Minél rosszabbul szerepelnek a Zöldek, annál valószínűbb, hogy nem kereszténydemokrata lesz az új német kancellár

Szerző: Techet Péter
2021.08.16. 16:43

Kevesebb, mint másfél hónappal a német választások előtt nagy léptekkel jönnek fel az eddig harmadik helyezett szociáldemokraták. A németek az ő jelöltjüket tartják a legalkalmasabbnak a kancellári posztra. Nagyon úgy néz ki: Berlinben a CDU/CSU kihagyásával csak akkor alakulhat kormány, ha a Zöldek helyett a szociáldemokraták futnak be a második helyre – és erre egyre több esélyük van.

Minél rosszabbul szerepelnek a Zöldek, annál valószínűbb, hogy nem kereszténydemokrata lesz az új német kancellár

A szeptember végi németországi választásokig kevesebb, mint másfél hónap van hátra. A kampány csak most kezd beindulni, plakátokkal azonban még kevéssé találkozni. A felmérések szerint egyre szorosabb verseny várható: miközben a keresztény uniópártok (CDU/CSU) és a Zöldek folyamatosan veszítenek a népszerűségükből, a korábban még teljesen versenyen kívül gondolt szociáldemokraták jönnek fel. A legfrissebb (szombati) felmérésben

a szociáldemokraták már le is előzték a Zöldeket.

Az SPD 20 százalékra jött fel, míg a Zöldek 18 százalékra estek vissza. De a CDU/CSU is már csak öt százalékponttal – összesen 25 százalékos népszerűséggel – áll a két balközép párt előtt.

Zuhanó Zöldek, erősödő szocdemek

Az SPD még márciusban 13 százalékon állt – azaz jó tíz százalékponttal maradt le mind jobboldali, mind zöld kihívóitól. A pártnak azonban láthatóan jót tett, hogy kancellárjelöltjük, Olaf Scholz, jelenlegi alkancellár-pénzügyminiszter mostanra a legnépszerűbb jelölt lett. A legfrissebb felmérés szerint

a németek 44 százaléka a szocdem Scholzot látná legszívesebben a kancellári székben. Két kihívója jelentősen le van maradva: a kereszténydemokrata Armin Laschetben csak a németek 21 százaléka, míg a zöld Annalena Baerbockban csak 16 százaléka bízik.

Ami azt is jelenti, hogy e két jelöltet még saját pártjaik hívei se támogatják egy emberként.

A Zöldek zuhanását két tényező magyarázhatja. Egyrészről Baerbock nem tudott dinamikus kampányt folytatni, ehelyett az elmúlt hónapokban – amint arról az Azonnali is beszámolt – különféle kisebb botrányok miatt – diplomája, állítólag plagizált könyve vagy egy nem bejelentett fizetéskiegészítés okán – kellett magyarázkodnia. Másrészről

a Zöldek programja, főleg annak környezetvédelmi és közlekedéspolitikai részei egyre több polgári szavazót is elriaszthatnak,

elvégre a párt jelentősen visszaszorítaná az autóforgalmat, akár be is tiltaná a belföldi légiközlekedést, és közben energiapolitikai javaslatai minden bizonnyal a nyugat-európai összehasonlításban már most is magas németországi energiaárak növekedéséhez vezethetnek. Annak esélye, hogy szeptembertől egy zöld kancellár állna Németország élén, egyre távolabb kerül.

A német zöldeknek kancellári posztra leginkább csak akkor lenne esélyük, ha a párt első helyre fut be, ekkor ugyanis megpróbálkozhatnának vagy a CDU/CSU-val összehozni egy új nagykoalíciót, vagy pedig a szociáldemokratákkal és a polgári liberális FDP-vel egy CDU/CSU nélküli kormányt. Az utóbbi felállást a pártok színei (zöld, piros, sárga) alapján közlekedésilámpa-koalíciónak nevezik, és mivel az FDP is folyamatosan erősödik, akár még többsége is lehet: a három párt együtt jelenleg éppen 50 százalékon áll.

Ha a szocdemek másodikak, lehetséges a CDU/CSU nélkül is kormány

A zöld kancellár vezette balközép-liberális kormány ellen azonban nemcsak az szól, hogy a Zöldek minden bizonnyal nem fognak az első helyre befutni – azaz első körben bizonyosan a CDU/CSU kaphat kormányalakítási felkérést –, de az is, hogy az FDP nem szívesen segítene hatalomra egy zöld politikust, elvégre a két párt különösen környezetvédelmi és közlekedéspolitikai kérdésekben fényévekre van egymástól.

Azaz ha az eddigi tendencia érvényesül, és a CDU/CSU mögött a Zöldek lesznek a másodikak, a kereszténydemokrata Laschet lehetne a kancellár – vélhetően megpróbálva azt a felállást, ami 2017-ben nem jött össze: azaz a CDU/CSU, Zöldek és liberálisok közötti koalíciót. Ezt pedig – szintén a pártok színei miatt – Jamaika-koalíciónak hívják.

Azt, hogy a CDU 16 év után elveszíthesse a kancellári posztot, csak az segítheti, ha az SPD fut be a második helyre. Olaf Scholz-cal ugyanis már hamarabb tudnák a liberálisok elképzelni az együttműködést.

Noha a két párt gazdaság- és adópolitikában más nézeteket vall, Scholz nem akarna olyan radikális zöld fordulatot, mint a Zöldek, akiknek számos terve éppen a szociáldemokrata bázisra, azaz az alsó középosztályra róna anyagi terheket.

Olaf Scholz folyamatosan erősödik. Míg pár hónapja teljesen irreálisnak tünt még a kancellárjelöltsége is, mostanra komolyan kell számolni vele: személyében már eleve ő a legnépszerűbb, az SPD-t pedig szeptember végéig folyamatosan felhúzhatja. A Zöldeknél kevéssé látszik, hogy mi lehetne az a fordulat, ami miatt ismét lendületet kaphatna Baerbock kancellárjelöltsége.

A verseny a két balközép párt között nem csupán arról szól, hogy ki is lesz a második, de nagyon úgy néz ki:

minél jobban szerepelnek a Zöldek, annál valószínűbb egy kereszténydemokrata kancellárság.

Csak ha a szociáldemokraták futnak be a második helyre, nyílhat meg az esélye egy CDU/CSU nélküli kormánynak. Ennek oka pedig maga a liberális FDP. A párt a maga 12-13 százalékával igazi királycsináló szerepbe kerülhet – gyakorlatilag az ő döntésétől függhet majd, hogy közlekedésilámpa- vagy Jamaika-koalíció lesz-e Berlinben.

A liberálisok dönthetik el, ki lesz a kancellár

Egy zöld kancellárt azonban az FDP bizonyosan nem akarna hatalomra segíteni, azaz ha a szociáldemokraták csak harmadikak maradnak, akkor a liberálisok a CDU/CSU vezette Jamaika-koalíció mellett dönthetnek.

A helyzetet az tenné nyíltabbá, ha a szociáldemokraták futnak be a második helyre (leelőzve a Zöldeket). Az SPD jobbszárnyáról érkező Scholz-cal ugyanis a liberálisok már szót értenének, ráadásul az SPD és az FDP – ugyan más okokból és indokokkal – mérsékelni, kiherélni tudná a Zöldek számos radikális környezet- és energiapolitikai javaslatát. Miközben az FDP a gazdaság és a felső polgárság érdekében, az SPD az alsó középosztály miatt utasít el számos zöld ötletet. Az SPD például egyáltalán nem olyan autóellenes, mint az ökopárt.

Ezt a lehetőséget maga Scholz is érzi, aki nemcsak azt hangsúlyozza, hogy az SPD második helyről is tud kancellárt adni, de azt is, hogy a szociálliberális hagyomány fontos eleme a német politikának. Az FDP – amely a második világháború után számos nácival kiegészülve a nemzeti liberálisok és balliberálisok egyesülésével jött létre – 1969 és 1982 között valóban lehetővé tette az addigi CDU/CSU-uralom végét és a szociáldemokrata kancellárokat (Willy Brandtot, majd Helmut Schmidtet) támogatta.

Christian Lindner liberális pártja lehet a királycsináló. Mivel egy zöld kancellárt a párt nem szívesen támogatna, az FDP akkor tudna csak a CDU/CSU ellen dönteni, ha a második helyre a szociáldemokraták jönnek fel. Az FDP ezúttal tényleg kormányzásra készül, ezt mutatja jelszava is: Soha nem volt ennyi tennivaló.

Christian Lindner liberális pártja lehet a királycsináló. Mivel egy zöld kancellárt a párt nem szívesen támogatna, az FDP akkor tudna csak a CDU/CSU ellen dönteni, ha a második helyre a szociáldemokraták jönnek fel. Az FDP ezúttal tényleg kormányzásra készül, ezt mutatja jelszava is: Soha nem volt ennyi tennivaló.

Fotó: Christian Lindner / Facebook

Az FDP azonban 1982 óta elkötelezte magát a jobboldal mellett, azóta (Helmut Kohl mellett 1982 és 1998 között, majd Angela Merkel mellett 2009 és 2013 között) csak jobboldali szövetségi kormányokban vett részt. Az FDP azonban maga sem érdekelt abban, hogy teljesen lekösse magát a jobboldalon. 2013-ban a párt jelenlegi elnöke, Christian Lindner nemet is mondott arra, hogy összeálljon a CDU/CSU-val (igaz, ez akkor inkább Lindner Merkellel szembeni fenntartásaira volt visszavezethető). De most is nyitva hagyja a koalíciós lehetőségeket, nem jelentette ki sehol sem, hogy a CDU/CSU-val való kormány lenne a prioritás. Már csak azért sem, mert egy tisztán jobboldali kormánynak eleve nem is lenne többsége.

Az FDP mozgásterét tehát a Zöldek szereplése határozza meg, másrészről maga az FDP is elősegítheti, hogy lehető legkevesebb zöld programpont jelenjék meg egy új kormányban. Nem kizárt, hogy

az FDP sokkal több engedményt tudna elérni, ha nem a CDU/CSU-val és Zöldekkel alkot egy Jamaika-koalíciót, hanem odaáll az esetleg második helyezett Scholz mellé – mondjuk azzal a feltételellel, hogy a Zöldeket közösen szorítsák le.

Az FDP azért is várhatna el éppen egy szociáldemokrata kancellártól sokkal több engedményt, mert Scholz csak az FDP-vel tudna kancellár lenni, azaz több engedményre lehetne hajlandó. Az FDP persze attól tarthat, hogy a két balközép párt mellett elhalványulna a neoliberalizmusa.

Mindazonáltal árulkodó jel, hogy az FDP kampányát szerdán éppen azon Freiburgban kezdi el, amely a párt történetében azért fontos város, mert éppen 50 évvel ezelőtt ott fogadták el a párt szociálliberális fordulatát lehetővé tevő programot. Lindner maga is beszélni fog szerdán a dél-badeni városban, és az FDP már előzetesen az 1971-es szociálliberális irány fontosságát hangsúlyozza – ami másképp, mint az SPD felé tett gesztusként, nem értékelhető.

Lindner azonban a hétvégén azt mondta: nem tud elképzelni egy közlekedésilámpa-kormányt. Azaz nem akarna két balközép párttal egy kormányban lenni.

Ezzel szemben viszont azt már el tudja képzelni, hogy a CDU/CSU vezetése alatt az FDP vagy a Zöldekkel, vagy a szociáldemokratákkal közös kormányt alakítson – elvégre egy ilyen felállásban már a jobbközép lenne a kormányban többségben. Az FDP szociálliberális fordulata tehát lehet, hogy olyan rövid lesz, mint az idén ünnepelt freiburgi program. Az 1971-es szociálliberális programot ugyanis 1977-ben már le is váltotta a sokkal neoliberálisabb kieli program. Lindner persze nem zárta most se ki a közlekedésilámpa-koalíciót. Hétvégi, kissé elhatárolódó nyilatkozata értékelhető úgy is, hogy a párt inkább jobboldali bázisát nem akarja megijeszteni egy szocdem kancellár lehetőségével, ebben az esetben ugyanis sok FDP-s átszavazhatna a CDU/CSU-ra.

NYITÓKÉP: Olaf Scholz az SPD-párttagkönyvével / Olaf Scholz, Facebook

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek