Folytatódik a cseh-orosz diplomáciai csörte: a balti államok is csatlakoznak a kiutasítási hullámhoz

Észtország, Litvánia és Lettország is szolidaritás vállalt a Cseh Köztársasággal. A litván külügyminiszter szerint jó lenne, ha az EU-ban kevesebb orosz kém lenne.

Már lassan egy hete tart a diplomáciai konfliktus Oroszország és a Cseh Köztársaság között. Mint korábban beszámoltunk róla, a csehek még április 17-én tiltottak ki 18 orosz állampolgárt, mivel a cseh hatóságok úgy vélik, hogy a prágai orosz nagykövetségen dolgozó 18 személy fedőtevékenységben dolgozó titkosügynökök.

A cseh biztonsági erők szerint ugyanis e 18 személy régóta kémtevékenységet folytat a Cseh Köztársaságban, és

aminek következtében ketten is életüket vesztették. A robbantással ugyanazt a két titkosügynököt vádolják, akiket korábban a Bellingcat oknyomozó portál az orosz-brit kettős ügynök, Szergej Szkripal megmérgezőiként is azonosított, továbbá a lap értesülése szerint két másik kém Budapestről utazott a Cseh Köztársaságba a robbantás előtt. Ugyanakkor Magyarország az ügy miatt még nem utasított ki egy orosz állampolgárt sem Magyarországról.

A cseh kitiltásra az orosz reakció sem váratott sokáig: az oroszok végül hétfőn utasítottak ki 20 cseh diplomatát. Emellett tagadják, hogy közük lenne a fegyverraktár felrobbantásához, azt alaptalan vádaskodásnak tartják, és szerintük az USA befolyása állhat a háttérben.

A csehek kedden ezután arra kérték a NATO, illetve az EU tagállamait, hogy vállaljanak szolidaritást velük, és ők is utasítsák ki azokat az orosz diplomatákat, akikről kiderült, hogy valójában az orosz hírszerzés, a GRU tagjai, és fedőtevékenységben dolgozó titkosügynökök..

A felkérésnek péntekig eddig három ország tett eleget: Szlovákia még csütörtökön utasított ki három orosz állampolgárt, de rajtuk kívül még Bulgáriából és Lengyelországból kellett hazautaznia kettő, illetve három orosz állampolgárnak.

A litván hatóságok két orosz diplomatát utasítottak ki, míg az észtek és a lettek egyet-egyet.

A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis szerint az EU-nak komolyabban kéne venni az orosz kiutasításokat, és jó lenne, „ha az EU-ban kevesebb orosz titkosügynök tevékenykedne” – tudósít róla a Reuters.

A lap megjegyzi, hogy a Szovjetunió bukása után három évtizeddel Moszkva még mindig nagy létszámú és drága követségeket tart fent Közép- és Kelet-Európában, és a fogadóországok szerint ez kényelmes fedezetet nyújt az orosz titkosügynököknek.

Daniel Milo, a pozsonyi székhelyű GLOBSEC politikai intézet vezető tanácsadója szerint a mostani kiutasítások azért is lehetnek fontosak, mert a tízmilliós Cseh Köztársaság önmagában egy kis állam, azonban

hiszen ezt korábban bűntetlenül megtehették” – véli a szakértő.

Az elmúlt hetekben az orosz és a nyugati diplomaták többször is éles szóváltásba keveredtek. Az EU-ban és az Egyesült Államokban is egyre többen követelik, hogy Vlagyimir Putyinék engedjék szabadon az orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt, illetve az orosz-ukrán határon felsorakoztatott százezer orosz katona miatt is többször követelték Oroszországtól, hogy hagyjon fel a provokációval. Utóbbi esetében már Oroszország visszakozott: április 22-én bejelentették, hogy májusig kivonják csapataikat a térségből.

NYITÓKÉP: Vlagyimir Putyin / Kremlin.ru