Csütörtökön megkezdi a valódi koalíciós tárgyalásokat az SPD az FDP-vel és a Zöldekkel, ami hatalmas nyomást helyez Armin Laschetre, akinek már a pártelnöki pozíciója is veszélyben van a CDU-ban.

Hiába tanultak Magyarországon és vannak emiatt veszélyben a tálibok kezére került Afganisztánban.

Hétfőn hivatalosan is bejelentette az FDP, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek a Zöldekkel, míg az SPD kedden hívta e két pártot a tárgyalóasztalhoz. Miközben az FDP nyitna a CDU/CSU felé is, az uniópártoknál sokan Armin Laschet lemondását követelik. Egy biztos: hosszú koalíciós tárgyalásokra lehet számítani Németországban.

Hiába vesztett 16 év után a CDU/CSU, a német szavazók a Merkel-éra után is aszerint döntöttek, melyik jelölt követné a merkeli utat.

A szocialista EP-képviselő már egy szociáldemokrata Olaf Scholz-kormányt vizionál, miközben simán lehet, hogy a CDU-s Armin Laschetet emelik majd hatalomba a zöldek és a liberálisok.

A baloldali SPD lesz a legerősebb párt a Bundestagban. De vajon ők vagy a rekordgyenge eredményt elért posztmerkeli CDU/CSU alakít kormányt?Percről percre tudósítottunk.

Szabálytalanul hajtotta össze a szavazólapját, így számtalan fotó örökítette meg, mit ikszelt a CDU kancellárjelöltje. Azért még van esélye, hiszen a választás előtti felmérések történelmileg pontatlanul mérik be a német jobboldalt.

Angela Merkel 16 év után otthagyja a politikát, amivel nemcsak pártját, hanem a német politikát is alaposan felforgatta. De mire lehet képes Merkel nélkül a CDU/CSU? Kik voltak eddig a Merkel-párt szavazói? És miért okoz óriási problémát Merkel hiánya a CDU-nak? Egy új tanulmányból mindez kiderül.

Az utolsó kancellártjelölti vitán túl sok újdonság nem hangzott el: a hosszú kampányok miatt a kicsit fáradtabb jelöltek inkább csak ismételték magukat, míg a zöldpárti Annalena Baerbock egyre inkább kollégaként mintsem vetélytársként viselkedett az SPD-s Olaf Scholz-cal. A nézőknek megint Olaf Scholz teljesítménye tetszett a leginkább.

Jelenleg úgy tűnik, a Merkel utáni új német kormány sorsáról nem az fog dönteni, hogy mely párt nyeri meg a választásokat, hanem ki ajánl többet a jobboldali-liberális FDP-nek és vezetőjüknek, Christian Lindnernek.

Armin Laschet szerint az EU nagyon rosszul járna egy szocdem-zöld-újbalos német kormánnyal, ezt pedig nem szabad megengedni. Ennek ellenére pártja még mindig 5 százalékponttal lemaradva kullog Olaf Scholz és a szociáldemokraták mögött.

Ismét kancellárjelölti vitát tartottak Németországban, ahol a három legesélyesebb listavezető 90 percen keresztül próbálta meggyőzni a választókat arról, hogy miért rá éri meg szavazni. Éles szóváltások, szélsőbaloldallal való riogatás, illetve a pénzmosás is téma volt a vasárnap esti közmédiás vitán. A nézők szerint Scholz volt a leginkább meggyőző.

Bő két héttel a választások előtt még a harmadik helyezett Zöldek is kezdik őket beérni az általában elég megbízható n-tv felmérésben. Valamin sürgősen változtatni kell Merkel utódjának.

Janine Wissler, a Linke társ-kancellárjelöltje szerint az FDP és a CDU sem képviseli a németek jövőjének érdekét, ezért velük eredménytől függetlenül kizárt a koalíció. Ismét felvetették: egy piros-zöld-vörös koalíciós kormányban viszont benne lennének.

Kevesebb, mint egy hónappal a német parlamenti választások előtt a pártok kampánya is beindult. A videóikon is jól látszik, mit tudnak és akarnak ígérni, kinek kell inkább eldugnia a saját kancellárjelöltjét, és ki építi az egész mondanivalót rá. Mutatjuk a legfontosabb német pártok kampányklipjeit és azok üzeneteit!

Az első igazi kancellárjelölti vita a szociáldemokrata Olaf Scholz győzelmét hozta. A politikusét, aki különösebben meg sem szólalt, senkit nem támadott, és mindössze annyit ígért: minden jóra fordul.

Alig egy hónappal a német parlamenti választások előtt egyre szorosabb a küzdelem az első helyért. Miközben a Zöldeknek már gyakorlatilag le kell mondaniuk a második helyről is, és csak a harmadikra esélyesek, a szociáldemokraták folyamatosan jönnek fel. A legfrissebb felmérésben már leelőzik a CDU/CSU-t is. Ezzel megnyílhat az út egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíció előtt.

A Merkel utáni CDU támogatottsága annyira bezuhant, hogy már logikus koalíciós partnereiket, a polgári-liberális FDP-t támadják azzal, hogy azok összeállnának a baloldallal. Csakhogy a német baloldalon közben valami egészen másról álmodnak.

Ennyire izgalmas választást régen látott Németország: a tavasszal még magabiztosan vezető Zöldek visszacsúsztak a harmadik helyre, a sokáig temetett szocdemek viszont már a CDU-t szorongatják.

Kevesebb, mint másfél hónappal a német választások előtt nagy léptekkel jönnek fel az eddig harmadik helyezett szociáldemokraták. A németek az ő jelöltjüket tartják a legalkalmasabbnak a kancellári posztra. Nagyon úgy néz ki: Berlinben a CDU/CSU kihagyásával csak akkor alakulhat kormány, ha a Zöldek helyett a szociáldemokraták futnak be a második helyre – és erre egyre több esélyük van.

Múlt csütörtökön tartotta Angela Merkel az utolsó kancellári beszédét a Bundestagban. Történelmi hosszúságú korszak ért véget, amelyet nem a nagy lépések, hanem a kis tapogatózások jellemeztek. Merkel egy másik Németországot és Európát hagy maga után. Mi jellemezte ezt a 16 évet?

Hiába a harmonikus és dinamikus kezdet, a német ökopárt legyengülve és botrányokkal terhelten vághat neki az őszi Bundestag-választásoknak. Ennek megfelelően folyamatosan növekszik a Zöldek hátránya az Armin Laschetet jelölő CDU/CSU-val szemben. A Zöldek koalíciós álmai is kipukkanhatnak, ha a CDU/CSU tényleg tartja magát a nemrég bemutatott választási programjához. Miért és hova menekülnek a szavazók a német ökopárttól?

Az őszi Bundestag-választások előtti utolsó tartományi választást tarják vasárnap. A szász-anhalti voksolás azonban nem csak ezért érdekes: a keletnémet tartományban a CDU és az AfD versenyez egymással, fej-fej mellett haladnak. A CDU nagy előnye, hogy a tartományi miniszterelnökük igen népszerű – és hátránya, hogy Armin Laschetnak hívják a kancellárjelöltjüket. Mi a jelentősége egy kétmilliós keletnémet tartományi voksolásnak három hónappal a szövetségi választás előtt?

Amilyen harmonikusan és dinamikusan indították el a német zöldek történelmük első kancellárjelöltségét, annyira erős támadásokkal kell most szembenézniük, amelyek a párt népszerűségére is kihathatnak. A németek többsége ráadásul eleve nem tartja alkalmasnak a zöld jelöltet az ország vezetésére. Miközben valóban megjelentek kellemetlen ügyek is az ökopárt körül, Baerbockkal kapcsolatban számos álhír is terjed.

A német jobboldal kancellárjelöltje, Armin Laschet szakít Helmut Kohl és Angela Merkel szokásával, és nem indul el egyéni mandátumért: ha veszít, így lehet, be se kell ülnie a Bundestagba. Markus Söder közben közölte: ha a CDU/CSU nem nyer, szó se lehet kormányzásról, ellenzékbe kell vonulnia a jobbközépnek.

A német szociáldemokraták először indulnak úgy idén egy parlamenti választáson, hogy a népszerűségük okán felesleges is lenne már kancellárjelöltet állítaniuk. Ők mégis indítanak, ráadásul Olaf Scholz mostani alkancellár számos kérdésben jobb jelölt, mint a konzervatív Armin Laschet vagy a zöld Annalena Baerbock. Van-e azonban esélyük? És mit ígérnek 12 évnyi nagykoalíciós kormányzás után?

Ha maradnak a jelenlegi trendek, ősztől az Európai Unió legnagyobb és legbefolyásosabb tagállamát egy zöld politikus fogja vezetni. A Zöldek a programjukban igyekeznek a polgári rétegeknek is szólni, de egy valami biztos: Baerbock kancellársága éles szakítás lenne a merkeli örökséggel. Konfliktusok Moszkvával, Macronnal és a német ipari körökkel – mutatjuk, mire készülnek a német Zöldek kormányon!

Miközben a Zöldek olyan egységesek, mint még soha, a CDU/CSU-ban még mindig dúl a testvérháború, és még egy AfD-közeli botrányhőst is jelöltjükké választottak Türingiában. A jobb- és balközép abban bízhat: az Annalena Baerbock körüli felhajtásnak is olyan gyorsan vége lesz, mint 2017-ben a Martin Schulz körülinek.

A bajor Markus Söder hiába bukta el a CDU/CSU kancellárjelöltségét, tovább támadja a győztes jelöltet, Armin Laschetet. A bajor miniszterelnök egy hét alatt három interjúban szólt be keményen Laschetnek, miközben a zöldek jelöltjét dicsérte. Mire játszhat Söder Münchenből?

Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét szokás a merkeli centrista politika folytatójának tartani. Nemcsak az szól ez ellen, hogy a politikus egy tisztán jobboldali kormányt vezet a tartományában, és nagyon közel áll a nagyipari körökhöz, de legfontosabb háttérembere kapcsán is sejthető: Laschet sokkal inkább jobbra áll Merkeltől. De ki az a fundamentalista katolikus ifjú politikus, aki Laschet szürke eminenciásának számít?

Eldőlt, hogy a CDU-elnök Armin Laschet lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje. De lehet, hogy éppen ezzel biztosítja be a hatalmát és majdani kancellárjelölti esélyeit a CSU-elnök Markus Söder, aki most látszólag visszavonult és veszített.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését. Ezzel Armin Laschet, a CDU elnöke lesz a két párt közös kancellárjelöltje. A politikust a németek kevesebb, mint 20 százaléka támogatja, és vele szemben a héten bejelentetett Annalena Baerbock zöld kancellárjelöltnek is esélye lehet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: a CDU-s Armin Laschet egy majd' hétórás tárgyalás végén kierőszakolta, hogy megszavazzák őt a CDU kancellárjelöltjének.

Még mindig nincs megállapodás arról, hogy ki legyen a CDU/CSU közös kancellárjelöltje. Egyik fél sem enged: miközben Armin Laschet a CDU vezetését tudja maga mögött, Söder a CDU párttagságban mozgósít maga mellett.

Hétfő délután a CDU elnökségének ülése után Armin Laschet tartott sajtótájékoztatót. A párt elnöke közölte, hogy pártja mögötte áll, és őt támogatja. Ez azonban még nem végleges döntés a kancellárjelölt személyéről. Ezt Laschet Söderrel közösen hozza meg pár napon belül.

Markus Söder bajor kormányfő a hétvégén hivatalosan is bejelentette: szeretne a a CDU/CSU közös kancellárjelöltje lenni. De megéri-e egyáltalán neki idén beszállni az országos politikába? Noha ma sokkal népszerűbb ő, mint Laschet, a CDU/CSU nem biztos, hogy kancellárt tud adni Merkel után. A CDU elnöksége hétfőn Laschetet támogatta a jelöltségért folyó harcban. Ha Söder ezt nyugodtan elfogadja, az annak lehet a jele: nem idén, hanem négy év múlva akar csak beszállni az országos politikába. Az idei bukást vigye el Laschet.

A járványpolitika németországi vitái a CDU/CSU kancellárjelöltségére is kihatnak. Angela Merkel egy vasárnapi műsorban olyan élesen bírálta Armin Laschet CDU-elnököt, hogy sokan úgy értelmezik: a kancellár a bajor CSU elnökét, Markus Södert szeretné inkább utódjának. A CDU/CSU drasztikusan csökkenő népszerűsége azonban eleve okafogyottá teheti ebbéli szándékait.

A CDU után már a bajor kistestvért is elérték a korrupciós botrányok, ami csökkentheti Markus Söder esélyeit a kancellárjelöltségre. A két párt szövetsége eközben folyamatosan zuhan a közvéleménykutatásokban, egy CDU/CSU nélküli szociálliberális koalíciónak pedig a Bundestagban ősszel többsége is lehet.

A tartományi miniszterelnökök szerdai tárgyalásán behúzták a vészféket: a lassú oltások és a fertőzések növekvő száma miatt április 18-ig meghosszabbodik a lockdown, számos eddigi nyitást pedig visszavonnak. A hivatalos döntéseket március 22-én, késő este teszik közzé Berlinben, de a német sajtó már megszerezte a terveket.

A hétvégi német tartományi választásokon megjelent egy szociálliberális alternatíva a zöldek, szocdemek és liberálisok összefogásával. Ha a CDU továbbra is bukdácsol, az őszi parlamenti választásra komoly ellenfele lehet balközépről. Mi a CDU válságának oka? És tényleg lesz-e többség ősszel a CDU/CSU ellenében is?

A CDU és a CSU egy-egy parlamenti képviselőjéről is kiderült: anyagi támogatást kaptak a szájmaszkok beszerzéséért a győztes cégtől. Mindez ismét rávilágított a lobbitevékenységek problémájára. Noha a két politikus távozik, az ügy árthat a kereszténydemokrata kormánypártoknak: a most hétvégi két tartományi választást már fel is adták igazából, de az elégedetlenség az őszi szövetségi választásokig kitarthat.

Markus Söder bajor kormányfő szerint nem helyes, hogy az Európai Uniót megkerülve akarja Budapest engedélyeztetni az orosz vakcinát. De vajon miért száll bele Budapestbe annak a CSU-nak az elnöke, amely párt eddig mindig biztos szövetségese volt a Fidesznek?

Armin Laschet a merkeli politikát viszi tovább az Európai Néppárt Fideszhez való viszonyában is.

A CDU szombaton 1001 küldött részvételével egy teljesen digitális konferencia keretében választja meg az új pártelnökét, akinek esélye lehet a párt kancellárjelöltjévé is válnia. Az első fordulóban nagyon szoros verseny alakult ki Friedrich Merz és Armin Laschet között. A második fordulóban Laschet kevesebb, mint hatvan szavazattal megelőzte Merzet, akinek idén sem sikerült a politikai visszatérés.

Reménytelen pozíciónak indult, a járvány azonban Németország Merkel utáni második legnépszerűbb politikusává tette az egészségügyi minisztert, Jens Spahnt. A most épp az oltáskampányt beindító CDU-s politikus közben fű alatt igyekszik felülírni a papírformát a Merkel utódlásáért folytatott küzdelemben.

Idén véget ér Angela Merkel tizenhatéves kancellársága. A kereszténydemokraták januárban választanak pártelnököt, de lehet, hogy a kancellárjelöltet a bajor kistestvér adja. Bárki is kerüljön ki győztesként, Németország új kancellárját mindenképpen a keresztény uniópártok adják. Mit várhat Európa és Magyarország az egyes CDU-elnökjelöltek esetén?

A CDU elnökválasztó kongresszusa jövőre tolódik. Noha az ottani győztesnek lehet nagy esélye kancellárjelöltté válnia, van egy személy, aki mindenkit beelőzhet: Markus Söder Münchenből. A pár éve még a szélsőjobbal kacérkodó bajor konzervatív politikus vezetheti a német összjobboldalt a Zöldekkel közös koalícióba. Elmondjuk, hogyan fedezte fel magában a centristát.