tévékészülékek elé:

ugyanis vasárnap tartották a második kancellárjelölti vitát Németországban,

amit két közszolgálati csatorna, az ARD és a ZDF rendezett.

A vita azért is tartogatott izgalmakat, mert miközben a jelenlegi pénzügyminiszteri és egyben alkancellári posztot betöltő Olaf Scholz vezette szociáldemokraták (SPD) támogatottsága egyre inkább nő, a Merkel-párt úgy tűnik, rosszul döntött, hogy a CDU pártelnökét, az Észak-Rajna-Vesztfália tartományt irányító, jobbközép Armin Laschetet indította a bajor miniszterelnök, Markus Söder helyett. A CDU/CSU-pártszövetség támogatottsága ugyanis már alulról súrolja a 20 százalékot,

így a jobbközép kormánypárt egy év alatt közel 17 százalékpontot veszített a támogatottságából,

amivel a szövetségnek sikerült lecsúsznia az eleinte még első helyre is esélyesnek tartott Zöldekhez, azonban a zöld kancellárjelölttel, Annalena Baerbockkal kapcsolatos negatív hírek miatt már valószínűleg ők is csak kisebb koalíciós partnerként vehetnének részt a Merkel-éra utáni új német kormány működésében.

Laschet továbbra is harcias 

Az első vitához képest – amiről ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen – így nem nagyon változtak a szereposztások:

Armin Laschet pártja és saját támogatásának a csökkentésének a megállítása érdekében továbbra is harciasan támadta vitapartnereit, de leginkább az immáron első helyre mért SPD-t és Olaf Scholzot.

Továbbra is azzal riogatta a nézőket, hogy Scholz a szélsőbaloldali die Linkével szeretne kormányozni, azonban Laschet, illetve a moderátor e témát boncolgató kérdéseit Scholz mindig higgadtan és diplomatikusan kikerülte.

Míg a zöldpárti Baerbockot azzal támadta, hogy ő nem hisz a negatív retorikában, ha a klímaváltozás elleni harcról van szó – Laschet ehelyett a vitán kifejtette, szerinte arról kellene inkább beszélni, hogyan lenne jobb az élet, ha klímasemlegessé válna Németország.

Ugyanakkor Laschet sem úszta meg az estét kínos kérdések nélkül: a vita során szóba került, hogy ő szavazna-e a nemrég Türingiában listavezetővé választott korábbi titkosszolgálati vezetőre, Hans-Georg Maassenre, akinek még 2018-ban azért kellett elhagyni a belső terrorelhárítás vezetését, mert kiderült róla, hogy a szélsőjobboldali AfD migrációellenes véleményével egyetért, sőt, még az AfD-ről készült jelentéseket is átadhatott a pártnak.

Laschet a kérdést kikerülve ehelyett arról beszélt, hogy ugyan sok a különbség közte és Maassen között, de tőle is elvárja a fegyelmet, hogy kövesse azt a vonalat, amit ő pártelnökként meghatároz.

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje tart beszédet Berlinben még augusztus végén.

Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje tart beszédet Berlinben még augusztus végén.

Fotó: Armin Laschet / Facebook

Azt a kérdést pedig kikerülte, hogy ja CDU kisebbik partnerként hajlandó lenne-e belépni egy SPD-vezette kormányba, mondván:

majd a választás után lesz elég idő, hogy arról vitatkozzanak, ki kivel és hogyan fog koalícióra lépni.

Senki sem teregette ki a lapjait, hogy kivel lépne koalícióra

Azonban nemcsak Laschet, hanem a két másik kancellárjelölt, Baerbock és Scholz sem volt hajlandó megnevezni, hogy a választás után kivel lenne hajlandó együtt kormányozni: Baerbock először kikerülte a kérdést, hogy pártjával belépne-e egy olyan kormányba, amiben szerepelne a lockdownellenességet sikeresen tematizáló jobbközép-liberális FDP, és arról is csak nagyon keveset árult el, hogy összeállna-e a Linkével.

Baerbock ehelyett azt mondta, hogy jelenleg a győzelemért kampányolnak, de a választások után minden demokratikus párttal tárgyalni fognak, így többek között a Linkével is, és a moderátor kérdésére úgy reagált hogy káros, ha az őjbaloldal és a szélsőjobboldali AfD között párhuzamot vonnak. A közel hatszázezres lélekszámú Brémában már létezik a németek által csak ún. rot-rot-grün (azaz piros-piros-zöld) koalíció, ami a három párt, a Linke, az SPD és a Zöldek színeire utalnak. Jeanine Wissler, a Linke egyik csúcsjelöltje pedig nemrég kifejezte, ugyanezt szívesen látná országosan is.

A Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje, Annalena Baerbock szólal fel egy kampányrendezvényen még szeptember elején.

A Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje, Annalena Baerbock szólal fel egy kampányrendezvényen még szeptember elején.

Fotó: Annalena Baerbock / Facebook

Olaf Scholz sem nevezte meg, hogyan képzelne el egy SPD-vezette kormányt, illetve, hogy abba kiket venne be juniorpartnernek. Ugyanakkor azt elárulta, hogy

a választások után egy olyan kormánykoalíciót szeretne megalakítani, ami elkötelezett a transzatlatni kapcsolatok iránt

és a NATO-ra is úgy tekint, hogy az elengedhetetlen Németország biztonsága számáról – így szövetségi szinten nem valósulhatna meg a vörös-vörös-zöld koalíció, hiszen a Linke egyik csúcsjelöltje (a párt kettőt indít), Dietmar Bartsch kizárta, hogy a pártja bármilyen koalíció kedvéért feladná a NATO-ból való kilépés programpontját.

Armin Laschet ezen a ponton meg is jegyezte, sokatmondó, hogy Scholz nem zárta ki a Linkével való kormányzást, és ez számára elég bizonyíték arra, hogy Scholz valójában velük tervezi a kormányzást, amire Scholz annyit reagált: ha már most előre tudnák, ki fogja irányítani Németországot, akkor felesleges lenne a választás, így az eredményeket érdemes először megvárni.

Scholz össztűz alatt

A vita egy pontján egy ideig Scholzot vették össztűz alá a jelöltek. Miután Laschet befejezte a Linkével való riogatást, Baerbock lépett elő, hogy Scholzon számon kérje, hogy a szövetségi pénzügyminisztériumban és az igazságügyminisztériumban múlt hét csütörtökön a pénzügyi tranzakciók kivizsgálásának központi hivatala (Zentralstelle für Finanztransaktionsuntersuchungen, FIU) rajtaütést tartott, amiért az ügyészség úgy vélte, hogy a pénzügyminisztérium egyik egysége figyelmen a bankok jelzéseit, amikor potenciális pénzmosásról számoltak be. (A FIU a pénzmosással, illetve a terrorizmus finanszírozásával összefüggő, gyanús pénzügyi tranzakciókat vizsgálja.)

Baerbock szerint egy következő kormánynak biztosítania kell, hogy adócsalás és adóelkerülés miatt ne csökkenjenek a szövetségi kormány bevételei,

míg Laschet azzal támadta Scholzot, hogy a FIU rajtaütése is egy bizonyíték, hogy nem jó pénzügyminiszter.

Scholz a vádakat azzal próbálta lesöpörni, hogy elmondta: a hatóságok csak információkat jöttek begyűjteni, nem a tárcát vizsgálták, emellett pedig felsorolta, pénzügyminiszterként mi mindent ért el, kiemelve, hogy többek között fejlesztették az informatikai rendszereket is.

Olaf Scholz stabil nyugdíjat ígér.

Olaf Scholz stabil nyugdíjat ígér.

Fotó: SPD, Facebook

A kortesbeszédek alatt a jelöltek megismételték a kampányuk eddig főbb mondanivalóit: Laschet arról beszélt, hogy nem akar egy túl nagyra nőtt államot, ami beleszólna abba, hogy az állampolgárok miként éljenek – kicsit odaszúrva ezzel a zöldpárti Baerbocknak, akit a német közvélemény egy része eleve tiltáspártinak csúfol, amiért a klímaváltozás elleni küzdelem nevében sok mindent betiltana –, és tiszteletben tartaná az egyéni szabadságjogokat. 

Baerbock arról beszélt, hogy a valódi változást csak a Zöldek tudnák elhozni, hiszen ellentétben a CDU/CSU-val és az SPD-vel, ők még nem voltak kormányon. Emellett megismételte már a múltkori vitán is bejáratott kommunikációs paneljét, miszerint a klímaváltozás ellen azért kell harcolni, hogy a gyerekek számára is élhető maradjon a bolygó.

Míg Scholz, mintegy az utolsó szó jogán kiemelte, hogy ő a szolidaritás és a tisztelet jegyében óránként 12 euróra növelné a minimálbért, és stabil nyugdíjat kínálnaa németeknek. Emellett ígéretet tett arra, hogy minél több munkahelyet is Németországban tartana.

Hiába támadták Scholzot, a nézők szerint ő nyerte a vitát

A 90 perces vita után a vita egyik rendezője, az ARD kérésére az Infratest készített egy gyors közvélemény-kutatást 1 750 tévénéző megkérdezésével, ami szerint

a nézők 41 százaléka Scholzot tartotta a leginkább meggyőzőnek,

míg Laschetről a megkérdezettek 27, Baerbockról pedig a 25 százaléka gondolta ezt. A bizonytalanok körében már nem ekkora az előnye Scholznak: ugyan ott is 11 százalékpontos előnyre tett szert a maga 36 százalékával, de Laschet és Baerbock egyaránt a válaszadók 25-25 százalékának tűnt a legmeggyőzőbbnek, emellett a válaszadók többsége is őt tartotta a legfelkészültebbnek és a legnagyobb tudásúnak – utóbbi esetén Scholz 49, Laschet 26, Baerbock 18 százalékot kapott. 

Persze az, hogy kik fognak kormányra kerülni 16 évnyi Merkel-éra után, még mindig kérdéses, ugyanis

jelenleg hat különböző koalíció is elképzelhető a Bundestagban,

és könnyen lehet, hogy a királycsináló Christian Lindner, a liberális FDP vezetője lehet, aki korábban már kijelentette: pártjával legszívesebben Laschet kancellárságát támogatnák.

De miért van ekkora tétje a német választásoknak? Kielemeztük! Hogyan kampányolnak a pártok? Annak is utánajártunk! Ha pedig még többet szeretnél olvasni, olvasd el a választásokról szóló cikkeinket!

NYITÓKÉP: Olaf Scholz egyik plakátja FOTÓ: SPD / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek