+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2021. május 13. csütörtök, 13:45
A kormányzati álláspont értelmében a PCR-teszt eredménye soha nem nyújt akkora bizonyosságot, mint a beadott oltás. Május végétől biztosan lehetnek lakodalmak, és lehet, hogy koncertek és konferenciák is. Ez volt a kormányinfón!

Várhatóan a pünkösd utáni héten, május 26-28-a környékén érjük el Magyarországon az ötmillió (első adag vakcinával) beoltottat, így a kormány a jövő héten dönteni fog arról, hogy milyen járványügyi szabályok lesznek érvényesek ezt követően.

 

Dönteni fognak többek között a temetkezési korlátozások feloldásáról, a zenés-táncos rendezvények újraindulásáról vagy az üzleti célú rendezvények megtartásáról

 

– erről számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón, hozzátéve, hogy véleménye szerint a legtöbb korlátozást ekkor el fogják törölni, és – bár augusztus végéig minden bizonnyal csak védettségi igazolvánnyal – a legtöbb szolgáltatást majd igénybe lehet venni.

 

Kivételes helyzetben lesznek a lakodalmak, amiket – legalábbis a miniszter szavai alapján – a beoltottak számától függetlenül május 28-ától ismét meg lehet tartani.

 

Ezt a kormányinfó másik résztvevője, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azzal egészítette ki, hogy június elsejétől engedélyezni fogják a táborok megtartását is, amikre a szervezőmunkát így hamarabb el lehet kezdeni.

 

Gulyás Gergely tájékoztatása szerint egyébként jelenleg 4 millió 420 ezren kapták meg legalább az első oltásukat, és ha az emberek nem válogatnának, egy nap alatt be lehetne oltani a maradék regisztráltakat. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány tervez-e vakcinákkal segíteni külföldi államoknak (például a szegény- és fejlődő államoknak, amik most az egyik legnagyobb vakcinaelőállító és vakcinaexportőr, India döntése miatt kerültek még nagyobb vakcinahiányba, ugyanis India a romló járványügyi helyzet miatt nem engedélyezi a vakcinaexportokat), Gulyás azzal válaszolt, hogy először beoltunk mindenkit, aki Magyarországon regisztrált.

 

„Ha ezután is van még oltóanyag, akkor nyitottak vagyunk a segítségnyújtásra.” Mindazonáltal azt is hozzáfűzte még a miniszter, hogy a magyar vakcinagazdálkodást úgy kell kidolgoznia a kormánynak, hogy egyetlen magyar embernek se kelljen várnia a jövőben a védettség fenntartásához szükséges újraoltásra.

 

A külföldön oltást kapott magyarok is kaphatnak magyar védettségi igazolványt

 

Ugyan az előző heti kormányinfón Gulyás még arról beszélt, hogy csak azok kaphatnak magyar védettségi igazolványt, akiket Magyarországon oltottak be, nem pedig az oltott állampolgársága alapján, ezt az álláspontját mostanra megváltoztatta a kormány, és várhatóan jövő héttől lesz arra lehetőség, hogy

 

azok a magyar állampolgárok, akik egy másik uniós, NATO- vagy OECD-tagországban, illetve Oroszországban vagy Kínában kapták meg az oltást, is kaphassanak magyar védettségi igazolványt.

 

Kétoldalú megállapodást – aminek értelmében az államok kölcsönösen elfogadják egymás védettségi igazolványát – Magyarország eddig hét állammal (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Bahrein, Észak-Macedónia, Törökország) kötött.

 

Gulyás Gergely egyúttal az Azonnali kérdésére azt is elmondta, hogy azok a Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó – tehát itt élő és dolgozó – nem magyar állampolgárok, akik az oltást is Magyarországon kapták meg, azonban adminisztratív hiba miatt a védettségi igazolványukat még mindig nem kapták meg, majd postai úton vagy a kormányhivatalon keresztül juthatnak hozzá a védettségi igazolványukhoz. A miniszter azonban azt javasolt az érintetteknek, hogy a kormányhivatalokon keresztül jelezzék a problémájukat. (Arról, hogy a Magyarországon élő külföldi állampolgárok eddig miért nem kaptak védettségi igazolást, bővebben itt és itt írtunk, míg korábban Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy ők eddig nem is kaphattak volna oltást.)

 

Mivel indokolja a kormány a veszélyhelyzet őszig tartó meghosszabbítását?

 

A kormány őszig – pontosabban az őszi parlamenti ülésszak első napját követő 15. napig – lehetőséget adna arra magának, hogy fenntartsa a veszélyhelyzetet, miközben egyúttal azt is mondja, hogy a veszélyhelyzetet előbb is feloldhatja. A kormány ezzel a vitatható jogalkotási trükkel jó előre bebiztosította magát, hogy az általa alkotott veszélyhelyzeti kormányrendeleteket meghosszabbíthassa – miközben a lakosság csaknem fele már be van oltva, és a nyájimmunitáshoz is közel járunk.

 

Kíváncsiak lettünk volna, hogy a kormány honnan tudja előre, hogy őszig meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzeti kormányrendelet hatályát, ha közben a veszélyhelyzet nem lesz hatályban, illetve mire alapozzák ennek jogszerűségét.

 

Gulyás Gergely erre kitérő választ adott: szerinte rengeteg olyan rendeletet hozott a kormány (például a hitelmoratóriumról vagy a személyi okmányok meghosszíbbított érvényességi idejéről), amiknek a hatályát indokolt lehet fenntartani majd akkor is, ha nem lesz veszélyhelyzet. Ezért aztán az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak végéig kell elfogadni azokat a szabályokat, amiket a veszélyhelyzet alatti rendeletekből a veszélyhelyzet végével is meg akar tartani.

 

A miniszter a feltett kérdésre, hogy miért volt szükség őszig kitolni a veszélyhelyzet hatályát, nem válaszolt,

 

csupán megismételte a kormány korábbi kommunikációját, miszerint „a veszélyhelyzet egy nappal sem fog tovább tartani, mint ameddig szükség van rá”.

 

Gulyás egyébként válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható rendezvények és helyiségek esetében miért nincsen arra lehetőség, hogy egy bizonyos időn belül készített negatív PCR-teszttel is látogathatóak legyenek ezek a rendezvények és helyiségek. A kancelláriaminiszter elmondása szerint a kormány nem tervez bevezetni ilyen szabályozást, mert

 

„mindenkinek lehetősége van beoltatni magát, és a PCR-teszt eredménye soha nem nyújt akkora bizonyosságot, mint egy beadott oltást.”

 

A járványhelyzettel indokolja a kormány, hogy miért nem segít az endometriózisban szenvedő nőknek

 

A november 18-a óta hatályban lévő új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény elfogadásakor a kormány a hálapénz megszüntetésének szándékával indokolta azokat az összeférhetetlenségi szabályokat, amik megakadályozzák, hogy az állami kórházakban dolgozó orvosok vagy ápolók az állami kórházak mellett más jogviszonnyal is egészségügyi szolgáltatást nyújtsanak, azaz lényegében magánparxisban nem dolgozhattak.

 

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a beteg – például a mihamarabbi diagnózis érdekében – a magánegészségügyben vizsgáltatja ki magát, nem tudja az esetleges szükséges műtéteket tb-alapon elvégeztetni az állami egészségügyben, hanem kénytelen lesz a magánegészségügyben maradva annak borsos árait kifizetni.

 

Ez például nagy problémákat okoz az endometriózisban szenvedő nőknél, akik rengeteg okból (például a hatalmas fájdalmak vagy az idő előrehaladtával csökkenő gyermekvállalási esélyek) kifolyólag nem tudnak várni arra, hogy a most újrainduló elektív ellátásban az állami egészségügyben sorra kerüljenek.

 

A szolgálati jogviszonyról szóló törvény a sürgős beavatkozást igénylő esetekben már kivételt ad a fenti összeférhetetlenségi szabályok alól, sőt, a törvény szövege elő is irányozza, hogy a kormány rendeletben határozza meg, hogy ezeken kívül milyen esetekben kellene még kivételt tenni – a kormány azonban erre november óta képtelen.

 

Az Azonnali kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják, hogy hol lehet meghagyni azt a lehetőséget, hogy a közgyógyellátásból ne legyen kizáró ok a magánellátás, és hogy egy ilyen grandiózus szabálycsomagot mindig lehet jobbá tenni.

 

Hozzátette: eddig válságüzemmódban működött az egészségügyi rendszer, így

 

most, a normál működésre való visszatéréssel (május 13-ától ismét engedélyezett az elektív ellátás) kell megnézni, mi hogyan működik az új rendszerben.

 

Ha már egészségügy: Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter bejelentése alapján az elektív ellátást csak védettségi igazolvánnyal, vagy negatív PCR-teszttel lehet igénybe venni – miközben nem kötelező senkinek sem oltatnia magát, és vannak olyan társadalmi csoportok (például a 16 év alattiak), ahol erre nincs is lehetőség. Ezzel – Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint – súlyosan diszkriminatív szabályozást alakított ki a kormány.

 

Kérdésünkre, hogy a kormány tervezi-e átvállalni valamilyen formában az érintettektől a PCR-teszt költségét, Gulyás Gergely azt válaszolta:

 

aki valamilyen okból nem kaphatott oltást, vagy aki megkapta, de az igazolványa kipostázása késik, annak nem kell majd fizetnie a PCR-tesztért,

 

és a vonatkozó szabályokat ennek szellemében kell finomítani.

 

A kormányinfón szó volt még arról is, hogy:

 

+ azoknak, akik valamilyen okból (például kötelező hatósági házi karantén miatt) nem tudtak most leérettségizni, lesz lehetőségük a vizsgát pótolni májusban, júniusban.

 

+ Május 25-étől a kormányablakoknál visszaáll a normál ügyfélfogadás.

 

NYITÓKÉP: Fortepan / POTE

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás