Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

Az őszi Bundestag-választások előtti utolsó tartományi választást tarják vasárnap. A szász-anhalti voksolás azonban nem csak ezért érdekes: a keletnémet tartományban a CDU és az AfD versenyez egymással, fej-fej mellett haladnak. A CDU nagy előnye, hogy a tartományi miniszterelnökük igen népszerű – és hátránya, hogy Armin Laschetnak hívják a kancellárjelöltjüket. Mi a jelentősége egy kétmilliós keletnémet tartományi voksolásnak három hónappal a szövetségi választás előtt?

Amilyen harmonikusan és dinamikusan indították el a német zöldek történelmük első kancellárjelöltségét, annyira erős támadásokkal kell most szembenézniük, amelyek a párt népszerűségére is kihathatnak. A németek többsége ráadásul eleve nem tartja alkalmasnak a zöld jelöltet az ország vezetésére. Miközben valóban megjelentek kellemetlen ügyek is az ökopárt körül, Baerbockkal kapcsolatban számos álhír is terjed.

A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.

A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?

Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!

Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

A bajor Markus Söder hiába bukta el a CDU/CSU kancellárjelöltségét, tovább támadja a győztes jelöltet, Armin Laschetet. A bajor miniszterelnök egy hét alatt három interjúban szólt be keményen Laschetnek, miközben a zöldek jelöltjét dicsérte. Mire játszhat Söder Münchenből?

Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét szokás a merkeli centrista politika folytatójának tartani. Nemcsak az szól ez ellen, hogy a politikus egy tisztán jobboldali kormányt vezet a tartományában, és nagyon közel áll a nagyipari körökhöz, de legfontosabb háttérembere kapcsán is sejthető: Laschet sokkal inkább jobbra áll Merkeltől. De ki az a fundamentalista katolikus ifjú politikus, aki Laschet szürke eminenciásának számít?

Eldőlt, hogy a CDU-elnök Armin Laschet lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje. De lehet, hogy éppen ezzel biztosítja be a hatalmát és majdani kancellárjelölti esélyeit a CSU-elnök Markus Söder, aki most látszólag visszavonult és veszített.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését. Ezzel Armin Laschet, a CDU elnöke lesz a két párt közös kancellárjelöltje. A politikust a németek kevesebb, mint 20 százaléka támogatja, és vele szemben a héten bejelentetett Annalena Baerbock zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: a CDU-s Armin Laschet egy majd' hétórás tárgyalás végén kierőszakolta, hogy megszavazzák őt a CDU kancellárjelöltjének.

Még mindig nincs megállapodás arról, hogy ki legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Egyik fél sem enged: miközben Armin Laschet a CDU vezetését tudja maga mögött, Söder a CDU párttagságban mozgósít maga mellett.

Hétfő délután a CDU elnökségének ülése után Armin Laschet tartott sajtótájékoztatót. A párt elnöke közölte, hogy pártja mögötte áll, és őt támogatja. Ez azonban még nem végleges döntés a kancellárjelölt személyéről. Ezt Laschet Söderrel közösen hozza meg pár napon belül.

Markus Söder bajor kormányfő a hétvégén hivatalosan is bejelentette: szeretne a a CDU/CSU közös kancellárjelöltje lenni. De megéri-e egyáltalán neki idén beszállni az országos politikába? Noha ma sokkal népszerűbb ő, mint Laschet, a CDU/CSU nem biztos, hogy kancellárt tud adni Merkel után. A CDU elnöksége hétfőn Laschetet támogatta a jelöltségért folyó harcban. Ha Söder ezt nyugodtan elfogadja, az annak lehet a jele: nem idén, hanem négy év múlva akar csak beszállni az országos politikába. Az idei bukást vigye el Laschet.

A járványpolitika németországi vitái a CDU/CSU kancellárjelöltségére is kihatnak. Angela Merkel egy vasárnapi műsorban olyan élesen bírálta Armin Laschet CDU-elnököt, hogy sokan úgy értelmezik: a kancellár a bajor CSU elnökét, Markus Södert szeretné inkább utódjának. A CDU/CSU drasztikusan csökkenő népszerűsége azonban eleve okafogyottá teheti ebbéli szándékait.

A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

A tartományi miniszterelnökök szerdai tárgyalásán behúzták a vészféket: a lassú oltások és a fertőzések növekvő száma miatt április 18-ig meghosszabbodik a lockdown, számos eddigi nyitást pedig visszavonnak. A hivatalos döntéseket március 22-én, késő este teszik közzé Berlinben, de a német sajtó már megszerezte a terveket.

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

A CDU és a CSU egy-egy parlamenti képviselőjéről is kiderült: anyagi támogatást kaptak a szájmaszkok beszerzéséért a győztes cégtől. Mindez ismét rávilágított a lobbitevékenységek problémájára. Noha a két politikus távozik, az ügy árthat a kereszténydemokrata kormánypártoknak: a most hétvégi két tartományi választást már fel is adták igazából, de az elégedetlenség az őszi szövetségi választásokig kitarthat.

Markus Söder bajor kormányfő szerint nem helyes, hogy az Európai Uniót megkerülve akarja Budapest engedélyeztetni az orosz vakcinát. De vajon miért száll bele Budapestbe annak a CSU-nak az elnöke, amely párt eddig mindig biztos szövetségese volt a Fidesznek?

Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább az Európai Néppárt Fideszhez való viszonyában is.

A CDU szombaton 1001 küldött részvételével egy teljesen digitális konferencia keretében választja meg az új pártelnökét, akinek esélye lehet a párt kancellárjelöltjévé is válnia. Az első fordulóban nagyon szoros verseny alakult ki Friedrich Merz és Armin Laschet között. A második fordulóban Laschet kevesebb, mint hatvan szavazattal megelőzte Merzet, akinek idén sem sikerült a politikai visszatérés.

Reménytelen pozíciónak indult, a járvány azonban Németország Merkel utáni második legnépszerűbb politikusává tette az egészségügyi minisztert, Jens Spahnt. A most épp az oltáskampányt beindító CDU-s politikus közben fű alatt igyekszik felülírni a papírformát a Merkel utódlásáért folytatott küzdelemben.

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

A CDU elnökválasztó kongresszusa jövőre tolódik. Noha az ottani győztesnek lehet nagy esélye kancellárjelöltté válnia, van egy személy, aki mindenkit beelőzhet: Markus Söder Münchenből. A pár éve még a szélsőjobbal kacérkodó bajor konzervatív politikus vezetheti a német összjobboldalt a Zöldekkel közös koalícióba. Elmondjuk, hogyan fedezte fel magában a centristát.

Mivel a CDU-ban az a hagyomány, hogy aki pártelnök, az egyben a párt kancellárjelöltje is, a friss közvélemény-kutatások komoly fejtörést okoznak a pártban szinte mindenkinek.

A CDU-elnökségért vívott küzdelem is elérte a második hullámot, miután az egyik jelölt átváltozott német Donald Trumppá. Esélyes, hogy végül egy olyan embert választanak a párt élére, aki ott sincs az elnökségért indulók között, a kancellárjelölt pedig olyasvalaki lesz, aki nem is tagja a Merkel-pártnak. Elmondjuk, hogyan!

Pénteken döntött a berlini tartományi közigazgatási bíróság: a tartományi előírás, miszerint este 11 óra után a járványhelyzetre tekintettel minden étteremnek, bárnak be kell zárnia, jogellenes. Az utóbbi napokban más német tartományokban is a bíróságok töröltettek el szigorú tartományi intézkedéseket. Eközben a német tartományok nem tudtak számos közös járványügyi lépésben megegyezni.

Armin Laschet volt a leghangosabb azok közül, akik már márciusban hangosan szorgalmazták a járványügyi lazításokat. Merkellel szemben végül sikeres lett, de mivel éppen az ő tartományában keletkeztek újabb járványgócok, korai lehetett Laschet öröme. Egy második hullám elsöpörheti a kancellári ambícióit, és megint azokat hozhatja helyzetbe, akik a szigorú járványkezelés pártján álltak. Például azt a Markus Söder bajor kormányfőt, aki hivatalosan egyelőre még nem is indul a kancellárjelöltségért.

Noha a német liberálisokat Christian Lindner vitte vissza a berlini parlamentbe, azóta nem tudott további sikereket felmutatni. Jobbra kikacsingató politikájával, a járvány miatti korlátozások éles elutasításával nem mindenki elégedett a párton belül, bár éppen a párt alelnöke még a virológusok politikai elfogulatlanságát is kétségbe vonja. Látlelet a német liberálisokról.

Fokozódik a német közéletben a vita a járvány miatti korlátozások szükségességéről és arányosságáról. Egy neves rendező a korlátozásokkal szembeni ellenállásra szólít fel, egy zöld polgármester pedig nem sajnálja az idős halottakat.

A német kormány a csökkenő fertőzöttségi adatok miatt jelentette be húsvét után, hogy e héttől lazítanak a korlátozásokon. A hétfői adatok azt mutatják: az eddigi eredmény az, hogy növekedésnek indult a fertőzés mértéke is.

Komoly tudományos és politikai vitát követően született meg Németországban a döntés: jövő héttől kinyitnak a kisebb üzletek, a könyvesboltok, az autószalonok, részben pedig az egyetemek is. A háttérben azonban komoly ellentét van a nyitáspártiak és a szigorításokat favorizálók között.

Mikor és mennyire gyorsan álljon talpra az ország a járvány okozta sokkból? Maradjanak-e bizonyos korlátozások, és meddig? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

A CDU elnökségéért folyó harcban a 2018-ban a politikába visszatért Friedrich Merz alig látható már. Noha koronavírus-fertőzöttsége miatt tényleg karanténba kellett vonulnia, a politikus onnan se hallatott magáról, nem ismerni az álláspontját számos olyan kérdésben, amelyben viszont ellenlábasának, Armin Laschetnek sikerült leuralni a közéletet.

A járványhelyzetben Európa számos országában az intézkedéseket Carl Schmitt egy ismert idézetével szokás kommentálni: „szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”. Miért félrevezető azonban azt gondolni és főleg miért veszélyes azt állítani, hogy a schmitti szuverenitás jelenik meg a rendkívüli (kivételes) helyzetekben?

A német közéletben is vitatott, hogy szükségesek-e a jelenlegi szigorú intézkedések a járvány megfékezésére. Orvosok, közgazdászok ki is dolgoztak egy alternatív javaslatot, miként lehetne megindítani lassan a visszatérést a normalitásba.

A koronavírus beleszólt a legnagyobb német belpolitikai kérdésbe, Merkel utódlásába. Az elhalasztott kongresszus miatt az új CDU-pártelnökség kezdete már alig egy évre lesz csak a választásoktól. Az egyik esélyes kancellárjelölt épp koronavírusos és karanténban van, a másik viszont tartományi miniszterelnökként a cselekvő politikus képét mutathatja fel.

A CDU-n belüli viták és bizonytalanságok szükségszerű velejárói egy utódlási folyamatnak. Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. De nem volt ez másképpen Helmut Kohl után sem.

A német kereszténydemokraták türingiai veresége után már alig látná valaki szívesen a merkeli centrizmust képviselő pártelnök Annegret Kramp-Karrenbauert kancellárjelöltként.

Amekkora bizonytalanság és káosz van az Annegret Kramp-Karrenbauer vezette CDU-ban, annyira magabiztos a tartományi miniszterelnökként a zöldek témáit rendre lenyúló Markus Söder uralma a bajor CSU-ban. Már azt is kinézik belőle, hogy ő váltja Merkelt.

A német kancellár elbúcsúzott a pártelnökségtől a CDU elnökválasztó kongresszusán. A mai CDU már nem az a CDU, mint ami 2000-ben volt, mondta. Angela Merkel beszédében burkoltan a centrista Annegret Kramp-Karrenbauer Saar-vidéki miniszterelnök mellett, és a neoliberális Friedrich Merz ellen kampányolt.

Az október végi hesseni választások után Angela Merkel bejelentette: nem indul újra a CDU elnöki posztjáért. Merkel 2000 óta vezeti a pártot. Az utódja ott folytatja, ahol Merkel most abbahagyta? Vagy éppen ott, ahol Merkel tizennyolc éve elkezdte?

Bár úgy volt, hogy még egyszer utoljára megméretteti magát, a német kancellár és CDU-elnök úgy döntött: nem indul pártja decemberi kongresszusán a pártvezetőségért.