Feloszlott az AfD neonáci platformja, csökken a párt népszerűsége

Miután kiderült, hogy az alkotmányvédelem megfigyelné őket, a radikális párton belül is szélsőségesnek számító Szárny-csoport feloszlott. Nézeteik persze ott maradnak az AfD-ben. Közben a párt népszerűsége tíz százalék alá csökkent.

Az AfD megalakulása óta folyamatosan sodródik jobbra, így lett az egykoron csupán euróellenes agendával alakult „professzorpártból” – az alapító elnök, Bernd Lucke botrányos, szó szerinti elzavarásával – egy szélsőjobboldali erő, amelynek egyes követelései túlmutatnak a jelenlegi németországi alkotmányos kereteken. Különösen

főleg a keletnémet pártszervezeteket uralják. Vezérük az a Björn Höcke, aki tavaly húsz százalék felé repítette Türingiában az AfD-t.

A Szárny főleg a tagság körében erős, a pártvezetés még ellenáll: a párt két társelnöke, valamint frakcióvezetői is Höckéékkel szemben határozzák meg magukat. Höckével szemben 2017-ben maga az AfD kezdeményezett kizárási eljárást, ugyanis

Amikor pedig a ZDF köztelevízió munkatársa párhuzamosan Höcke- és Hitler-idézeteket olvasott fel AfD-s parlamenti képviselőknek, maguk is elismerték: nem éreztek különbségeket a szövegek között. A pártból való kizárás azonban nem történt végül meg, 2018-ban Höcke mellett döntött a többség, ami azzal is összefügg, hogy már akkor is sokan pártszakadástól tartottak – valamint Höcke és a Szárny pozíciót erősítik a jó keletnémet eredmények. A Höcke-kritikus pártvezetés ugyanis főleg nyugatnémetekből áll.

Höcke és a Szárny több politikusának megnyilvánulása miatt felvetették többen is, hogy az alkotmányvédelemnek meg kéne figyelnie a pártot. Ezt Hans-Georg Maaßen, a szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mára lemondott vezetője sikeresen hiúsította meg. Maaßen kapcsán azonban már hivatali ideje alatt is felmerült, hogy elfogult az AfD irányában: 2015-ben például titokban adott az akkori – ám azóta a pártból szintén kiutált – AfD-társelnök Frauke Petry-nek tanácsokat, hogyan kerülheti el a párt a megfigyelést (például Maaßen is Höckéék visszaszorítását javasolta).

Miután Maaßen 2018 őszén kétségbevonta, hogy Chemnitzben azon év augusztusában a széljobb hajtóvadászatot folytatott volna külföldiek ellen, egyre nyilvánvalóbbá vált a jogász elfogultsága, így végül mennie kellett. Maaßen ma a CDU jobbszélét jelentő, ám a megtévesztő neve ellenére sem a párt részét képező, tartalmában inkább az AfD-hez közelibb Értékunióban (WerteUnion) politizál, és egy AfD-közeli ügyvédi irodának dolgozik.

Maaßen távozásával azonban újra esélyt kapott az AfD megfigyelése. Ez nem lenne szokatlan egy parlamenti párt esetében sem, elvégre

ügynökeiket be is építik a pártba. Az AfD kapcsán azonban a mai napig vita, hogy a párt jobboldalinak vagy szélsőjobboldalinak tekinthető-e, főleg Alexander Gauland, a párt frakcióvezetője képviseli nagyon azt a nézetet, hogy az AfD polgári erőként a CDU/CSU-val és az FDP-vel lenne egy oldalon. (Sajátos, hogy ez az egyoldaliság először éppen Höcke szűkebb pátriájában, Türingiában mutatkozott meg, amikor az AfD és a CDU szavazataival lehetett pár napra liberális kormányfője a keletnémet tartománynak; ebből akkor nagy botrány is lett, hogy az FDP-s politikus vissza is adta a kormányfői megbízatást.)

A szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a múlt héten bejelentette:

ezzel eldőlt: a több, mint hétezer taggal rendelkező AfD-s belső platformot meg fogják figyelni.

Mindez az AfD-t, amely igyekszik magát főleg a nyugatnémet területeken polgári erőként eladni, kellemetlenül érintette, mert attól tartanak: a megfigyelés hírére tényleg otthagyhatják a pártot azon elégedetlen CDU-sok, akik esetleg Merkel elleni tiltakozásból most AfD-t ikszelnek, de eszük ágában nem lenne egy alkotmányellenes politikát támogatniuk.

Az persze, hogy nem az egész párt megfigyelésére kerül sor – amint a Die Linkénél történik –, még így is részbeni siker, de azért az AfD elnöksége a döntést a Szárnnyal szembeni fellépésre használta fel. Az elnöksége a héten ugyanis úgy döntött: a Szárny áprilisig oszlassa fel magát. Ez azonban csak kérés volt, mert egy nyílt felszólítás hadüzenetként lenne értelmezhető, ami a párt szakadását is eredményezhetné.

Björn Höcke azonban nem várta ki az áprilist, szombaton adott egy interjút az újjobbboldali Sezession portálnak, ahol

Az interjút amúgy azon fasiszta Götz Kubitschek készítette, akit 2017-ben Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója egy budapesti konferenciára hívott el. Kubitschekről az AfD alapító-elnöke, Bernd Lucke tavaly megjelent könyvében azt írta, keletnémetországi lovardájából egyfajta Voldemortként irányítja a háttérből az embereivel a szélsőjobboldali pártot, és többek közt Höcke is az ő bábja.

Höcke az interjúban elmondja: a Szárnya célja kezdettől az volt, hogy „megakadályozza az AfD betagozódását a rendszerbe”. Ezzel viszont maga ismeri el: nem csupán ellenzéki, hanem rendszerellenes erőként tekint magára, ami azonban ellenkezik azon AfD-s körök véleményével – például a berlini AfD-elnök Georg Pazderskiével –, akik az AfD-t hosszú távon egy kormányozni akaró, a jobboldallal kormányképes párttá tennék.

Höcke egy korábbi fellépésén a saját pártelitjével szemben is élesen fogalmazott, amikor azt mondta:

Németül megnyilatkozása azért is sikerült különösen ízléstelenre, mert a kiizadni („ausschwitzen“) ige Auschwitzra hajaz, így Höcke szájából a kiizzadós (de egyben auschwitzolósnak is érthető) fenyegetés még erősebbnek hat.

Azzal azonban, hogy a Szárny most hivatalosan feloszlik, az alkotmányvédelmi megfigyelés elvileg okafogyottá válik. Szakértők azonban arra mutatnak rá, hogy pusztán

(vagy annak egyes részeiben), elvégre kizárásokra, kilépésekre nem került sor, Höcke pedig az egyik legsikeresebb tartományi szervezet vezetőjeként továbbra is meghatározó figura marad a párton belül.

Eközben kijöttek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok, amelyek már a koronavírus idején készültek. Látható, hogy egész Európában a szélsőjobboldal nem tudja a maga hasznára fordítani a mostani tényleges veszélyt.

A válság jelentősen megerősítette a CDU/CSU-t, amely gyakorlatilag már ismét eléri a 2017-ben kapott 32 százalékot. A Zöldek továbbra is húsz százalékkal a másodikak, de ők is lejtmenetben vannak, pár hónapja még többet mértek nekik.

NYITÓKÉP: Björn Höcke a Flügel egyik rendezvényén / Facebook