+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. május 18. kedd, 18:35
Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

A Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal összekötő Gibraltári-szoros afrikai oldalán terül el Spanyolország Európán kívüli egyik exklávéja, Ceuta kikötővárosa. A Marokkótól fallal és szögesdróttal elzárt település korábban is az Észak-Afrikából Európába tartó bevándorlók egyik elsődleges célpontja volt.

 

 

Mi történt most?

 

A héten erősödött a nyomás az EU külső határának is számító településen:

 

a hét elején hatezer bevándorló lépte át a marokkói terület és a Ceuta köré felhúzott szögesdrótot.

 

A spanyol hatóságok 2700 embert vissza is toloncoltak a marokkói területre, ahol a marokkói rendvédelmi erők könnygázzal próbálták meg feloszlatni őket. Kedden tovább folytatódott a bevándorlók nyomása a spanyol exklávéra. A BBC összefoglalója szerint az egyének vagy a tengerben úszva vagy pedig az apályt megvárva a kerítés mellett a térdig érő vízben léptek Ceuta, azaz Spanyolország, egyben az Európai Unió területére.

 

A BBC HELYSZÍNI RIPORTJA.

 

A TV5 francia tévé online portálja által megszólaltatott egyik bevándorló, Soulaimane úgy fogalmazott, hogy

 

azért indult el Európa felé, mert „itt nincs jövőm, az egyetlen célom az, hogy Európába jussak”.

 

Fernando Grande-Marlaska, a szocialista spanyol kormány belügyminisztere arról beszélt még hétfőn a nemzetközi sajtónak, hogy a körülbelül nyolcvanezres lakosságú Ceuta 1100 fős határrendészete mellé kérni fogja még 200 rendőr és 200 katona kihelyezését. Pedro Sánchez, a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) vezető miniszterelnök kedden el is napolta párizsi utazását, és arról beszélt, hogy elsődleges célkitűzése a következőkben

 

„a rend helyreállítása lesz Ceutában”, amelyet a „legnagyobb szigorral” fog végrehajtani.

 

A migrációs nyomás kapcsán kedden délután megszólalt az Európai Bizottság vezetője, a német, jobboldali Ursula von der Leyen is. Von der Leyen tweetjében arról írt, hogy „új megoldásokra van szükség a migráció terén” az EU és a külső partnerek (például Marokkó) között, hogy kezelni lehessen az európai határokra nehezedő migrációs nyomást.

 

 

Hasonlóan fogalmazott Malik Azmani, a progresszív-liberális EP-frakció, a Renew Europe holland alelnöke is. Az Európai Parlamentben az észak-afrikai országokkal hangsúlyosan foglalkozó politikus szerint szükség van a harmadik országokkal kötött egyezményekre, hogy kiküszöböljék az embercsempészetet és „menedéket nyújtsanak az arra rászorulók számára”. Kedden délután Spanyolország újabb csapatokat küldött, hogy azok helyreállítsák a rendet.

 

Miért jelentek meg hirtelen a bevándorlók Ceuta alatt?

 

A bevándorlók ismételt elindulásának oka a marokkói és a spanyol kormányok közötti diplomáciai konfliktusban keresendő.

 

Marokkó eddig ugyanis a török-EU-s egyezséghez hasonlóan megállította a területén az Európába tartó bevándorlókat.

 

De a Marokkó által a hetvenes években megszállt volt spanyol gyarmat – Nyugat-Szahara – kérdésében az elmúlt hetekben egymást bírálták a felek. Ugyanis a nyugat-szaharai terület függetlenségi szervezetének, a Polisario Frontnak a vezetőjét egy spanyol kórházban ápolják. A Polisario pedig, mivel nem ismeri el a marokkói szuverenitást a nyugat-szaharai terület fölött, a marokkói értelmezés szerint az ország állambiztonságát veszélyeztető, szeparatista szervezet.

 

NYUGAT-SZAHARA MAROKKÓI MEGSZÁLLÁSÁNAK FÁZISAI. A MAROKKÓI HADSEREG FALAK ÉPÍTÉSÉVEL KEBELEZETT BE EGYRE TÖBBET ÉS TÖBBET A TERÜLETBŐL. A JELENLEG AZ ALGÉRIAI TINDOUFBAN, SZÁMŰZETÉSBEN SZÉKELŐ POLISARIO FRONT HARCOL EZEN TERÜLET FÜGGETLENSÉGÉÉRT. FOTÓ: ROKE / WIKIMEDIA COMMONS

 

Egyes spanyol hangok pedig arról beszéltek, hogy

 

Marokkó a nyugat-szaharai vezető spanyol kórházi ápolása miatt engedte volna szabadjára a bevándorlókat, hogy nyomást gyakoroljon Spanyolországra.

 

Brahim Gali nyugat-szaharai vezetőt még áprilisban internálták egy spanyolországi kórházba. Elemzők arról beszéltek, hogy Marokkó azért folyamodott a bevándorlók felhasználásához, mert Spanyolország hamis személyazonossággal kicsempészte az országba a nyugat-szaharai vezetőt. Ilyen formában pedig szerintük a rájuk szabadított migrációs nyomással Marokkó célja az, hogy Spanyolország gyakorlatban ismerje el az ország szuverenitását Nyugat-Szahara fölött.

 

NYITÓKÉP: Gibraltár a marokkói oldalról. Fotó: Antal Róbert-István / Azonnali, 2018

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mély aggodalmukat fejezték ki, és hangsúlyozták, a szólásszabadság és az emberi jogok mellett állnak.

Hetvenperces sor a reptéren, Orbán Viktorral elégedetlen taxisofőr, védettségi igazolvány.

Megnéztük, mennyire nyerhetőek ezek a körzetek az ellenzék számára 2022-ben.

Csárdi Antal szerint az ellenzéki egység továbbra is töretlen.

Mint írják, nem hiszik, hogy a Jobbik valóban partner akar lenni abban, hogy több tízezer honfitársunk életét tönkretegye.

Jámbor szerint nem kommunikációs trükk az ellenzéktől a népszavazás, de még ha az is, végsősoron kárt fog okozni a Fidesznek.

Az IDEA Intézet elemzése szerint viszont a biztosan szavazó pártválasztók körében a Fidesz majdnem behozta az ellenzéket.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás