+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. április 2. csütörtök, 15:28
Hiába oszlatta fel magát a német AfD neonáci plattformja, a belső konfliktusok a mérsékeltebbek és radikálisok között nem enyhültek. Jörg Meuthen, a párt társelnöke szerint az lenne a legjobb, ha a két tábor útjai elválnának. Legfőbb gondja neki a neonácikkal az, hogy nem neoliberálisok.

Amint arról az Azonnali is beszámolt: márciusban a német Alkotmányvédelmi Hivatal bejelentette, hogy az AfD szélsőséges platformját, a Szárnyat (Flügelt) szélsőjobboldali, az alkotmányos rendre veszélyes szervezetnek tartja, ezért meg fogja figyelni. Az AfD elnöksége ettől megijedt, és elérte a csoportosulás feloszlását.

 

A Szárny vezére Björn Höcke, az AfD türingiai elnöke, akinek a jelenlegi AfD se elég radikális.

 

Amint Götz Kubitscheknek, egy német fasiszta értelmiséginek, a Szárny szellemi vezetőjének (a Terror Háza egyik korábbi meghívott vendégének) Höcke nyilatkozta: ő egy rendszerellenes pártot szeretne, azaz teljességgel ellenzi azon terveket, hogy az AfD a jövőben koalícióképessé váljék a jobbközép CDU és az jobbliberális FDP irányába.

 

Egy párt, két tábor

 

Amikor az AfD 2013-ban gyakorlatilag liberális értelmiségiek euróellenes pártjaként létrejött, még úgy nézhetett ki: noha a párt jobbra áll a CDU-tól és az FDP-től, idővel akár partnerükké is válhat. Ezt a célt amúgy a párt jelenlegi vezetése, például Alexander Gauland és Alice Weidel frakcióvezetők (akik amúgy maguk is a CDU-ból, illetve az FDP-ből jöttek az AfD-be) vagy a berlini elnök, Georg Pazderski, ma is követi.

 

Sajátos persze, hogy a jobboldali együttműködésig eddig az AfD egyedül éppen Höcke szűkebb pátriájában, Türingiában jutott,

 

ahol az év elején – pár napraAfD-s szavazatokkal lett egy FDP-s politikus tartományi miniszterelnök. Höcke azonban nem tekinti magát polgári politikusnak (ellentétben Gaulandékkal, akik szerint meg éppen az AfD lenne az a polgári párt, ami még a 1990-es évekig a CDU volt), hanem nemzeti és szociális rendszerellenzékiséget akar.

 

A két tábor többször egymásnak feszült, még a korábbi pártelnök, Frauke Petry kezdeményezte Höcke kizárását, mára azonban Petry már nincs az AfD-ben, míg Höcke igen. Gaulandék annyit tudtak eddig elérni, hogy az országos vezetői posztokat nem engedik át höckistának, de főleg a keletnémet tartományokban a Szárny (hiába oszlott fel) uralja a pártszervezeteket.

 

A vita a két tábor között nem is a radikalizmust, hanem sokszor a gazdaság- és szociálpolitikát érinti. Más kérdésekben (idegenellenesség, EU- és euróellenesség, konzervatív családpolitika, stb.) egyetértenek, de Gaulandék az AfD-t alapvetően a jobbkeresetű, polgári rétegek pártjává akarják tenni – ennek megfelelően neoliberális programot kínálnának –, míg

 

Höckéék a nemzeti szocializmusból a második szót is komolyan vennék, és baloldali gazdaságpolitikai javaslatokkal inkább az alsó osztályokhoz szólnának.

 

Az AfD vezetősége attól tart, hogy Höckéék radikalizmusa – amely immáron hivatalosan is a német alkotmányra veszélyesnek számít –, illetve baloldali gazdaságpolitikája elijesztheti azon polgári szavazókat, akik amúgy hajlandóak lennének már az AfD-re szavazni, ha nem lennének ott neonácik (a maguk radikalizmusával és szociális beállítottságával).

 

A párt társelnöke két AfD-t lát már

 

Jörg Meuthen most elég nagy követ dobott a megnyugodni a látszó vízbe, amikor a szélsőjobboldali magazinnak, a Tichy´s Einblicknek azt mondta: az AfD-nek szakadnia kéne egy polgári és egy szélsőséges pártra. Meuthen

 

főleg a gazdasági kérdéseket említi, ahol a korábbi Szárnynak és a párt többi részének „erősen eltérő véleménye” van.

 

És szerinte most, amikor fel kell készülni egy gazdasági válságra, nem lenne jó, ha az AfD nem liberális válaszokat adna. Márpedig Höckéék ellenzik a neoliberalizmust.

 

Meuthen szerint az, hogy a neonácik még mindig köztük vannak, „a polgári táborban számos szavazatot visz el tőlünk”. Szerinte

 

„az ordoliberális (neoliberális – szerk.) nézetek az AfD polgári konzervatív részének még jobb eredményeket hoznának”.

 

Meuthen tehát a neonácik jelenlétével magyarázza, hogy az AfD megrekedt (sőt, a legfrissebb felmérések szerint csökkenésnek indult), és nem tudta mondjuk az olasz Lega sikerét – gyakorlatilag az ottani jobboldal átvételét – leutánozni. Szerinte egy Höcke nélküli AfD valódi alternatíva lenne számos CDU- és FDP-szavazó számára.

 

Már Jürgern Elsässer, a kommunista Neues Deutschland napilap egykori publicistája, aki mára az AfD-közeli Compact havilapot szerkeszti, is felvetette korábban, hogy célszerű lenne az AfD-t egy nyugati, polgáribb és egy keleti, vadabb pártra ketté választani (ezt ő úgy fogalmazta meg, hogy „a keleti AfD-nek meg kell szabadulnia a nyugatitól”).

 

A kettéválasztást Meuthen se veti el, de szerinte a frontvonal ma már nem a keletiek és nyugatiak között húzódik, mindkét országrészben lenne esélye egy mérsékeltebb és egy kifejezetten neonáci pártnak. Meuthen szerint

 

a neonácik keleten sikeresen tudnák a szociális demagógiát alkalmazni, és ezzel a Die Linke szavazói között halászni, míg ők a CDU-t és az FDP-t tudnák olvasztani.

 

Meuthen annyira nyíltan beszél a kettészakadás lehetőségéről, hogy felmerülhet persze: valójában itt nem az AfD tényleges megtisztítása, hanem a rendszerellenzékiség kiszervezése (de ezáltali fenntartása) a cél. Mindazonáltal Meuthen szerint év végéig meg kell ebben a kérdésben születnie a döntésnek, azaz hogy nem inkább két AfD-nek lenne-e több esélye.

 

A nemzeti liberalizmus és a nemzeti szocializmus nem zárja ki egymást

 

Az is lehet persze, hogy Meuthen önálló akciójáról van csak szó, ugyanis majdnem az interjúval együtt jelent meg egy felhívás, amit Gauland és Weidel, valamint a másik társelnök, a keletnémet Tino Chrupalla tett közzé, ebben

 

a felső vezetés az egység és az eddigi „szabadelvű-szociális irány” folytatása mellett áll ki.

 

A „szabadelvű-szociális“ irány egyértelműen a két tábor – a neoliberális és a neonáci – összebékítéséről szól. Amúgy ez nem elképzelhetetlen, mert a két másik németnyelvű ország szélsőjobboldali pártjaiban, az osztrák Szabadságpártban (FPÖ) és a svájci Néppártban (SVP) egyaránt jelen van a nemzeti liberális és a nemzeti szocialista hagyomány.

 

NYITÓKÉP: Jörg Meuthen / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás