A szélsőjobboldali AfD is rácsatlakozott a németeknél is beindult emlékezetpolitikai vitára: szemeteszsákokkal csomagolták be az egyik berlini Marx-szobrot.

Hiába oszlatta fel magát a német AfD neonáci plattformja, a belső konfliktusok a mérsékeltebbek és radikálisok között nem enyhültek. Jörg Meuthen, a párt társelnöke szerint az lenne a legjobb, ha a két tábor útjai elválnának. Legfőbb gondja neki a neonácikkal az, hogy nem neoliberálisok.

A koronavírus beleszólt a legnagyobb német belpolitikai kérdésbe, Merkel utódlásába. Az elhalasztott kongresszus miatt az új CDU-pártelnökség kezdete már alig egy évre lesz csak a választásoktól. Az egyik esélyes kancellárjelölt épp koronavírusos és karanténban van, a másik viszont tartományi miniszterelnökként a cselekvő politikus képét mutathatja fel.

Miután kiderült, hogy az alkotmányvédelem megfigyelné őket, a radikális párton belül is szélsőségesnek számító Szárny-csoport feloszlott. Nézeteik persze ott maradnak az AfD-ben. Közben a párt népszerűsége tíz százalék alá csökkent.

A jobbikos képviselő Manfred Weberrel együtt megértő a válsághelyzetet látva, a radikális jobboldaliak egyike viszont már köhög is (bár nem koronavírusos szerinte), Traian Băsescu pedig tudja, miként oldja meg Orbán a vírushelyzetet.

A Die Linke politikusa, Bodo Ramelow csak a harmadik kör után lett ismét tartományi miniszterelnök.

Az akciói elnagyoltak, a befejezése bátortalan, így a saját gyártású német Netflix-sorozat, a Wir sind die Welle (A hullám mi vagyunk) újbalos kultsorozat helyett kihagyott ziccer marad. Spoileres kritika.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!