Egy osztrák médiakutató azzal vádolta meg Annalena Baerbockot, hogy a júniusban megjelent könyvében többször is hivatkozás nélkül vett át bekezdéseket más írásokból. A német sajtó egy része arra kéri a zöld kancellárjelöltet, hogy kérjen bocsánatot, míg a Zöldek beleálltak a harcba, és szerintük egy lejáratókampány zajlik Baerbock ellen – idén már nem először.

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

Legyen szó konzervatív családképről, a gendernyelv elutasításáról, vagy épp több patriotizmusról: a német társadalom továbbra is konzervatív.

A német liberálisok idén kiugróan jó eredményt érhetnek el ősszel. A párt, amely történelme során sokszor gyengélkedett, a lockdownellenessége miatt stabilan 11-13 százalékon áll, amivel már a szocdemeket közelíti. Miközben az AfD kaotikusan reagált a járványra és a lockdownra, a liberálisok kritikái meghozták a népszerűséget. De kormányra jutnak-e 2009 után idén újra a Szabad Demokraták, és mit akarnának ott megvalóstani?

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?

Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

A német kommunisták egykori frakcióvezetője új könyvében nekimegy a baloldali fősodornak, és bírálja az ottani liberális konszenzust. Sahra Wagenknecht azonban éppen nem a kivonulását, hanem a visszatérését készíti elő: a legnagyobb német tartományban vezeti majd a Linke listáját – és akadályozhatja majd meg, ha a párt kompromisszumokat kötne a szocdemekkel és a zöldekkel.

A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

Két nyugati tartományban, Baden-Württembergben és Rheinland-Pfalzban is nagyott bukott a Merkel-párt.

Szombaton két új társelnököt választott a német Linke. A párt, amely eddig csak tartományi kormányokban vett részt, idén ősztől kész lenne országosan is kormányozni. De ennek van legalább három feltétele. Mutatjuk, mi!

Március közepén tartományi választások lesznek a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergen. A délnyugati tartomány egykoron a kereszténydemokraták és a liberálisok fellegvára volt, 2011-ben azonban a Zöldeknek sikerült kiütniük őket. A svábok pedig idén is a Zöldek újrázására szavaznak. De mit üzen ez az országos politikának?

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a határozatba a romák védelmét is, ezt azonban a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Októberben új elnököt választ a német Die Linke. Noha a szélsőbaloldali párt több politikusa is kész lenne már egy 2021 utáni koalícióra a szocdemekkel és a zöldekkel, ennek van két akadálya: a közvélemény-kutatásokban nagyon messze vannak együtt is a többségtől, a Linke külpolitikai programja pedig még messzebb a másik két baloldali pártétól. Jön bármelyikben is fordulat?

Miközben a kormányzó kereszténydemokraták és az ellenzéki Zöldek több politikusa visszaszorítaná a Moszkvával való német kapcsolatokat és az Északi Áramlat 2-t is leállítanák, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki linkések részéről egyesek nemcsak kiállnak a gázvezeték megépítése mellett, de egyenesen kétségbe vonják Moszkva szerepét az orosz ellenzéki politikus megmérgezésében.

Brünnben a helyi szélsőjobboldal szenátorjelöltje az integrált oktatás ellen kampányol. Miután egy buszsofőr közölte, hogy ő olyan buszt, amin ez a plakát is szerepel, nem fog vezetni, a város konzervatív polgármestere is melléje állt.

Az eddigi tartományi szabályozás szerint a pártoknak ugyanannyi férfit és nőt kellett indítaniuk a tartományi választásokon. Most az AfD perelt, és nyert.

A CDU azzal, hogy a kereszténységet és nem a nemzeti konzervativizmust tette lényegévé, sikeresen járult hozzá Németország nyugati elköteleződéséhez, társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Pénteken volt 75 éve, hogy a német történelem legsikeresebb pártja megalakult a szétbombázott Berlinben.

A Die Linke politikusa, Bodo Ramelow csak a harmadik kör után lett ismét tartományi miniszterelnök.

A választók megbüntették az AfD-t és a velük Türingiában összefogó pártokat. A Hanza-városban a baloldali pártok majdnem a szavazatok kétharmadát hozták el.

A kancellár úgy gondolja, rossz nap ez a demokráciának, hiszen a CDU irányvonala tiltja, hogy a szélsőjobb támogatásával alakuljon parlamenti többség.

Ráadásul pont a német politikai elit által karanténba zárt AfD-nek köszönhetően, akik besegítettek a liberálisoknak megbuktatni a szocialista miniszterelnököt.

Mit csinál egy német humorista az Európai Parlamentben? Hogyan sikerült mozgósítani annyi elsőszavazót, hogy majdnem 3 mandátuma is lett a viccpártnak? Miért ilyen rossz a német humor imidzse? Hogyan tehetők még depresszívebbé a magyarok? És mivel húzná fel Orbánt? Szilveszteri Azonnali-interjú Nico Semsrott német viccpárti EP-képviselővel!

A hétvégén a német szociáldemokraták (SPD) új vezetést választottak, amely szembemegy a jelenlegi pártelittel, a több, mint tizenöt éve hurcolt schröderi örökséggel – és akár a nagykoalícióval is. A párt azonban ma már az AfD-vel versenyez a harmadik-negyedik helyért, és kétséges, hogy a megkésett megújulás nem inkább pártszakadást, káoszt fog-e eredményezni. Van-e még remény az SPD számára? És hogyan jutott ilyen mélyre?

A baloldal elvesztette kormányzóképes többségét, míg jobbról az AfD rondít bele a képbe: senkinek sincs többsége a türingiai tartományi parlamentben.

Vasárnap választ Türingia, a keletnémet tartomány, ahol az AfD szélsőjobboldali szárnyának vezére, Björn Höcke vezeti helyben a pártot. De a magát '90 után újragondoló kommunista utódpárt is őrzi a pozícióit, olyannyira, hogy ők adják a tartomány népszerű miniszterelnökét, Bodo Ramelow-t is. De vajon sikerül-e újráznia? Helyszíni fotóriport!

A védelmi miniszterré előlépett AKK nemzetközi biztonsági zónáról szóló javaslata a koalíciós partnert is meglepte: a szocdem külügyminiszter utólag, SMS-ben értesült az ötletről.

Minden adatot összegyűjtöttünk neked a szászországi és brandenburgi tartományi választásokról. Nem lett szélsőjobboldali áttörés, maradnak az eddigi kormányfők, mindkét helyen jöhetnek a zöld miniszterek.

A hesseni szélsőjobb szerint a német politika és média „pogromot hirdetett a jobboldal ellen”, el is mentek vagy százan a tüntetésükre. A szélsőjobb-elleni válaszdemonstrációra meg vagy százszor annyian.

De még nem biztos! A rasszista és neoliberális közgazdászt eddig háromszor akarták sikertelenül kizárni az SPD-ből. Ami egyeseknek a párton belüli sokszínűség jele lenne, az valójában a német szociáldemokrácia további gyengesége. Sarrazin azonban egészen az alkotmánybíróságig fog menni a vörös párttagkönyvének védelmében.

Két hete még a Spitzenkandidat-rendszer fenntartása mellett állt ki hangosan, mára lényegében az ellenkezőjére szólít fel Annegret Kramp-Karrenbauer.

A városban az országos átlag kétszerese a munkanélküliségi ráta, ehhez képest egyre kevesebben tehetik meg, hogy ott lakjanak.

Bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Andrej Babiš korrupciós ügyei miatt. Többséget aligha kapnak, és Babiš támogatottságán sem látszanak meg a botrányok.

Sorozatban a hatodik, Merkelékkel nagykoalícióban töltött év után a német szocdemeknek eszükbe jutott, hogy lehet, hogy inkább a Zöldekkel és a baloldali Linkével kéne összefogniuk.

Az SPD-nek égető szüksége lenne új arcokra, és sokak szerint pont a botrányhős Kevin Kühnert lenne a megoldás.

Van még lejjebb a Merkellel közös kormányzás miatt így is kicsinált SPD-nek. Senki nem nagyon akar a német szocdemek elnöke lenni, miután a pártot eddig vezető Andrea Nahles bedobta a törölközőt. Az őt megelőző pártelnök viszont legalább újságcikkben ad jótanácsokat a pártnak: például, hogy vegyenek példát a dánoktól és 180 fokos fordulattal álljanak bele a bevándorlásellenességbe.

A Forsa kutatása szerint az EP-választás után a Zöldek Németország legnépszerűbb pártja.

Áprilisban lett 75 éves a német szociáldemokraták eddigi (és vélhetően még hosszú ideig) utolsó kancellárja. A politikus Hannoverben ünnepeltette magát. De van-e oka a német szociáldemokráciának büszkének lennie rá? Mi Schröder öröksége?

Dobrev Klárát több mint háromszor annyian ismerik itthon, mint Németországban a kereszténydemokrata csúcsjelöltet – a németeket nem nagyon mozgatja meg az EP-választás.

A Mercedest is tulajdonló Daimler más területekre helyezi a hangsúlyt a jövőben. Egy CDU-s politikus szerint veszélyes üzenete van a vállalat döntésének.

Régóta spekulálnak azon Németországban, hogyan és mikor váltja Angela Merkelt a kancellári székben a kiszemelt utód, Annegret Kramp-Karrenbauer. Itt egy többek által is megerősített forgatókönyv!