Németország már most hatféle vakcinát venne 2022-re

Szerző: Bukovics Martin
2021.07.01. 08:57

Először lenne lehetőség az országban arra, hogy ne géntechnológiás oltást adasson be magának valaki a covid ellen.

Németország már most hatféle vakcinát venne 2022-re

204 millió vakcinát vásárolna 2022-re a leköszönő Merkel-kormány, mégpedig abból a célból, hogy olyan biztonsági tartalékot képezzen, ami egy ember kétszeri beoltására elég lenne, írta meg a Handelsblatt egy hozzájuk eljutott belső minisztériumi dokumentum alapján. Eszerint a Jens Spahn kereszténydemokrata egészségügyi miniszter vezette tárca úgy számol, hogy

nemcsak az uniós vakcinabeszerzés során idén télen-tavasszal már tapasztalt, előre nem látható szállítási problémák, hanem vírus esetleges mutációi miatt, és az eddigi oltások felfrissítése érdekében is szükség lehet erre a lépésre.

A biztonsági tartaléknak nevezett vakcinákra 3,9 milliárd eurót szánnának.

Hatféle vakcinával tervez 2022-ben Németország:

  • Az EU központi beszerzéséből 84,4 millió dózis amerikai-német Pfizer-BioNTech géntechnológiai, mRNS-alapú vakcina jutna az országnak, ezeket az Európai Bizottság már lekötötte, ezt Ursula von der Leyen maga jelentette be Firenzében az EUI-n tartott beszédében.
  • 31,8 millió dózist vásárolna Németország az amerikai Moderna ugyancsak géntechnológián alapuló mRNS-vakcinájából.
  • 18,3 millió dózist vennének az amerikai, egydózisos, adenovírusos technológiát használó Johnson&Johnson-oltásból.
  • 42 millió dózist vennének a piacon még nem lévő rendelkező fehérjealegységű, azaz subunit-vakcinából, amit sokan az első olyan vakcinának tartanak, ami már nem szükségmegoldást jelent, mint az előbbiek: ez a francia Sanofi oltása. Hogy ez hogyan működik, arról itt írtunk részletesen, a lényeg, hogy a fehérjealegységű oltás során egy meghatározott dózisú antigént (a vírus fehérjéjét) fecskendezik be a bőr alá vagy egy izomba, és ez ott is marad. A géntechnológiás vakcináknál – idesorolják az mRNS-vakcinák mellett a vektorvírusosokat is, mint amilyen a Johnson&Johnson-, az AstraZeneca- vagy a Szputnyik V-vakcina – azonban csak az antigén genetikai információját viszik be a sejtekbe.
  • 16,3 millió dózist az amerikai Novavax ugyancsak subunit-vakcinájából szereznének be.
  • 11 milliót pedig a francia Valnevától, amely az oltáskonzervatív szereplők által leginkább preferált, a kínai Sinopharmhoz hasonlóan inaktivált vírusos technológiával működik, és nagyrészét a brit kormány már hónapokkal ezelőtt lefoglalta. Az itthon egyes szakértőként szereplők által lesajnált technológiának tartott oltásról itt írtunk.

Vagyis az EMA-engedéllyel rendelkező, Németországban eddig használt adenovírusos AstraZeneca kiesett a pixisből, azzal nem számolnak.

Erre a sorsra jutott a németországi fejlesztésű, mRNS-technológiát használó CureVac is, miután csak 48 hatékonyságot tudtak kimutatni az esetében. A cég központjának, Tübingen városának zöld főpolgármestere, Boris Palmer szerint az, hogy a németek nemet mondanak az oltásra, igazi first world problem, azok lenézése, akik Mercedest vezetnek, de VW Golfot nem akarnak, a kínai, 51 százalékos hatékonyságú Sinovacot is használják ugyanis világszerte, ahhoz képest pedig ez nem rossz adat, ráadásul az influenza elleni oltások hatékonysága is 50 százalék körüli, és ez teljesen normális a WHO szerint is. Palmer reméli, hogy ha Németországban nem is, a világnak azon pontjain, ahol nagy szükség van most rá, bevethetik a német vakcinát.

FOTÓ: Valneva, sajtószolgálat

Bukovics Martin
Bukovics Martin az Azonnali főszerkesztője

Terenzuola Vigne Basse Colli di Luni 2019.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek