+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter & Bukovics Martin
2020. március 22. vasárnap, 17:17
A koronavírus beleszólt a legnagyobb német belpolitikai kérdésbe, Merkel utódlásába. Az elhalasztott kongresszus miatt az új CDU-pártelnökség kezdete már alig egy évre lesz csak a választásoktól. Az egyik esélyes kancellárjelölt épp koronavírusos és karanténban van, a másik viszont tartományi miniszterelnökként a cselekvő politikus képét mutathatja fel.

Miközben az európai országok közül jelen állás szerint Németország is birkózik a koronavírussal, a nagypolitika azért ott sem állt le. Az Angela Merkel utódlásáért folytatott küzdelem tovább folytatódik:

 

aki ugyanis a Kereszténydemokrata Unió (CDU) következő elnöke lesz, nagy valószínűséggel Németországot is vezetni fogja majd 2021 után,

 

azaz Merkel távozását követően, így a tét óriási.

 

A kancellár eredetileg a hozzá hasonlóan mérsékelt jobboldali, a CDU-t középen látni akaró Annegret Kramp-Karrenbauer korábbi Saar-vidéki tartományi miniszterelnököt nézte ki utódjának, és választatta meg a CDU élére, ám a politikusnő pár héttel ezelőtt lemondott erről a pozícióról, miután magának Merkelnek kellett odaszólnia a türingiai CDU-nak: nincsen rendben, hogy együtt szavaztak az AfD-sekkel arra, hogy azon liberális kispárt FDP adja a tartományi miniszterelnöki posztot, amelyről a tavaly őszi választást követően napokig nem lehetett tudni, hogy egyáltalán kapott-e annyi voksot, hogy bekerülhessen az erfurti parlamentbe.

 

Kik a jelöltek?

 

A CDU élére most három esélyes jelölt is van, és ezen túl az is közös bennük, hogy mindhárman a legnépesebb tartomány, a nyugatnémet Észak-Rajna-Vesztfália szülöttei.

 

+ Friedrich Merz, a CDU korábbi nagy reménysége, akit a kétezres évek elején a politikából örök riválisa, Angela Merkel személyesen űzött el, majd üzletemberként óriási vagyont hamozott fel, hogy aztán szinte azonnal bejelentse a politikába való visszatérését, miután Merkel közölte: nem kíván újrázni 2021-ben. Merz a német gazdasági lobbi szószólója kritikusai szerint, támogatói szerint viszont egy bátor jobboldali hang. 

 

+ Armin Laschet, aki 2017 óta a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke. Hívő katolikusként egy társadalompolitikailag liberális, gazdaságilag szociális kereszténydemokratáciát hirdet, ami a baloldalon is többek számára elfogadható. A CDU-t belülről ismerők szerint Laschet befolyása akkora a pártban, hogy ha Laschet maga végül nem is vállalná a kancellárjelöltséget, a kancellárjelölt az lesz, akit ő is akar. Jelöltségét erősíti, hogy Jens Spahn, a nyíltan meleg egészségügyi miniszter, aki 2018 decemberében már elindult elnökjelöltként, szintén mellette lépett fel.

 

+ Norbert Röttgen, aki 2009-2012 között Merkel környezetvédelmi minisztere volt. Miután 2012-ben a párt történetének egyik legrosszabb eredményét produkálta az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választáson, Merkel kirúgta a kormányából. Megrögzött EU-, NATO- és nyílttársadalom-párti politikus, aki a klímapolitikát az EU fő témájává tenné.

 

Már április 25-én dönthetett volna arról a CDU, hogy ki lesz közülük Annegret Kramp-Karrenbauer utódja,

 

a koronavírus azonban közbeszólt: a rendkívüli berlini kongresszust lefújták, és egyelőre nincs másik időpont kijelölve.

 

Decemberben mondjuk elvileg is lenne egy rendes kongresszus, ahol más tisztségekről is szavaznak – nem kizárt, hogy egészen addig húzódik a bizonytalanság.

 

Elmondhatjuk tehát, hogy a koronavírus mindenképpen ki fog hatni a CDU elnökválasztására. Egyrészről most olyan elnököt választanak, aki gyakorlatilag kancellárjelöltként áll azonnal fel. Itt Merz és Laschet még egyaránt esélyes, Röttgen már kevésbé.

 

Másrészről viszont a koronavírus utáni bizonytalanságban Laschet a meglévő hatalmi pozíciója, valamint egyébkénti politikai stílusa miatt integratívabbnak tűnhet, mint az a Merz, akinek igazából annyi a programja, hogy ő visszarántja a CDU-t oda, amikor még nem Merkel volt a pártelnök: azaz egy nyugatnémet, katolikus férfiklubba. Csak ehhez a CDU-nak legfeljebb az FDP-vel és az AfD-vel együtt lenne meg a többsége – ám az AfD-vel való összefogást még Merz is (legalábbis jelenleg még) kizárja, a bajor unióprt CSU hibásnak tartja, a Laschet-féle mérsékelt szárny pedig nem is engedné.

 

Aki pártelnök lesz, annak kancellárjelöltté is kell válnia

 

Az elhalasztott (esetleg csak decemberben megtartandó) elnökválasztás azt is jelenti, hogy az új elnöki ciklus kezdete

 

még közelebb lesz a 2021-es szeptemberi parlamenti választáshoz, azaz a párt egyre kevésbé engedheti meg magának, hogy csak pártelnököt válasszon.

 

Mivel a kongresszusra nyáron vagy inkább utána kerülhet sor, gyakorlatilag egy évre lesznek csak a választástól, ilyen helyzetben pedig lehetetlen nem kijelölni egyben a kancellárjelöltet is, aki – hacsak Markus Söder CSU-elnök Bajorországból nem akar mégis beleszólni a meccsbe – az lesz, aki a CDU elnökségét is megszerzi. Amikor AKK-t 2018 decemberében pártelnökké választották, még maga is világossá tette, hogy a kancellárjelöltség kérdése nyitott.

 

Most már se Laschet, se Merz, se Röttgen nem mondhat ilyet. Ez pedig a meccset még inkább egy Laschet-Merz-versenyre szűkíti. Röttgent akár pártelnökként még sokan el is tudnák képzelni, de a jobbközép, atlantista külpolitikus nem az a személy, akivel a CDU a 2021-es kampányba akar menni – már csak azért sem, mert 2012-ben már bukott ő egyet Észak-Rajna-Vesztfáliában.

 

Merz tényleg hitelesebben akarná meghaladni Merkelt, de ez ma már nem elég

 

A győzelem illata leginkább Laschetet lengi be, elvégre Merz hiába sikeres üzletember, azaz a győztes férfi imidzsét ápolja, a politikában eddig csak bukások jellemzik – Merkellel szemben eddig minden meccsben alulmaradt, 2006-ban ezért is fordított hátat a politikának.

 

Aki most őt akarja mégis, az persze egyben bosszút is akar Merkellel szemben. Merz mellett jelenleg az szól, hogy róla tényleg elhiszik majd a szavazók, ha a kampányban esetleg elhatárolódik Merkeltől, mert az ehhez szükséges személyes ellenszenv őbenne őszintén megvan. Csak éppen nem biztos, hogy a CDU sikerének az az egyetlen titka, hogy egy olyan jelöltet talál, aki Merkel-ellenességben az AfD-sek előtt majd szerezhet jó pontokat, de középről nem tud megszólítani sokakat.

 

Maga Markus Söder CSU-elnök, bajor miniszterelnök mondta ki az ítéletet Merzről: az AfD-szavazók nem lehetnek a CDU fókuszában, nem lehet és nem is kell őket visszahozni (már csak azért sem, mert számos AfD-szavazó korábban nem ikszelt senkire), azaz

 

Merz azon stratégiája, hogy az AfD-nek tetszelegjen, még a CSU szerint sem járható.

 

Másrészről megint el kell mondani: ha 2021-ben lesz a CDU-val szemben egy komolyan vehető, zöld vagy szocdem kancellárjelölt, akkor annak mindenképp oda kell Merz orra dörgölnie kudarcos politikai pályafutását és azt, hogy csupán a személyes bosszú vezette vissza a posztmerkeli CDU-ba.

 

Éppen ezért Laschet mellett szól az, hogy ő egy győztes tartományi miniszterelnökként, a háta mögött egy színtiszta jobboldali, azaz CDU-FDP-koalícióval, de mégsem Merkel ellenében tud fellépni. Ha ezzel nem is fog sok AfD-st megszólítani, ő tudja leginkább azt a merkeli irányt vinni, hogy a CDU – még ha csökkenő eredménnyel is – megkerülhetetlen vezető és centrális erőként marad meg, amely 2021 után legfeljebb a Zöldekre cseréli a szocdemeket a 21. század új nagykoalíciójában.

 

Mert hiába kormányoz Düsseldorfban Laschet a jobboldali liberálisokkal együtt, egyrészről egy CDU/CSU-FDP-kormánynak nem lesz többsége Berlinben 2021-ben sem, másrészről Laschet éppen azon szociális kereszténydemokráciát képviseli, amely nyitott a Zöldek felé is. Míg Merz életidegenül hatna egy konzervatív-zöld-kormány élén – arról nem is beszélve, hogy a Zöldek se szívesen állnának be mögé –, a liberálisokkal meg neki se lenne többsége,

 

Laschet számára majdnem a természetéhez és politikai nézeteihez leginkább illő felállás lenne a Zöldekkel való együttműködés, azaz egy egyértelműen centrista (jobbra záródó) kormány.

 

A stabilitás és a centrum felértékelődik, ez szintén Laschetnek kedvez

 

A koronavírus azonban nemcsak abban a tekintetben szól közbe, hogy el kell halasztani a pártelnökválasztást, és így az új pártelnök még inkább már kancellárjelöltként kerül egyre közelebb a választási évhez, de abban az értelemben is, hogy a koronavírus-válság esetleg éppen a középen álló, józan, nyugodt politikának kedvezhet.

 

Egyrészről – amint a Politico is arra rámutatott – a koronavírus okozta válság akár a populizmus visszaesését is hozhatja: valamennyi európai szélsőjobboldali párton látható, hogy a jelenlegi válságot, mivel valós ügy, nem tudja úgy a maga hasznára fordítani, instrumentalizálni, mint a jórészt virtuális menekültválságot. Másrészről éppen a társadalmi bizonytalanság és a gazdasági problémák közepette, amelyek Németországra is a járvány lecsengése után várnak,

 

nem biztos, hogy Merz retorikai rendszerellenessége és brutális neoliberalizmusa lesz a szavazók által leginkább keresett út.

 

Laschet jelenleg a legnépesebb német tartomány miniszterelnökeként ténylegesen is részt tud és fog venni a válságkezelésben, miközben Merz egyelőre karanténban van, mert a koronavírust maga is elkapta. De értelemszerűen amikor meggyógyul, akkor se tudja felvenni a versenyt hitelességben és cselekvőképességben egy regnáló miniszterelnökkel.

 

A közvélemény-kutatások és belső pártfelmérések egyébként szintén azt mutatják, hogy a CDU-elnökség Merz és Laschet dőlhet el, ám ennél is izgalmasabb az a kutatás, amit a Bild végeztetett el: ők arra keresték a választ, kinek a kancellárjelöltségével érné el a CDU/CSU a legjobb választási eredményt 2021-ben. Óriási meglepetésre a legjobb eredményt Markus Söder CSU-elnök hozná, őt Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen követi a sorban. Bajor jelölttel azonban sosem sikerült nyernie eddig szövetségi szinten az uniópártoknak: ki tudja, lehet, Södernek sikerül majd az, ami sem Franz Josef Straussnak, sem Edmund Stoibernek nem jött össze.

 

NYITÓKÉP: Friedrich Merz (karanténban), Armin Laschet, Norbert Röttgen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás