A parlamenti ülést is sikerült meghosszabbítani a vészhelyzet mellett Csehországban

Nemcsak a koronavírus fertőzöttek száma dönt rekordot Csehországban, hanem a képviselőházi obstrukció is. Összesen 35 óráig sikerült hátráltatnia a parlament munkáját az ellenzéknek, de végül átment a járványtörvény módosítása. Marad a veszélyhelyzet, azonban 2022. február 9-től jönnek a lazítások.

43 307 újonnan igazolt koronavírus-fertőzést mutattak ki febuár 3-a reggelre virradóan Csehországban. Ebből 2377 új covid-fertőzöttről (100 ezer lakosra vetítve) számoltak be a hírek, ami 420 esettel több, mint egy héttel ezelőtt. A rekord február elsején dőlt meg 2483 esettel. A növekvő számok Prágát kivéve minden régióban kimutathatók.

A járvány intenzitásának a növekedése az omikron variáns miatt következett be, ezért a jelenlegi konzervatív Petr Fiala vezette színes, a Kalózok protesztpárttól a klasszikus jobbközép, konzervatív ODS-ig terjedő ötpárti kormánykoalíció szerette volna meghosszabbítani a járványügyi veszélyhelyzetet Csehországban.

A kormánykoalíciónak ezért módosítást kellett benyújtania az ún. járványtörvényhez, mert a veszélyhelyzet eredetileg – amelyet még a korábbi Babiš-kormány fogadtatott el a parlamenttel – csak február végéig lett volna érvényes.

A parlament egészségügyi bizottságában a kormánytöbbség jóváhagyta a járványügyi módosításokat november végéig, miközben a kormány az érvényes járványtörvény határidő nélküli meghosszabbítását javasolta.

Az eredeti módosító javaslatban az Egészségügyi Minisztérium mellett még a Honvédelmi és a Belügyminisztériumot is felhatalmazta volna az egyes intézkedések azonnali jóváhagyására, habár az utóbbi végül a kormányképviselők módosító indítványainak köszönhetően kikerült az előterjesztésből.

A módosítóinditványok azért kerültek napirendre, mert az ellenzéki pártok, köztük a 2017 és 2021 között kisebbségi kormányt vezető liberális-populista ANO is nyomást helyezett a kormánypártra. Habár a volt kormánypárti politikusai alapvetően támogatták a szükségállapot kitolását, Alena Schillerová, az ANO parlamenti frakciójának elnöke, volt pénzügyminisztere szerint a kormánypárt egy olyan „jogalkotási baromságot” vinne véghez, amit „a törvényhozási szükséghelyzet nyomására majd gyorsan el kell fogadnunk”.

Maratoni vita a parlamentben

A módosítót a cseh törvényhozás alsóházának, a Képviselőháznak is meg kellett szavaznia, ahol jelenleg az ötpárti kormánynak kényelmes többsége van: a 200 képviselőből 108-at ők adnak, azonban a módosítójavaslatukkal a két ellenzéki párt, az Andrej Babiš vezette ANO, illetve a szélsőjobboldali, lezárásellenes, gazdasági téren libertariánus SPD ellenezte azt, 

mivel szerintük a javaslat a coviddiktatúrának ágyaz meg.

Az SPD többek között úgy gondolta, hogy a kormány ezzel túl nagy felhatalmazást kapna a járványügyi helyzet meghosszabbítására, amely speciális jogi környezet szükséges a koronavírussal kapcsolatos intézkedések (maszkviselés, karantén kötelezettség, oltási igazolvány) folyamatos változtatására. A módosításra benyújtott járványtörvény egyébként csökkenteni kívánta a kiszabható bírságokat, és határidőt is szabott volna amelyen belül a helyi egészségügyi szervek elrendelhetik a karanténkötelezettséget. 

Tomio Okamura, az SPD vezetője még a vita előtt azt ígérte, hogy

„jogszerű politikai eszközökkel, a döntési folyamat kitolásával fogjuk megakadályozni a coviddiktatúra kialakulását". 

A módosítót még február 1-jén kezdték el megvitatni a Képviselőházban, azonban azt mindössze február 2-án este tíz órakor sikerült csak megszavazni,

mivel a két ellenzéki párt összesen 35 órán keresztül akadályozta a javaslatról a szavazást.

Az SPD-s képviselők egymást váltották a parlamenti pulpitusnál, hogy a javaslatról vitázznak, de nemcsak maratoni felszólalásokkal késleltették a módosítóról a szavazást. 

Az ANO-s egykori pénzügyminiszter, Alena Schillerová például két órás „higiéniai szünetet” kért, hogy a képviselők letusolhassanak és átöltözhessenek az éjszakai vita után,

ugyanakkor Schillerová visszautasította azokat a vádakat, hogy ezzel akadályozni szerette volna a szavazást.

Okamura szerint a járványtörvény kihasználja a szükségállapot eszközeit, ezért alkotmányellenes. Bár a házelnök kimondta, hogy a felszólalás maximális hossza öt perc, a frakcióvezetőket az ún. elsőbbségi jog illeti meg, emiatt rájuk a határidők nem vonatkoznak.

Okamura még kormánykoalíció tagjainak heves ellenvetésére sem hagyta abba beszédét, akik a szélsőjobboldali pártelnök felszólalása közben a padokat ütögették, azonban ezzel csak azt érték el, hogy Okamura felbátorodva kijelentse: „igaz, hogy csak húszan vagyunk, nem többen, de erősen fogunk harcolni",

sőt, a vita egy pontján Okamura arról beszélt, hogy szerinte ennek a kormánynak fasiszta hajlama van.

Az SPD-pártelnök Tomio Okamura és testvére, az egyébként kormánypárti SPOLU-pártszövetség képviselője, Hayato Okamura között is kiéleződött a feszültség:

miközben Tomio pártja épp obstrukcióval akadályozta a szavazást, Hayato szemrehányó tweetekkel kommentálta végig az eseményeket.

A SPOLU-képviselő tweetjeiben kifejtette, hogy Tomio megszegi a házszabályok nagy részét, habár az obstrukció legális politikai eszköz Csehországban. Emellett bátyjának a szemére vetette a közösségi média platformon azt is, hogy kirívóan visszaél a pártelnöki jogaival, és folyamatosan magánál tarja a szót. Tekintve, hogy pártvezetőként úgynevezett elsőbbségi jog illeti meg, a korábban megszabott kétszer öt perces felszólalási jog nem feltétlen befolyásolta Tomiot.

Míg Hayato bátyjáról azt nyilatkozta, hogy úgy tesz, mintha elege lenne valamiből,

az SPD-tiltakozásáról azt írta, hogy az emberek problémáinak megoldása helyett a párt elfordul a lakosok képviseletétől.

Testvére vádjaira Tomio csak annyit reagált, kedveli a testvérét.

A parlament előtt is tüntettek a javaslat ellen

Miközben a parlament épületében órákon át húzták az időt az ellenzéki képviselők maratoni beszédeikkel,

addig az épülettől nem messze közel ezerötszázan tiltakoztak a törvény módosítása ellen.

Od rána se hesla moc nemění. Ale přibyli těžkooděnci. pic.twitter.com/4hmbQ0XpSz

— Jakub Mikel (@jakub_mikel) February 1, 2022

A tüntetők többek között hét akasztófát is emeltek a Malostranské náměstí-n „pandémiás törvény” felirattal, miközben a hurkokon szabadság vagy gazdaság feliratú táskák lógtak, ugyanis a tiltakozók szerint a módosító pontosan ezeket gyilkolja meg.

mpm: Lidé protestující proti pandemickému zákonu dnes na Malostranské náměstí znovu přinesli šibenice. Na konstrukcích se nacházely pytle s nápisy „spravedlnost“ nebo „ekonomika“. pic.twitter.com/e4VXjRGRZz

— MatkaPředstavená (satirickoHumorněLegračníCvrliky) (@MatkaPredstave) February 1, 2022

A tüntetést többek között a parlamenten kívüli szélsőjobboldali, neonáci DSSS szervezte, amelynek a legjobb választási eredménye még 2010-ben 1,14 százalék volt, és a párt elnöke, Tomáš Vandas is beszédett tartott.

A parlament előtt a tüntetők és a rendőrség között többször is dulakodás alakult ki,

aminek következtében több tüntetőt őrizetbe is vettek, míg legalább egy rendőr meg is sérült.

Vážení přátelé,
chci vám všem, co jste dnes přišli osobně podpořit protest na Malostranské náměstí v Praze, poděkovat. Samozřejmě i všem ostatním, kteří nemohli, ale i tak jsou v tom boji s námi. Nikdy to nevzdáme! ???????? pic.twitter.com/DgwFZ1awtZ

— Tomáš Vandas (@tomas_vandas) February 1, 2022

Megmagyarázható a megmagyarázhatatlan a kormány részéről?

Fiala a módosítást azzal indokolta, hogy az előző, ANO vezette kormány nem készített olyan jogi környezetet az előző törvénnyel, amely a kormánykoalíció számára ma elégséges lehetne. 

A kormánypárt lépése viszont kedvezőtlen helyzetbe hozhatja az új kormányfőt, Fiala ugyanis a korábbi ellenzéki önmagának mondott most ellent. Hitelességének ugyanis nem éppen kedvez, hogy míg vérmesen kritizálta Andrej Babišt, amiért hosszútávon kihasználta – Fiala szerint – a szükségállapot adta plusz jogköröket a saját zsebének kitöméséhez, addig most ő maga is egészen novemberig tolná ki a szükségállapot Csehországban a járványhelyzetet meghozott törvény nagyfokú módosításával, miközben a február 9-ei feloldások után sok értelme nincs a szükségállapot jogi kereteinek fenntartásához.

„nem akarunk és nem is akartunk úgy eljárni, mint Andrej Babiš kormánya, vagyis állandó szükségállapot, lezárásokat, és helyek bezárását elrendelni. Mivel nem akarjuk ezt megtenni, ezért van szükségünk egy új járványtörvényre, amely még egy ideig érvényben marad”

– fogalmazott a cseh miniszterelnök. 

Fiala egyébként korábban is a koronavírus ellen hozott szigorítások leszámolásával kampányolt, míg kormányra kerülve közölte is az ötpárti koalíciójának a járványkezelési tervét, amit egyébként az Azonnalin ebben a cikkben részleteztünk

Hiába az obstrukció, megszavazták a módosítót

Habár már azt pedzegették a jelenlévő képviselők, hogy hálózsákot hoznak, 35 óra elteltével, február 2-a este 10 órára végül csak sikerült szavazni a javaslatról. A két napig tartó vita után a képviselők végül jóváhagyták a járványhelyzet törvénymódosítását.

A 200 fős Képviselőházban jelenlévő 138 képviselőből 81 igennel szavazott, ezzel pedig nagy bizalmat kapott a koalíciós kormány.

Fiala úgy fogalmazott, hogy nem egy átgondolatlan és visszaélésre alkalmas döntés született meg, hanem a kormány járványellenes stratégiája. Ezért a kormány nem tervezi a járványhelyzet további meghosszabbítását. A tervek szerint február végén véget érhet a szükségállapot Csehországban, azonban a pontos időpontot a járványhelyzet alakulásának függvényében határozzák meg február végén.

Most pedig szenátorokon a sor, bár annak valószínűsége, hogy elkaszálják az alsóház döntését igen csekély, tekintve, hogy míg a kormány 60 szenátorral rendelkezik, 11 szenátor kívülről támogatja, addig mindössze 10 ellenzéki szenátor van.

Ha a szenátorok is elfogadják a javaslatot, akkor a módosított járványtörvény sürgősségi intézkedések meghozatalára hatalmazza fel a jelenlegi kormányt, a tervezettel ellentétben pedig csak az Egészségügyi Minisztérium hatásköreit szélesíti ki, azokat viszont markánsan.

Ennek függvényében, ami tehát változik a járványtörvénnyel:

• a kormány 2022. február 9-től eltöri a szolgáltatások igénybevételére, az éttermekbe, valamint a kulturális, sport- és egyéb rendezvényekre való belépéshez eddig szükséges kötelező oltási igazolványt, azaz anélkül lehet igénybe venni a legtöbb szolgáltatást;
• a járványtörvény szélesebb körű jogokat ad az Egészségügyi Minisztérium és az egészségügyi intézmények kezébe. Mostantól a kihirdetett veszélyhelyzettől függetlenül dönthetnek az üzletek, szolgáltatások, az uszodák, a nyilvános és zártkörű rendezvények, valamint piacok nyitvatartásáról;
• illetve a kormány felhatalmazást kapott a hadsereg használatára a járványkezelés érdekében.

Ami viszont továbbra is életben marad: 

• továbbra is érvényben marad a kötelező maszviselés beltéren, ugyanis a kormány érvelése szerint a „szakértők úgy látják, ezek használata egyszerre volt rendkívül hatékony és csak minimálisan korlátozó”;
• emellett a tömegrendezvények létszámkorlátozása is érvényben marad még egy ideig. 

Az intézkedések enyhítése után sem számol a kormányzat a kórházakra nehezedő nyomás növekedésével vagy a szolgáltatások elérhetőségének csökkenésével, ami a biztató február 3-ai reggeli számadatok tekintetében rendben is van, hisz a súlyos állapotú betegek száma nem növekszik, január vége óta kétszáz körül mozog. 

NYITÓKÉP: A Cseh Köztársaság Parlamentjének Képviselőháza / Facebook