Christine Lambrecht német védelmi miniszter a hadsereg helikopterén vitte a fiát egy kis pihenésre, ez csak az adott pillanatban tűnt jó ötletnek.

Vasárnap tartottak választást a Saar-vidéken, ahol a 22 éve hatalomban lévő CDU hatalmas vereséget szenvedett, míg az SPD magabiztos győzelmet aratott.

Az oroszbarát egykori német kancellárra nagyon ráégtek orosz kapcsolatai, és már több helyről is követelik, mondjon le üzleti érdekeltségeiről.

Nemcsak a koronavírus fertőzöttek száma dönt rekordot Csehországban, hanem a képviselőházi obstrukció is. Mutatjuk mi történt az elmúlt 35 órában, amíg sikerült átverni az alsóházon a törvénytervezetet. Marad a szükségállapot, azonban 2022 február 9-től enyhítenek a csehek.

A szeptember 26-i választások után nem hiába ígérte a győztes SPD kancellárjelöltje, Olaf Scholz, hogy karácsonyig megalakul az új német kormány, december 8-án ceremoniális keretek között meg is szavazza a Bundestag az új SPD-FDP-Zöldek-kormányt. De mi várható tőlük? Mik a főbb céljaik és terveik? És mit jelent a közlekedésilámpa-koalíció Németországra nézve? Utánajártunk!

A december 6-i héten megalakulhat Olaf Scholz vezetésével a szocdem-zöld-szabaddemokrata kormánykoalíció Németországban.

A szeptemberben minden bizonnyal a kancellári széket is elnyerő jelenlegi szociáldemokrata pénzügyminiszter immár az oltási kampány sikerében, és nem az oltott és oltatlanok közötti különbségtételben bízik. De mennyire növelhető meg az oltott németek aránya a jelentősen oltásszkeptikus légkörben?

Hatalmas meglepetésre a jobbközép SPOLU koalíció nyerte a csehországi választást, megelőzve a jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš biztos befutónak tartott populista ANO-ját. A várakozásokat mélyen alulmúló Kalózok-STAN koalícióval a SPOLU-nak többsége lesz a parlamentben.

Lesz hatása a Pandora-iratoknak a cseh választásra? Ha újrázik is Andrej Babiš, kormányt tud alakítani? Milyen hatással lesz Magyarországra, ha leváltják Orbán populista barátját? Mutatjuk, mi várható a csehországi választáson.

Csütörtökön megkezdi a valódi koalíciós tárgyalásokat az SPD az FDP-vel és a Zöldekkel, ami hatalmas nyomást helyez Armin Laschetre, akinek már a pártelnöki pozíciója is veszélyben van a CDU-ban.

Orbán Viktor szerdán Andrej Babiš mellett kampányolt Csehországban, mutatjuk miről nem számolt be az MTI.

Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.

Hétfőn hivatalosan is bejelentette az FDP, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a Zöldekkel, míg az SPD kedden hívta e két pártot a tárgyalóasztalhoz. Miközben az FDP nyitna a CDU/CSU felé is, az uniópártoknál sokan Armin Laschet lemondását követelik. Egy biztos: hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani Németországban.

Hiába vesztett 16 év után a CDU/CSU, a német szavazók a Merkel-éra után is aszerint döntöttek, melyik jelölt követné a merkeli utat.

A szocialista EP-képviselő már egy szociáldemokrata Olaf Scholz-kormányt vizionál, miközben simán lehet, hogy a CDU-s Armin Laschetet emelik majd hatalomba a zöldek és a liberálisok.

Az idősek Babišra szavaznak, a fiatalok a kalózokra, a középkorúaknak azonban sokkal szerteágazóbbak a preferenciáik. Pont ezért múlhat rajtuk, ki alakít kormányt – ami Andrej Babišnak, ha nyer is, nagyon nehéz lesz.

A baloldali SPD lesz a legerősebb párt a Bundestagban. De vajon ők vagy a rekordgyenge eredményt elért posztmerkeli CDU/CSU alakít kormányt?Percről percre tudósítottunk.

Angela Merkel 16 év után otthagyja a politikát, amivel nemcsak pártját, hanem a német politikát is alaposan felforgatta. De mire lehet képes Merkel nélkül a CDU/CSU? Kik voltak eddig a Merkel-párt szavazói? És miért okoz óriási problémát Merkel hiánya a CDU-nak? Egy új tanulmányból mindez kiderül.

Az utolsó kancellártjelölti vitán túl sok újdonság nem hangzott el: a hosszú kampányok miatt a kicsit fáradtabb jelöltek inkább csak ismételték magukat, míg a zöldpárti Annalena Baerbock egyre inkább kollégaként mintsem vetélytársként viselkedett az SPD-s Olaf Scholz-cal. A nézőknek megint Olaf Scholz teljesítménye tetszett a leginkább.

Jelenleg úgy tűnik, a Merkel utáni új német kormány sorsáról nem az fog dönteni, hogy mely párt nyeri meg a választásokat, hanem ki ajánl többet a jobboldali-liberális FDP-nek és vezetőjüknek, Christian Lindnernek.

Armin Laschet szerint az EU nagyon rosszul járna egy szocdem-zöld-újbalos német kormánnyal, ezt pedig nem szabad megengedni. Ennek ellenére pártja még mindig 5 százalékponttal lemaradva kullog Olaf Scholz és a szociáldemokraták mögött.

Ismét kancellárjelölti vitát tartottak Németországban, ahol a három legesélyesebb listavezető 90 percen keresztül próbálta meggyőzni a választókat arról, hogy miért rá éri meg szavazni. Éles szóváltások, szélsőbaloldallal való riogatás, illetve a pénzmosás is téma volt a vasárnap esti közmédiás vitán. A nézők szerint Scholz volt a leginkább meggyőző.

Bő két héttel a választások előtt még a harmadik helyezett Zöldek is kezdik őket beérni az általában elég megbízható n-tv felmérésben. Valamin sürgősen változtatni kell Merkel utódjának.

Janine Wissler, a Linke társ-kancellárjelöltje szerint az FDP és a CDU sem képviseli a németek jövőjének érdekét, ezért velük eredménytől függetlenül kizárt a koalíció. Ismét felvetették: egy piros-zöld-vörös koalíciós kormányban viszont benne lennének.

Kevesebb, mint egy hónappal a német parlamenti választások előtt a pártok kampánya is beindult. A videóikon is jól látszik, mit tudnak és akarnak ígérni, kinek kell inkább eldugnia a saját kancellárjelöltjét, és ki építi az egész mondanivalót rá. Mutatjuk a legfontosabb német pártok kampányklipjeit és azok üzeneteit!

Az első igazi kancellárjelölti vita a szociáldemokrata Olaf Scholz győzelmét hozta. A politikusét, aki különösebben meg sem szólalt, senkit nem támadott, és mindössze annyit ígért: minden jóra fordul.

Alig egy hónappal a német parlamenti választások előtt egyre szorosabb a küzdelem az első helyért. Miközben a Zöldeknek már gyakorlatilag le kell mondaniuk a második helyről is, és csak a harmadikra esélyesek, a szociáldemokraták folyamatosan jönnek fel. A legfrissebb felmérésben már leelőzik a CDU/CSU-t is. Ezzel megnyílhat az út egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíció előtt.

A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.

Ennyire izgalmas választást régen látott Németország: a tavasszal még magabiztosan vezető Zöldek visszacsúsztak a harmadik helyre, a sokáig temetett szocdemek viszont már a CDU-t szorongatják.

Kevesebb, mint másfél hónappal a német választások előtt nagy léptekkel jönnek fel az eddig harmadik helyezett szociáldemokraták. A németek az ő jelöltjüket tartják a legalkalmasabbnak a kancellári posztra. Nagyon úgy néz ki: Berlinben a CDU/CSU kihagyásával csak akkor alakulhat kormány, ha a Zöldek helyett a szociáldemokraták futnak be a második helyre – és erre egyre több esélyük van.

Fej-fej mellett versenyeznek a szocdemekkel a második helyért, így a választás előtt másfél hónappal magukra akarták vonni a figyelmet.

Egy osztrák médiakutató azzal vádolta meg Annalena Baerbockot, hogy a júniusban megjelent könyvében többször is hivatkozás nélkül vett át bekezdéseket más írásokból. A német sajtó egy része arra kéri a zöld kancellárjelöltet, hogy kérjen bocsánatot, míg a Zöldek beleálltak a harcba, és szerintük egy lejáratókampány zajlik Baerbock ellen – idén már nem először.

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is konzervatív.

A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?

Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

A német kommunisták egykori frakcióvezetője új könyvében nekimegy a baloldali fősodornak, és bírálja az ottani liberális konszenzust. Sahra Wagenknecht azonban éppen nem a kivonulását, hanem a visszatérését készíti elő: a legnagyobb német tartományban vezeti majd a Linke listáját – és akadályozhatja majd meg, ha a párt kompromisszumokat kötne a szocdemekkel és a zöldekkel.

A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

Két nyugati tartományban, Baden-Württembergben és Rheinland-Pfalzban is nagyott bukott a Merkel-párt.

Szombaton két új társelnököt választott a német Linke. A párt, amely eddig csak tartományi kormányokban vett részt, idén ősztől kész lenne országosan is kormányozni. De ennek van legalább három feltétele. Mutatjuk, mi!

Március közepén tartományi választások lesznek a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergen. A délnyugati tartomány egykoron a kereszténydemokraták és a liberálisok fellegvára volt, 2011-ben azonban a Zöldeknek sikerült kiütniük őket. A svábok pedig idén is a Zöldek újrázására szavaznak. De mit üzen ez az országos politikának?

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a határozatba a romák védelmét is, ezt azonban a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Októberben új elnököt választ a német Die Linke. Noha a szélsőbaloldali párt több politikusa is kész lenne már egy 2021 utáni koalícióra a szocdemekkel és a zöldekkel, ennek van két akadálya: a közvélemény-kutatásokban nagyon messze vannak együtt is a többségtől, a Linke külpolitikai programja pedig még messzebb a másik két baloldali pártétól. Jön bármelyikben is fordulat?