+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. augusztus 17. szombat, 20:21
A marokkóiak busás uniós pénzekért cserébe keményebben lépnek fel az illegális bevándorlókkal szemben, részben ez okozza a csökkenést.

A tavalyi év azonos szakaszához képest 39 százalékkal csökkent a Spanyolországba ellenőrizetlen úton beérkező migránsok száma, miután a marokkói kormány egyre keményebben lépett fel az illegális migránsokkal szemben – tudósít az El País.

 

Egyre keményebbek a marokkóiak

 

A spanyol lap riportja szerint Marokkón keresztül egyre nehezebb bejutni Spanyolországba: megszólaltattak egy Burkina Faso-i bevándorlót, akinek négy hónapjába telt átjutni az észak-afrikai országban az uniós tagállam spanyolokhoz. Bara Nourdin először januárban próbált meg átmászni az észak-afrikai spanyol exklávé, Melilla köré épített településen, ám akkor nem sikerült neki, majd ezen kívül még háromszor próbálkozott sikertelenül. Ötödjére viszont áprilisban sikerült átjutnia a kerítésen, jelenleg pedig arra vár, hogy a Melilla városával határos marokkói Nadorban várakozó összes testvére bejusson Spanyolországba.

 

Hasonló úton összesen valamivel több, mint 18 ezer ember jutott be az országba, ugyanakkor a migránsok arról számolnak be, hogy Marokkóból egyre nehezebb, kockázatosabb és drágább eljutni Spanyolországba. Mindez nagyban köszönhető a Marokkónak az EU és Spanyolország által erre a célra nyújtott pénzügyi és logisztikai támogatásnak: a spanyol kormány Marokkót stratégiai partnereként látja a rendezetlen migráció feltartóztatásában,

 

az illegális migránsok elleni küzdelemre pedig Brüsszel 140, Madrid pedig 30 millió eurós támogatást ad Rabatnak.

 

A két ország ezen felül újból aktiválta azon megállapodását, melynek célja, hogy a két észak-afrikai spanyol exklávéba, Ceutába és Melillába a kerítéseken átmászó migránsokat gyorsan visszajuttassák Marokkóba. Emellett a marokkói hatóságok több rajtaütést és deportációt hajtanak végre, mint eddig. Marokkói – tehát kellő szkepticizmussal kezelendő – statisztikák szerint ezzel Rabat körülbelül 42 ezer illegális határátlépést állított meg, ezek nyolcvan százalékát a szubszaharai térségből érkező migránsok kísérelték meg.

 

Emellett immár a marokkói királyi haditengerészet is részt vesz a hajókon Spanyolország felé induló migránsok megállításában. Marokkói kormányzati források szerint eddig nyolcezer embert mentettek meg a tengeren, és vittek vissza a marokkói kikötőkbe, miközben azok Spanyolország felé hajóztak volna.

 

 

Új útvonalak, új embercsempészek

 

A 39 százalékos csökkenés ugyanakkor még mindig elmarad a spanyol kormány eredetileg kitűzött céljától, mely az illegális bevándorlás mértékének megfelezését tűzte ki célul az idei évre. Mindenesetre így is jelentős a csökkenés a tavalyi évhez képest, mikor összesen 65 000 ember érkezett Spanyolországba vagy az exklávén, vagy a Gibraltári-szoroson át.

 

A spanyolok és az EU számára a marokkói pénzügyi támogatás abszolút nyertes összegű játék: Madridra egyes uniós tagállamok részéről ugyanis egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy fékezze meg az illegális bevándorlást az országba. Főleg a franciák aggódtak emiatt, Párizs ugyanis a Földközi-tengeri migrációt látta a Franciaországba történő bevándorlás fő csatornájának. A Nemzetközi Migrációügyi Szervezet (IOM) egy nemrégiben készült kutatása például kimutatta:

 

a Spanyolországba érkezők alig több, mint fele marad csak ott, míg sokan Franciaország felé veszik az irányt.

 

Az IOM szerint ugyanakkor a keményebb fellépésnek van egy komoly árnyoldala is: a migránsok veszélyesebb utakon próbálnak majd Európába jutni, az új útvonalakból pedig az embercsempészek húzhatnak majd hasznot. Augusztus közepéig idén 208 ember halt meg, vagy tűnt el a Földközi-tengeren Spanyolország felé tartva, vagyis körülbelül egy a százhoz annak az esélye, hogy az európai partok felé igyekvők nem élik túl a hajóutat.

 

BORÍTÓKÉP: Határkerítés a melillai spanyol exklávénál / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás