+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 23. péntek, 20:12
Észtország, Litvánia és Lettország is szolidaritás vállalt a Cseh Köztársasággal. A litván külügyminiszter szerint jó lenne, ha az EU-ban kevesebb orosz kém lenne.

Már lassan egy hete tart a diplomáciai konfliktus Oroszország és a Cseh Köztársaság között. Mint korábban beszámoltunk róla, a csehek még április 17-én tiltottak ki 18 orosz állampolgárt, mivel a cseh hatóságok úgy vélik, hogy a prágai orosz nagykövetségen dolgozó 18 személy fedőtevékenységben dolgozó titkosügynökök.

 

A cseh biztonsági erők szerint ugyanis e 18 személy régóta kémtevékenységet folytat a Cseh Köztársaságban, és

 

a gyanú szerint kettejüknek közük lehetett egy cseh fegyverraktárban történt robbanáshoz 2014-ben,

 

aminek következtében ketten is életüket vesztették. A robbantással ugyanazt a két titkosügynököt vádolják, akiket korábban a Bellingcat oknyomozó portál az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal megmérgezőiként is azonosított, továbbá a lap értesülése szerint két másik kém Budapestről utazott a Cseh Köztársaságba a robbantás előtt. Ugyanakkor Magyarország az ügy miatt még nem utasított ki egy orosz állampolgárt sem Magyarországról.

 

A cseh kitiltásra az orosz reakció sem váratott sokáig: az oroszok végül hétfőn utasítottak ki 20 cseh diplomatát. Emellett tagadják, hogy közük lenne a fegyverraktár felrobbantásához, azt alaptalan vádaskodásnak tartják, és szerintük az USA befolyása állhat a háttérben.

 

A csehek kedden ezután arra kérték a NATO, illetve az EU tagállamait, hogy vállaljanak szolidaritást velük, és ők is utasítsák ki azokat az orosz diplomatákat, akikről kiderült, hogy valójában az orosz hírszerzés, a GRU tagjai, és fedőtevékenységben dolgozó titkosügynökök..

 

A felkérésnek péntekig eddig három ország tett eleget: Szlovákia még csütörtökön utasított ki három orosz állampolgárt, de rajtuk kívül még Bulgáriából és Lengyelországból kellett hazautaznia kettő, illetve három orosz állampolgárnak.

 

Most pedig újabb három állam csatlakozott a cseh kéréshez. Méghozzá Észtország, Litvánia és Lettország.

 

A litván hatóságok két orosz diplomatát utasítottak ki, míg az észtek és a lettek egyet-egyet.

 

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis szerint az EU-nak komolyabban kéne venni az orosz kiutasításokat, és jó lenne, „ha az EU-ban kevesebb orosz titkosügynök tevékenykedne” – tudósít róla a Reuters.

 

A lap megjegyzi, hogy a Szovjetunió bukása után három évtizeddel Moszkva még mindig nagy létszámú és drága követségeket tart fent Közép- és Kelet-Európában, és a fogadóországok szerint ez kényelmes fedezetet nyújt az orosz titkosügynököknek.

 

Daniel Milo, a pozsonyi székhelyű GLOBSEC politikai intézet vezető tanácsadója szerint a mostani kiutasítások azért is lehetnek fontosak, mert a tízmilliós Cseh Köztársaság önmagában egy kis állam, azonban

 

ha az EU és a NATO valóban összetart, „az erős visszatartó erőként hathat a jövőbeni orosz kémtevékenységekre,

 

hiszen ezt korábban bűntetlenül megtehették” – véli a szakértő.

 

Az elmúlt hetekben az orosz és a nyugati diplomaták többször is éles szóváltásba keveredtek. Az EU-ban és az Egyesült Államokban is egyre többen követelik, hogy Vlagyimir Putyinék engedjék szabadon az orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt, illetve az orosz-ukrán határon felsorakoztatott százezer orosz katona miatt is többször követelték Oroszországtól, hogy hagyjon fel a provokációval. Utóbbi esetében már Oroszország visszakozott: április 22-én bejelentették, hogy májusig kivonják csapataikat a térségből.

 

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin / Kremlin.ru

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás