Egyre szűkebb mezsgyén egyensúlyoz Olaf Scholz a járvány és a koalíciós tárgyalások között

A szeptemberben minden bizonnyal a kancellári széket is elnyerő jelenlegi szociáldemokrata pénzügyminiszter immár az oltási kampány sikerében, és nem az oltott és oltatlanok közötti különbségtételben bízik. De mennyire növelhető meg az oltott németek aránya a jelentősen oltásszkeptikus légkörben?

Végre beszédet mondott a német Bundestagban Olaf Scholz jelenlegi német alkancellár-pénzügyminiszter, aki a szeptemberi választás után a kancellári poszt várományosa: a járványhelyzetről és az azzal szemben tervezett intézkedésekről beszélt.

Scholz ebben mindenekelőtt hangsúlyozta, az oltások számának növelésére ő elsősorban a meggyőzést és a már korábban kiürített oltópontok megnyitását és felszerelését látja célravezetőnek,

nem pedig az oltottak és oltatlanok szigorú megkülönböztetésére szolgáló rezsim felturbózását.

Az országot „téliesíteni kell” a járványra

Scholz a Bundestagban ma elmondott beszédében főleg arra fókuszált, a hideg hónapok elérkeztével az országban – csak úgy, mint tavaly – ismét növekszik a koronás esetek száma, de ha az ország „összetart majd és egy irányba húz”, ennek ellenére is megvédelmezhetik a vírustól az embereket.

Erre a leginkább célravezető eszköz szerinte az önkéntes oltások harmadik, emlékeztető körére szervezett tömeges oltási kampány lehet.

Emellett arra bátorította a szövetségi államok vezetőit, mindenhol fontolják meg a munkahelyeken a 3G rendszer bevezetését.

Németországban így hívják azt az esetet, amikor egy munkahelyi dolgozótól a munkavégzés érdekében, avagy egy zárt térben működő vállalkozásnál vagy közintézményben belépésre három feltétellel kerülhet sor: amennyiben az ember oltott (Geimpft), koronavírus-fertőzésből hat hónapon belül felgyógyul (Genesen) avagy érvényes, 48 órán belüli, negatív covid-teszteredményt (PCR-teszt) tud felmutatni (Getestet).

Egy alternatív rendszerben, amelyet főleg üzletek, éttermek használnak a 2G rendszere is terjed azonban, ez annyiban jóval szigorúbb, hogy az oltatlan és koronavíruson át nem esett embereket teljesen kizárja a belépésből, mivel csak oltást és felgyógyulást fogad el (Geimpft / Genesen).

Scholz szavai a 3G mellett azonban éppen azért érdekesek, mert ezzel pont a számos helyen használt 2G ellenében lépett fel, ami azt jelenti, hogy ugyan kárhoztatta a németek között az oltottak „még mindig nagyon alacsony” arányát, azonban ehhez mégsem a 2G rendszer univrezálissá tételét hangsúlyozza, mint választ.

Mindezek mellé a miniszter hangsúlyozta, az ingyenes covid-tesztelésnek is vissza kell térnie a védekezés fegyvertárába ugyanúgy, ahogyan az idősotthonok körében végzett, szigorúbb ellenőrzéseknek is.

Mindezek mellett Scholznak a kedélyeket nem igazán sikerült megnyugtatnia azzal, hogy emellett bejelentette, kezdeményezni fogja a kormány a fertőzésvédelmi törvény olyan irányú módosítását, hogy szélesebb jogköröket kapjanak a szövetségi- és állami vezetők lockdownok és más szigorító tilalmak bevezetésére járvány esetén.

Mindezek mellett abban a formában, ahogyan Scholz aláhúzta, mostantól az lenne a rendszer, hogy az oltás emlékeztető körének beadatása mint cél megelőzné a távolságtartási szabályokra és lezárásokra irányuló állami erőfeszítéseket – bízva abban, hogy a kritikusnak gondolt, 70 százalékos, általános, két dózissal való beoltottsági arány a harmadik oltások arányának fokozatos növelésével együtt már olyan helyzetet eredményez, ahol a vírus terjedése lelassul.

Az alkancellár Scholz egyelőre jobb, mint kancellár Scholz

A probléma viszont mindezzel az, hogy a járványintézkedéseket aközben kell a miniszter Olaf Scholznak és a szociáldemokratáknak megigazítania, hogy közben a liberális Szabad Demokraták (FDP) elengedhetetlenek a kívánt közlekedési lámpa-koalíció kialakításához.

Márpedig az FDP nagy részben annak köszönheti szavazatarányának lényeges növekedését, hogy annak vezetője, Christian Lindner és pártja is rendkívül kritikusak voltak a németországi lezárásokkal és az oltási megkülönböztetéssel szemben.

Miközben tehát még a kampányhangulatban az FDP bizonyosan kritikákat fog megfogalmazni a koronaintézkedések szinten tartása, és a 2G intézkedések terén, addig Scholzot éppen a csütörtöki rekord-fertőzésszám (50 000 egyetlen nap alatt) késztette megszólalásra. Ahogyan azt a helyi közmédia értékelése kiemelte, várható ugyan, hogy a kampányidőszak elmúltával minden koalíciós tárgyalásban részt vevő párt álláspontja jelentősen felpuhul majd a fő kérdésekben, a teljes megadás sem az erősebb zöldprogramot akaró Zöldek, sem a lazább járványrezsimet akaró FDP, sem pedig az – ugyan kisebbségi partnerként, de – eddigi rezsimet bevezető SPD részéről nem várhatók.

A gordiuszi csomót pedig immár kancellár-várományosként Olaf Scholznak, és nem a leköszönő Angela Merkelnek kell majd szétvágnia.

Mindez annak kontextusában érdekes igazán, hogy a reménybeli koalíció már megkezdte a fellazítás politikáját: új Bundestag-többségüket kihasználva az SPD-Zöld-FDP koalíció korábban beterjesztett egy ugyancsak csütörtökön először megtárgyalt törvényjavaslatot, hogy az új intézkedésekkel párhuzamosan az országos járvány-veszélyhelyzetet szüntessék meg. Az alakuló kormányzó koalíció érvelése szerint ma már ennél kifinomultabb, egyedibb eszközökkel is lehet kezelni a járványt, Scholz mai beszéde éppen erről is szólt.

Az immár ellenzéki szerepre készülő CDU és CSU azonban várható menetrend szerint kiakadt a mai tárgyalási napon. Egy bajor CSU-képviselő pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy az új törvényjavaslat miatt a csütörtöki 50 ezres fertőzési rekord és a héten eddig covidban elhunyt 966 német élete egyenesen az új koalíciós kormánypártok lelkén szárad.

Ez már jól mutatja azt is, a végleges koalíciós megállapodásig Olaf Scholznak nagyon érzékeny egyensúlyhelyzetet kell találnia, ha az FDP-t és a Zöldeket is elégedetté akarja tenni.

Igaz viszont az is, a számukra fontos ügyekben sem a Zöldek sem az FDP nem fordulhatna a CDU/CSU-hoz, ők ugyanis a klímapolitikában és a járványvédekezésben is szigorúbb álláspontra helyezkednek.

A Berliner Zeitung újságírója, Christine Dankbar egyenesen úgy fogalmazott csütörtökön, egyik oldalról a zöldprogramban az FDP és a Grüne között fennálló komoly ellentétek, másik oldalról a koronavírus-politikában az FDP és mindenki más között húzódó árok miatt lehetséges, hogy Scholznak jó ideig kényelmesebb a szimpla Bundestag-többségre támaszkodnia, miközben az új kormány még jó ideig nem alakul meg, és így esetileg az éppen arra hajlandó pártokra támaszkodni az egyes intézkedések meghozatalánál.

Most is ezt láthatjuk: hiába kaptak Lindnerék komoly engedményt azzal, hogy a veszélyhelyzetet törvényileg megszüntetnék, másik oldalról Scholz csütörtökön kivétel nélkül csak olyan új javaslatokat jelentett be, amik az ortodox járványvédekezés eszközei (2G, 3G, lezárások) erősítenék.

Scholz pedig úgy tűnik, egyelőre jobban tud manőverezni a kormányzás terén alkancellárként, mint egy koalíciót összetartani igyekvő, kancellár Scholz.

NYITÓKÉP:  Dirk Vorderstraße / Flickr