Nyertek a szociáldemokraták a német választásokon

2021.09.26. 18:02

A baloldali SPD lesz a legerősebb párt a Bundestagban. De vajon ők vagy a rekordgyenge eredményt elért posztmerkeli CDU/CSU alakít kormányt?Percről percre tudósítottunk.

Nyertek a szociáldemokraták a német választásokon

Izgalmas végeredményt hozott a vasárnapi német szövetségi választás. A ZDF által közölt

hivatalos előzetes eredmény szerint a választást a balközép SPD nyerte 25,7 százalékkal, míg a jobbközép CDU/CSU 24,1 százalékot ért el.

A Zöldek 14,8, a liberális FDP 11,5, a szélsőjobboldali AfD 10,3 százalékot kapott, a szélsőbaloldali Linke 4,9 százalékkal a bejutási küszöb alá csúszott, de mégis ott lesznek a Bundestagban (ha egy párt legalább három egyéni váalsztókerületet megnyer, annak ellenére bejut a parlamentbe, hogy szövetségi szinten nem ugrotta meg a bejutási küszöböt.)

Az SPD csúcsjelöltjének, Olaf Scholznak tehát minden esélye megvan arra, hogy Gerhard Schrödert követően 16 év kisebbségi koalíciós lét után ismét szociáldemokrata kancellárja lehessen Németországnak.

Ehhez azonban szüksége lesz koalíciós tárgyalásokra, mert a jelen állás szerint egyedül nem tudkormányt alakítani.

Olaf Scholznak az egyetlen lehetősége a kormányalakításra, ha más pártokhoz forul, a Zöldeken kívül például adná magát a liberális – és mérsékelten lezárásellenes – Szabad Demokraták (FDP) pártja is.

Azt a szociáldemokraták kongresszusa már korábban kizárta, hogy az SPD újabb nagykoalícióra lépjen a jobboldali CDU-val. A választási éjszakán a SPD-vel koalícióra lépéstől korábban elzárkózó FDP elnöke nyitottabban kommunikált a lehetséges együttműködésről, de első körben a Zöldekkel egyezne ki, hogy együtt határozzanak arról, melyik nagyobb párt mögé álljon be a választás 3. és  4. helyezettje.

Percről percre tudósítottunk az eseményekről, olvasd el, mi történt!

NYITÓKÉP: Armin Laschet és Olaf Scholz. Forrás: A politikusok Facebook-oldalai.

Frissítés

Stúdióban Ülő Szakértő

Így állunk most

23:15 Stúdióban Ülő Szakértő

Egyre szolidabb, de még mindig csupán másfél százalékos az Olaf Scholz kancellárjelölttel felálló SPD előnye, a második szorosan a CDU, a harmadik, 2017-hez képest kiguró eredménnyel a Zöldek. Minden rajtuk és az FDP-n fog múlni úgy látszik. És - most úgy tűnik - még a Linke is bent maradhat, így Scholz akár még velük is leülhet majd tárgyalni.

De minderről bővebben holnap, mára köszönöm a megtisztelő figyelmet, tudósításunkat pedig lezárjuk.

Jó éjszakát!

Tóth Csaba Tibor

Berlin megszavazta a lakáskiadó nagycégek ingatlanelkobzását

22:42 Tóth Csaba Tibor

Kaotikus választásra panaszkodtak a pártok a német fővárosban, ahol a Bundestag-vokssal egy időben egy helyi népszavazás is ment arról, hogy a piaci alapon lakások százait kiadó nagycégektől elkobozhat-e az önkormányzat ingatlanokat a lakhatási válság enyhítésére. Most úgy. tűnik,

a kérdésre a berliniek 56 százaléka mondott igent.

Amúgy számos párt jelentette, hogy túl hosszú, este 6 után is álló sorok alakultak ki a városban, miután kiderült, hogy nincs is elég szavazóurna egyes szavazókörökben. Ennek ellenére a városi SPD boldog lehet, megelőzték a városi tanácsban pozícióikat ostromló Zöldeket.

Eközben a Linke két kerületében is bajba került: Marzahn-Hellersdorfban Petra Pau, a párt prominense ésa Bundestag egyik alelnöke jelenleg csak második, a CDU-s Mario Czaja megelőzte, Pankowban pedig az SPD mászott a nyakukra. Két további kelet-berlini kerületük, a Gregor Gysi által képviselt Treptow-Köpenick és a Gesine Lötzsch által képviselt Lichtenberg is szilárdan az övék maradt.

(Tagesspiegel)

Tóth Csaba Tibor

Az FDP egyelőre csak a Zöldekkel tárgyalna

22:17 Tóth Csaba Tibor

Christian Lindner, a liberális FDP elnöke máris tárgyalásra hívta a Zöldek társelnökeit, Robert Habecket és Annalena Baerbockot, hogy közös koalíciós stratégiát egyeztessenek. Ugyanis, aki kormányt akar alakítani, az feltehetően erre a két, pozícióit jelentősen megerősítő pártra fog majd hagyatkozni: a jelenlegi állás szerint a liberálisoknak akár 91 helye is lehet majd, míg a Zöldek történelmük eddigi legjobb eredményével egyenesen 114 Bundestag-képviselőt küldhetnek majd Berlinbe – persze mindezek még csupán előzetes becslések.

Lindner arról is beszélt, ők és a Zöldek azok, akik a régi, CDU-SPD nagykoalíció ellen kampányoltak végig, ezért tanácsos megegyezniük arról is, most kit segítsenek majd hatalomra.

Külön érdekesség, hogy az FDP az időközben publikált adatok szerint megnyerte az elsőválasztó németek közötti versenyt, 23 százalékuk szavazott rájuk, többen, mint a Zöldekre (22 százalék).

Tóth Csaba Tibor

Merkel volt választókerületét is elvitték a szocdemek

21:58 Tóth Csaba Tibor

Az északkeleti, lengyel határ melletti Mecklenburg-Előpomeránia tartományban is jó napja van Olaf Scholzéknak. Minderre jellemző, hogy még Angela Merkel régi, a tartományban található választókerületét (Vorpommern-Rügen - Vorpommern-Greifswald I.) is elvitték ma este:

Anna Kasautzki SPD-s képviselőjelölt 24 százalékot szerzett, az AfD-s Leif-Erik Holm a második lett 20,9 százalékkal, a CDU jelöltje, Georg Günther pedig csak a harmadik helyen végzett,

20,6 százalékkal. Az n-tv tudósítása szerint ez a győzelem, és az is, hogy az AfD futott be másodiknak, jelzi, milyen mértékben változott meg a kelet-német politika.

Angela Merkel 1990 és 2017 között nyolcszor nyert egyéniben a kerületben.

Tóth Csaba Tibor

Hiába indítottak elég szélsőjobbos jelöltet a CDU-sok Türingiában, csak harmadik lett

21:42 Tóth Csaba Tibor

Hans-Georg Maaßen a CDU egyik legellentmondásosabb jelöltje volt, mivel volt titkosszolgaként keveredett botrányba: számos szélsőjobbos, AfD-s politikussal közölte titokban, hogy a német Alkotmányvédelmi Hivatal figyeli őket. Éppen emiatt Laschet pártja úgy gondolta, Maaßen tökéletes jelölt arra, hogy szavazókat csábítson el az AfD-től, és legyőzze a baloldalt is.

Nem jött össze. Az eddigi ismert adatok szerint Maaßen 23,3 százalékot szerzett, az első az egyéni választókerületében az SPD-s Frank Ullrich lett 31 százalékkal, a második helyen pedig az AfD jelöltje áll.

Ezt hívják két szék között a pad alá esésnek.

Tóth Csaba Tibor

Karácsony Gergely szerint Olaf Scholz fog győzni, aki őt támogatja

20:43 Tóth Csaba Tibor

„Scholz szerint az Európai Uniónak olyan helyi politikusokat kell támogatni, mint Karácsony Gergely, aki kiáll az európai értékek mellett.” - ezt az idézetet rakta ki Facebookra Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP miniszterelnök-jelöltje.

Kiemelte azt is, a jobboldal „visszaesett”, a baloldal pedig „előretört” a vasárnapi németországi választásokon:

„Volt alkalmam személyesen is találkozni a nyáron Olaf Scholz-cal, a szociáldemokraták kancellárjelöltjével, aki Németország következő kormányfője lehet. Megtiszteltetés volt hallani, hogy a kancellárjelöltek egyik vitájában Olaf Scholz szóba hozta a nevemet, mondván, Orbán ellenében ilyen politikusokat kell támogatnia az Európai Uniónak”

– tette hozzá.

Nekünk adott, június 24-i interjújában azonban a főpolgármester még azt nyilatkozta, zöld kormányzásnak örülne legjobban Németországban 2021 után, és ha esetleg megválasztják nem csupán miniszterelnök-jelöltnek, de miniszterelnöknek is, az egyik első hivatalos útja is Berlinbe vezetne, természetesen attól függetlenül, ki ül majd a kancellári székben.

Tóth Csaba Tibor

A német elitnek egy SPD-Zöldek-FDP koalíció felelne meg leginkább

20:16 Tóth Csaba Tibor

Lassan jönnek be a részeredmények is. Bukovics Martin, az Azonnali volt főszerkesztője, és a Gemišt hírlevél alapítója kérdésünkre szóban értékelte az eredményeket, amit itt foglalunk össze röviden:

Érdekes eredmények születtek, de Olaf Scholz számára igazán az lenne a kényelmes, ha mind a Piros-Zöld-Vörös (SPD-Zöldek-Linke), mind pedig a közlekedésilámpa-koalíció (SPD-FDP-Zöldek) többséget szerezne a végső eredmények szerint.

Ekkor ugyanis a szociáldemokraták azzal zsarolhatják Christian Lindner liberálisait, hogy ha nem állnak be vele a kormányba, akkor a Die Linke hatalomra kerül. Erre hivatkozva az FDP bármikor le tudja nyomni jobboldalibb szimpatizánsai torkán, hogy muszáj az általuk elutasított baloldallal koalícióra lépniük, hogy a polgári értékeket a Die Linkétől meg tudják védeni.

A legvalószínűbb tehát minden forgatókönyv szerint az Ampelkoalition (piros-zöld-sárga).

A piros-vörös-zöld felállásnak ezzel szemben semmiféle realitása nincs, csupán zsarolási kártyaként merülhet fel. Ezzel a német politika erőközpontja a Willy Brandt Hausba került át, tehát az SPD-hez, az pedig nagyon valószínű, hogy Németország következő kancellárját Olaf Scholznak fogják hívni.

A jelenlegi állás szerint a németországi dán párt, a progresszív SSW is bekerült, ők is az SPD-vel együtt mozognának ha végül tényleg mennek a Bundestagba, jelenlegi állás szerint tehát ez is Scholzot segíti. Ráaádsul a levélszavazatok beérkezése után a Zöldek és Liberálisok szavazataránya is feljebb kúszhat. A német gazdasági és politikai elit igényeit pedig éppen egy SPD-Zöldek-FDP koalíció elégítené ki a legjobban, így a túl magas adókat is el tudnák kerülni.

Különösen elképesztő helyzet azonban Kelet-Németországban, ahol a mostani adatok szerint az SPD 23 százalékon, az AfD 21 százalékon, a CDU pedig 17 százalékon áll.

Itt, akárhogyan is számoljuk, egyetlen lehetséges össznémetországi koalíció tagjainak sem jönne ki a többsége. A régen itt erős Die Linke ismét nagyot csökkent, számukra eljött az idő, hogy végre válasszanak a berlini hippik és a politikai korrektség helyett osztálypolitikát követelő Sahra Wagenknecht irányvonala között.

Bajorországban a média előzetesen azt jósolta, hogy Laschet rossz teljesítménye 30 százalék alá szoríthatja a nagyon erős CSU-t, ebből azonban jelen állás szerint semmi sem lett. Sőt, a bajor miniszterelnök, Markus Söder pártja viszonylag jó állapotban vészelte át ezt a választást, ahogy végül Laschet sem szenved nagyon megalázó vereséget. A CSU ereje és gyengesége pedig elsősorban a bajor tartományi választásokon, és nem a Bundestag-választásokon mérhető le. Az bajor tartományban a Szabad Választók nevű agrárius-jobboldali párt 6 százalékot ért el, ők valószínűleg többségében ugyancsak ex-CSU szavazók.

A rövid elemzés mellett Martin ezt a képet küldi minden olvasónak, Triesztből:

Karóczkai Balázs

Kelet-Németországban is az SPD kaphatta a legtöbb szavazatot

20:06 Karóczkai Balázs

Mint azzal az Azonnalin többször is foglalkoztunk, Németországban alapvetően van egy nyugat-kelet ellentét, hiszen a korábbi NDK lakói nem minden esetben érzik a saját bőrükön, hogy jobbá vált volna sorsuk Németország egyesülésével.

Így nem meglepő, hogy a szélsőséges pártok leginkább a keletnémet tartományokban szerepelnek jól, ami a mostani választás eredményei alapján is kirajzolódik.

Az Ifratest számai alapján azt látni, hogy ezekben a tartományokban is az SPD nyerte meg a választásokat,

azonban míg országosan mindössze 10,1 százaléknyian voksolhattak az AfD-re, a keletnémet tartományokban már 21 százalékot szerzett a szélsőjobboldali párt.

A legutóbbi választások óta leginkább az SPD tudta bővíteni szavazói számát ezekben a tartományokban: 2017-hez képest 8,4 százalékponttal többen szavazatak Scholzékra, akiket vélhetően részben a szélsőbaloldali Linkétől és a történelme során leggyengébb eredményt elérő CDU-tól vett el az SPD, hiszen míg az előbbi 6,8 százalékponttal, utóbbi 10,3 százalékponttal kapott kevesebbet.

Mindez számokban:

Karóczkai Balázs

Az FDP-nél nagy az öröm, szerintük a centrista pártoknak kéne kormányt alakítani

19:50 Karóczkai Balázs

Megszólaltak a választások előtt királycsináló szerepbe várt FDP-nél is. Annak ellenére, hogy Christian Lindner, a párt elnöke még korábban kizárta, hogy összeállna az SPD-vel és a Zöldekkel – elvégre míg előbbi két párt emelné az adóterheket a középosztály felsőrésze számára, addig az FDP csökkentené számukra –, az első eredmények után arról beszélt,

hogy itt az ideje egy új kezdetnek, és az FDP és a Zöldek jó eredményei azt mutatják, hogy végetért a folytonosság és a „business as usual” időszaka.

Az AfD-re és a Linkére utalva elmondta, hogy a centrista pártok megerősödtek, míg a szélsőségesek csökkentek, amelyek a 2017-es eredményükhöz képest rosszabbul szerepeltek.

Beszédét azzal zárta, hogy a választók döntöttek: a választók a politikai centrumból szeretnének új kormányt, a szavazók ezt kérik a pártoktól.

Korábban helyettese, Wolfgang Kubicki arról beszélt az ARD-nek, hogy az FDP kormányozni szeretne, és ugyan ők a Jamaika-koalíciót preferálnák, de nem zárta ki a közlekedésilámpa-koalíciót sem – a kampány során először.

Karóczkai Balázs

Baerbock: Az országnak megújulásra és klímakormányra van szüksége

19:38 Karóczkai Balázs

Megszóltalt az előzetes számok alapján 14,7 százalékot szerző Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock is. Társelnöktársával, Robert Habeckkel a színpadon először diplomatikusan megköszönte mindenkinek, aki segített a kampányában, szerinte egy olyan kampányt folytattak, amilyet még soha nem láttunk.

Annak ellenére, hogy történelme legjobb eredményét érte el a zöldpárt, arról beszélt, hogy ennél többet akartak, de utalva a plágiumbotrányára és az önéletrajza körüli botrányra, arról beszélt, hogy „a kampány elején elkövetett hibáim” miatt ez nem sikerült. Ugyanakkor ez még nem jelenti a munka végét, hiszen új feladat áll előttük – fogalmazott.

Ezután megismételte korábbi kijelentéseit, miszerint

Németországnak „megújulásra és klímakormányra van szüksége”, és szerinte az eddigi eredmények szerint a németek is így látják.

„Ez a Bundestag-választások eredménye" – zárta beszédét a zöldek kancellárjelöltje.

Tóth Csaba Tibor

Laschet és Scholz is kormányozna

19:16 Tóth Csaba Tibor

Armin Laschet és Olaf Scholz is beszélt híveinek a berlini kampányközpontokban. Miközben mindkét jelölt hangsúlyozta, készek koalíciót alakítani, Scholz azt hangsúlyozta, „felhatalmazást kaptak” a programjuk megvalósítására, és ők az „optimizmus és gyakorlatiasság pártja”.

Laschet szerint saját eredményük „kiábrándító”, és ennél többet vártak.

A további nyilatkozatokhoz mindkét vezető várna a végső eredmények közzétételéig.

(CNN)

Karóczkai Balázs

Újabb számok

19:05 Karóczkai Balázs

18:45-kor újabb adatokat közölt a ZDF, ebben már kicsit pontosabb számok vannak:

  • a szociáldemokrata SPD 25,8 százalékot kaphatott;
  • a konzervatív CDU/CSU pártszövetség 24,2 százalékot;
  • a Zöldek 14,7 százalékot;
  • a libeárlis FDP 11,8 százalékot
  • a szélsőjobboldali AfD 10,1 százalékot
  • míg a szélsőbaloldali Linke 5 százalékot.

Ezek alapján három koalíció képe rajzolódhat ki:

  • a jelenlegi nagykoalíciónak, a CDU/CSU-SDP pártoknak meglenne a többség a Bundestagban, azonban a kancellárjelöltek már korábban kifejtették, hogy ők nem szeretnének együtt kormányozni;
  • az SDP leginkább az ún. lámpa-koalíciót támogatná, azaz az SPD (piros) mellett a liberális FDP (sárga), illetve a Zöldek lennének benne;
  • illetve a 2017-ben végül az FDP által robbantott Jamaika-koalíciónak is meglenne a többségbe, amiben az uniópártok mellett az FDP és a Zöldek lennének benne.
Tóth Csaba Tibor
Tóth Csaba Tibor az Azonnali korábbi újságírója

Történészdiplomával rendelkezik, de 2013 óta főleg blogol, 2015 óta pedig újságcikkeket is ír. Sokszor Európáról és a Közel-Keletről. Az Izrael-párti sajtó kedvenc magyar firkásza. Eléggé baloldali.
Facebook
Twitter

olvass még a szerzőtől
Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali korábbi operatív vezetője

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek