+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 29. csütörtök, 11:49
A négymillió beoltott elérésével jöhetnek az újabb enyhítések a védettségi igazolásokkal rendelkezők számára, jelentette be Gulyás Gergely a szokásos csütörtöki kormányinfón. Gulyás emellett arról is beszélt: a magyar kormány bilaterális tárgyalásokba kezd más országokkal, hogy kölcsönösen elfogadják a védettségi igazolásaikat.

Megtartotta szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

 

Gulyás  bejelentette, hogy a kormány szerint már pénteken elérheti a 4 milliót a legalább az első oltást megkapottak száma, így újabb enyhítések következhetnek.

 

Ennek értelmében:

 

+ a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul;

 

+ az üzletekben este 11 óráig lehet vásárolni;

 

+ akinek van védettségi igazolása, annak este 11-ig megnyílnak a vendéglátóhelyek belső terei;

 

+ a védettségi igazolással rendelkezők látogathatják a 2020. novemberében bezárt szabadidős helyeket, mint például az állatkertek, vadasparkok, múzeumok, színházak, edzőtermek, illetve uszodák – ezeket a helyeket a kiskorúak védettségi igazolással rendelkező felnőttel látogathatják;

 

+ a védetteknek és a kiskorúaknak nem kell maszkot hordani a kulturális, illetve a sportrendezvényeken;

 

a védettek szállodákba is mehetnek.

 

Azonban sok korlátozás még érvényben marad: a családi eseményekkel kapcsolatos szabályokat Gulyás szerint még nem indokolt feloldani, illetve a lakodalmak rendezésének tilalmát sem oldja fel a kormány. Utóbbival kapcsolatban Gulyás azt ígérte, hogy

 

ötmillió beoltottnál ismét lehet tartani lakodalmakat, amit a kancelláriaminiszter szerint május harmadik hétvégéjén érhetünk el.

 

Gulyás felhívta a figyelmet, hogy a boltokon, közterületeken, illetve a tömegközlekedési eszközökön továbbra is kötelező a maszkhasználat, mivel ezekre a helyekre nemcsak az oltottak járhatnak, illetve arra is emlékeztetett, hogy a csoportosulás és gyülekezési szabályok tilalma még továbbra is érvényben vannak.

 

Magyarország megkerülné az EU-s digitális zöldigazolványt

 

Gulyás ezenkívül arról is beszélt, hogy a kormány a szerdai ülésen felkérte a Külügyminisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokba más országokkal, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön más országokkal annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadják egymás védettségi igazolásait.

 

A kancelláriaminiszter szerint a cél, hogy a Magyarországgal megállapodást kötő országokban a magyar védettségi igazolványokkal ugyanazokat az előnyöket élvezhessék az emberek, mint az adott ország védett állampolgárai, és ezt Magyarország viszonozza is.

 

Ezzel a kormány megkerülné az Európai Bizottság javaslatát a digitális zöldigazolványokról, amiről az Európai Unió három fő intézménye a jövő héten kezd tárgyalásokba.

 

A tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa még április 14-én, míg az Európai Parlament április 29-én fogadta el, hogy a trialógus során milyen álláspontot fog képviselni. Az unió különböző szereplői úgy látják, hogy június végén már be is vezethetnék az EU-s digitális zöldigazolványt, amivel a szabad mozgás jogát állítanák vissza, illetve az igazolvánnyal rendelkezők ugyanazon előnyöket élveznék, mint az adott tagállam védett állampolgárai.

 

Gulyás ugyan megjegyezte, hogy „az Európai Unióban van erről egy javaslat”, de bővebben nem beszélt arról, hogy a kormány milyen álláspontot képvisel majd a tárgyalás során. Gulyás azt ígérte, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter még csütörtökön bejelentést tesz a téma kapcsán. Az Európai Bizottság javaslatáról korábban itt írtunk bővebben.

 

Gulyás szerint nem mulasztottak a magyar kémelhárítók az orosz kémek ügyében

 

Az Azonnali több kérdést is feltett a kancelláriaminiszternek, illetve a kormányszóvivőnek, azonban Szentkirályi Alexandra mindössze egy kérdésünket olvasta be, ami azon orosz kémekről szólt, akiket a cseh hatóságok azzal vádolnak, hogy 2014-ben felrobbantottak egy csehországi fegyverraktárat.

 

Mint azóta kiderült,

 

a robbantással gyanúsított kémek közül ketten is Budapestről indulva jutottak el a Cseh Köztársaságba,

 

ezért azt szerettük volna megtudni a kormánytól, hogy felmerült-e, hogy a magyar titkosszolgálatok hibát követhettek el ebben az ügyben.

 

Gulyás a kérdést egyrészt kikerülte azzal, hogy „Magyarországról Csehországba utazni legfeljebb más államok érintésével lehetséges”, másrészről elmondta, hogy nemzetbiztonsági adatokra vonatkozó kérdés miatt csak olyan információkat árulhat el, amelyek már nyilvánosak vagy nyilvánosságra hozhatóak.

 

A kancelláriaminiszter szerint a magyar titkosszolgálatok mindenkivel szemben védik a magyar nemzeti érdeket – függetlenül attól, hogy szövetséges vagy nem szövetséges államról van szó, majd elmondta:

 

a konkrét esetben a magyar államvédelmi szervek megfelelően jártak el,

 

azonban azt nem részletezte, hogy a titkosszolgálatok tudtak-e a két orosz kém tevékenységéről, illetve azon kérdésünkre sem válaszolt, hogy terveznek-e kitiltani olyan orosz diplomatákat, amelyekről vagy bebizonyosodott, hogy kémek, vagy felmerült a kémkedés gyanúja, mint amire a cseh kormányfő, Andrej Babiš kérte az EU, illetve a NATO tagországait.

 

Az Azonnali még az alábbi kérdésekre szeretett volna választ kapni, azonban ezeket a kérdéseinket nem olvasták be:

 

+ A veszélyhelyzetet a kormány meghosszabbította őszig, de a téli kilakoltatási moratórium és a szigorított védekezés lejár május elején, így számos kilakoltatás a járványvédekezés közepén kezdődhet el. Tervezik-e egységesen meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, hogy ez elkerülhető legyen?



+ Tervezi-e a kormány támogatni az önkormányzatok néhány helyen elinduló, a lakhatást albérleti támogatással segítő lakásügynökségek támogatását közalkalmazottak részére?

 

+ Azok a nem magyar állampolgárok, akik életvitelszerűen Magyaroszágon élnek és dolgoznak, rendelkeznek magyar lakcímmel, tajszámmal, adószámmal, és Magyarországon megkapták a koronavírus elleni védőoltást, kapnak-e, kaphatnak-e védettségi igazolványt?

 

+ Mi a kormány álláspontja az Európai Bizottság digitális zöldigazolvány bevezetéséről szóló javaslatáról? A javaslat szerint a jelenlegi magyar védettségi igazolások nem felelnének meg a digitális zöldigazolványnak. Mennyibe kerülne a magyar adófizetőknek, hogy a magyar hatóságok olyan igazolványokat állítsanak ki az állampolgárainak, amit az EU-ban máshol is elfogadnak? Miért nem tartalmazza a magyar igazolás az oltóanyag típusát?

 

A kormányinfón újságírói kérdésekre Gulyás Gergelytől még az alábbiakat tudtuk meg:

 

+ A tajszámmal nem rendelkezők, illetve azon külföldi állampolgárok, akik nem rendelkeznek tajszámmal, május 1-től jelentkezhetnek oltásra.

 

+ Jelenleg 4 millió 176 ezer védettségi igazolást állítottak ki, amiből 3 865 408-at már ki is postáztak. Gulyás pontos dátumot nem mondott, hogy mikor kaphatják kézhez a védettségi igazolásukat azok, akiknek az még nem érkezett meg, de szerinte 96-97 százalékban rendben halad a folyamat.

 

+ A kormány mind magyar, mind kínai nyelven közzé fogja tenni a Fudan egyetemmel kötött szerződését. Az egyetem nem magánegyetem lesz, hanem egy közös magyar-kínai közcélt szolgáló közérdekű alapítvány fogja működtetni. Az egyetemről, illetve arról, hogy miért problémás, hogy a kormány kínai hitelből fogja felépíteni az egyetem kampuszát, korábban itt írtunk részletesebben.

 

+ Jelenlegi adatok szerint 8-9 hónapig vagy egy évig adnak védettséget a vakcinák, ennek lejárta után automatikusan újabb oltást kell mindenkinek kapnia. Ennek megfelelően a kormány tartalékolni fog a vakcinákkal, arról pedig majd csak később fog dönteni, hogy fog-e újabb vakcinákat rendelni a keleti partnereitől.

 

+ A határzár feloldására jelenleg még nincs terv, ugyanakkor ha Magyarország egy adott állammal kétoldalú megállapodást fog kötni, akkor az adott államból érkező állampolgár mentesülni fog a karanténkötelezettség alól, ahogyan az ezen országba utazó magyarok is.

 

+ A Magyarországon június 15-től kezdődő Európai Bajnokságon teltházas meccseket tartanak, mivel Gulyásék szerint addigra már elérjük a társadalmi immunitást. Szerinte nem kettős mérce, hogy a külföldieknek elegendő a negatív PCR-teszt, míg a magyarok csak védettségi igazolás felmutatásával tudják majd látogatni a mérkőzéseket. Szerinte ennek az oka, hogy míg az oltást kérő magyarokat május 15-ig be tudják oltani, addig a külföldi oltáskampányok még nincsenek ilyen előrehaladott állapotban.

 

A kormány célja, hogy a nyári táborokat meg lehessen tartani, azonban erről még korai dönteni. Gulyás azt ígérte, hogy ötmillió beoltott után fog dönteni erről a kormány.

 

+ Gulyás szerint nem tudjuk pontosan, hogy mikor érhetjük el az 5, 5, illetve 7 millió beoltottat. Míg a kormányinfó elején Gulyás azzal számolt, hogy az 5 millió beoltottat május harmadik hetében érhetjük el, újságírói kérdésre már azt válaszolta, hogy ez attól függ, hogy mennyien regisztrálnak az oltásra. Szerinte ha az emberek regisztrálnak, akkor 10 nap alatt elérhetjük ezt a számot. Gulyástól megtudtuk, hogy jelenleg 4,5 millió felett van a regisztráltak száma, és összesen 8,5 millió fő jogosult az oltásra.

 

A teljes sajtótájékoztatót itt lehet újranézni:

 

 

A cikk készítésében közreműködött Antal Róbert-István is.

 

NYITÓKÉP:  Magyarország kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás