Jóval nagyobb lehet az átoltottság Németországban, mint amit a hivatalos számokban közölnek

Rejtély: a járványkezelés szakmai részéért felelős Robert Koch Intézet reprezentatív kutatásainak eredményei eddig sosem mutattak más arányt, mint a kormányzati számok. Mi történhetett most? Ők sem értik.

Nagyjából olyan hévvel vetődik rá minden reggel a német sajtó az ottani egészségügyi minisztérium napi oltási számaira, mint az itteni: eszerint a német társadalomnak már 62,7 százaléka megkapta valamely covid elleni oltás első dózisát, azaz valamennyire védett a koronavírus okozta súlyos megbetegedés ellen. Csakhogy a német járványkezelés szakmai részéért felelős, tudósokból álló Robert Koch Intézet (RKI) publikált kedden egy kutatást, ami gyökeresen ellentmond a Merkel-kormány adatainak: eszerint jóval többen lehetnek beoltva már, mint azt a kormányzat kommunikálja.

Az intézet idén január óta, azaz amióta elkezdtek lényegében tömegesen beoltani embereket a covid ellen, három-négyhetente végeztet egy reprezentatív, telefonos közvélemény-kutatást, hogy felmérje, hányan oltatták eddig be magukat a 18 év fölötti lakosság körében.

A kutatásaik során publikált számok eddig mindig összhangban voltak a kormány által közölt oltottsági aránnyal, így eddig nagy jelentőséget ennek nem tulajdonított a német sajtó, az adatok valódiságát vagy épp hihetőségét nem kérdőjelezték meg.

Nem úgy a még július első felében végzett friss kutatásuk: aszerint ugyanis a németek 84,5 százaléka már megkaphatta az első dózisát az oltásnak, 59 százalékuk pedig mindkettőt, a covid által veszélyeztetettebb 60 év felettiek körében pedig ennél is magasabb a szám, a körükben elvileg 94,3 százalék már egy dózist kapott, 76,5 százaléknak pedig mindkettőt beadták már. Az RKI-kutatásból az is kiderül, hogy a német lakosság 91,6 hajlandó beoltatni magát covid ellen.

Ezek a számok annyira meglepőek voltak a kormányzati adatokhoz képest, hogy maga az RKI próbált magyarázattal szolgálni az eltérések okaira.

1. A kormányzat által közölt aktuális oltottsági arány az oltóközpontok, kórházak, mobil oltócsapatok és üzemorvosok adataiból áll össze. A nagyobb vállalatoknál dolgozók beoltásáért felelős üzemorvosok fele azonban mint kiderült, nemigen jelenti le rendesen az oltásokat. Ez azonban nem magyarázza meg a jó 20 százalékpontos eltérést.
2. Az oltáspártiak valószínűleg szívesebben vesznek részt egy, az oltásról szóló, az RKI vagy bárki más által végzett telefonos közvélemény-kutatásban, mint az aziránt szkeptikusok vagy azt elutasítók, és nem csak amiatt, mert a németek adatvédelmileg jóval tudatosabbak mondjuk a magyaroknál. Kérdés persze, és ezt a kérdést teszik fel ők is, hogy ha ez így van, akkor az eddigi öt kutatás számai miért nem mutattak jelentősen magasabb átoltottságot a ténylegesnél.
3. A telefonos interjúk csak és kizárólag németül zajlottak, így aki nem tudott rendesen németül, annak válaszait inkább nem számolták bele, hátha nem értette, amit kérdeztek tőle, vagy nem fejezte ki magát pontosan. Az eddigi kutatások alapján a migrációs háttérrel rendelkezők oltási hajlandósága alacsonyabb, így ők a mostani reprezentatívnak szánt kutatásban lehet, nem voltak rendesen képviselve.
4. Az egydózisú Janssen-vakcinákat az orvosok második dózisként beadottként jelentik le, így aki azt mondta a telefonban az RKI-nak, hogy megkapta az első dózist (hiszen az egyben az utolsó is jelen tudásunk szerint), az a hivatalos számokban másképp mutatkozik meg.

A következtetésük ebből az, hogy a saját kutatásuk valószínűleg túl magas átoltottságot mért, az államilag közölt számok viszont mindenképpen túl alacsonyak lehetnek.

A tényleges németországi átoltottsági arány így a legnagyobb valószínűséggel valahol a kettő között, 70-73 százalék környékén van.

Jens Spahn egészségügyi miniszter valószínűleg ezért beszélt arról nemrég a német köztévén, hogy a német felnőttek háromnegyede döntött már a vakcina mellett. A Neue Zürcher Zeitung németországi kiadása emlékeztet: Angela Merkel német kancellár a 60 év felettiek körében 90 százalékos átoltottsági arányt tart kívánatosnak, a 12 év feletti lakosság körében pedig 80-85 százalékost. Ha tehát valahol a kormányzat által mutatott adatok és az RKI által jelzett számok között van a valóság, úgy Németország hamarosan elérheti ezeket a célokat.

Az országban időközben a 12 év feletti gyerekek oltását is megkezdték már annak ellenére, hogy az ezzel foglalkozó, tudósokból álló testület nem nagyon lát okot erre. Noha az ország jól áll az átoltottság terén, a német politikai, gazdasági és médiaelit orbáni mintájú (igaz, ezt sosem hangoztatják) negatív társadalmi nyomásgyakorlással akarja rávenni a németeket arra, hogy minél nagyobb arányban oltassák be magukat: Markus Söder jobbközép bajor miniszterelnök még a tesztelést is fizetőssé tenné, így rákényszerítve a magukat a nem kötelező vakcinával nem beoltókat, hogy gondolják meg magukat. A német alaptörvény szellemiségét erőteljesen megkérdőjelező diskurzus erőltetése akár egy oltásszkeptikus kisgazdapártot is berepíthet ősszel a Bundestagba.

A leköszönő Merkel-kormány mindenesetre már most hatféle vakcinát szerzett be 2022-re: ennek köszönhetően lehetősége lesz a németeknek arra a Magyarországon szinte a kezdetektől választható opcióra, hogy ne géntechnológiás vakcinát adassanak be maguknak.

NYITÓKÉP: Jens Spahn német egészségügyi minisztert otlják / Facebook